Szerencs - Szerencsi Hírek, 1994 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-01 / 1. szám

Szerkesztőségi levél A Szerencsi Hírek immár a VIII. évfolyamába lépett! Az 1987-ben induló­­ akkor még „tájékoztató kiadvány" havilap az országban is az első városi újságok között jelent meg. Az évek során több alkalommal változott formára és tartalomra tekintettel egyaránt, de ez mindig a lap előnyét és javát szolgálta. Kedves Olvasónk most ismételten egy formában is megújult Szerencsi Híreket tart a kezében. A formai és tartalmi változásokkal egyidőben új munkatársak írják, szerkesztik a lapot. A korábbi felelős szerkesztő tevékenységét ezúton köszönjük meg, új munkate­rületén sok sikert kívánunk. Szeretnénk megőrizni a lap korábbi értékeit úgy, hogy egy kicsit gyorsabbak lennénk. Minden hónap 10-ig jelennénk meg, friss információkkal, tudósításokkal a városlakó polgárokat kívánjuk szolgálni. Ezért szívesen és örömmel várjuk és fogadjuk olvasóink javaslatait, véleményeit. Célunk, hogy lapunkból tudják meg, mi történik a városunk­ban. Szeretnénk növelni olvasótáborunkat, ezért törekszünk alternatív terjesztési módokra. Hiszen, hogy meddig jelenünk meg, az attól is függ, van-e, lesz-e olvasótábora a Szeren­csi Híreknek? Az első félévben nem tervezzük a lap árának emelését. Viszont az előállítási költségek folyamatos emelkedése miatt a második félévben ez elkerülhetetlennek látszik. Terveink szerint előfizetőink azonban a mostani áron kapnák kézhez városi közéleti újságunkat. Ismét túl vagyunk egy formai, tartalmi, szerkesztői változáson. Reménykedünk, hogy ezekkel újabb olvasókat nyerhetünk meg a Szerencsi Híreknek! A szerkesztőség Továbbra is dolgozni szeretnék Szerencs érdekeiért Évek alatt kell pótolnunk évtizedes lemaradásokat INTERJÚ MAGDA GÁBOR POLGÁRMESTERREL 1990. október 19-én a helyhatósági választá­sokat követően tartotta első­, alakuló ülését Szerencs város képviselőtestülete. Ekkor vá­lasztották meg polgármesternek Magda Gá­bort, aki a választókörzetében is hatalmas fö­lénnyel lett képviselő. Az emberek részéről megnyilvánuló bizalom jóleső érzés, de egy­ben óriási teherként nehezedik a vállára, mert bizonyítani kell, hogy erre rászolgált. És en­nek inkább tettekben, mint szavakban kell megnyilvánulnia. Hogyan és mennyit sikerült megvalósítani a három évvel ezelőtt felvázolt programból? Me­lyek az újabb választásokig hátralévő időszak legfontosabb teendői? - erről beszélgettünk a polgármesterrel. - Ön 1990-ben a Bocskai István Társaság színeiben indult a választásokon. A válasz­tópolgárok 42,4 %-a támogatásáról biztosí­totta programjukat. Sikerült-e valóra váltani az akkori terveket?­­ Számba véve a három évvel ezelőtti elkép­zeléseinket, örömmel mondhatom, hogy ami akkor ígéretként hangzott el, mára valósággá vált. Sőt talán többet sikerült tennünk a város, az itt élő emberek érdekében, mint amit 1990- ben vállaltunk. Pedig az elmúlt évek gazdasági folyamatai igazán nem kedveztek a városépíté­si, fejlesztési terveknek, mert ezek nagyon sok pénzbe kerülnek. De akik itt élnek a városban, azok láthatják, hogy épült, szépült, gazdago­dott a település. Céljaink a szerencsiek érdeke­inek nagy többségével találkoztak, jóleső érzés volt támogatásukat tapasztalni egy-egy beru­házás, létesítmény ünnepélyes átadásánál. - Mire költötte a város a pénzét? Milyen beruházások, fejlesztések valósultak meg a kereskedelem, az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén? - Évről-évre fő feladatunknak tekintettük, hogy intézményeink működésének pénzügyi alapjait biztosítsuk. Mert mit ér egy város, ha nincs bölcsődéje, óvodája, iskolái, egész­ségügyi és kulturális intézményei? Büszkén mondhatom, hogy Szerencsen nem került sor intézmények bezárására, vagy tevékenységük szüneteltetésére (vagy a megyei önkormány­zatnak történő átadásra), anyagi okok miatt. Sőt, inkább fejlődtek, korszerűsödtek, gazda­godtak. Ismert, hogy az országban azért ez nem mondható el általánosan, mert naponta hall­hatjuk ennek ellenkező példáit is. Javultak az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételei. A szakrendelések naponta 600-700 beteget látnak el jó színvonalon. Bein­dítottuk a reumatológiai és az ortopédia szak­­rendeléseket, új műszereket vásároltunk, a la­boratóriumot a legkorszerűbb berendezésekkel szereltük fel. Kiépült egy zártrendszerű videó­­hálózat, amely az egészségmegőrzést és egész­ségnevelést szolgálja. Váratlan kiadásként sze­repelt az orkánszerű szél által tönkretett új ka­zánháznak a felépítése, amely világszínvonalú technikát képvisel. Javult a háziorvosi rendelők felszereltsége, két új gyógyszertár nyílt meg, főállású mentőorvosunk van, akinek lakást is biztosítottunk. Az oktatás területén folytattuk a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola környéké­nek rendezését, felújítottuk a városi óvoda épü­letét. Megkezdődött a Bolyai Általános Iskola Szerencs Város Képviselőtestülete decemberi ülésén megalkotta az 1994-es évre vonatkozó helyi adókat, ren­deletet hozott az önkormányzati ingatlanok bérletéről és eladásáról, a város vagyonáról, az új Volán-tarifákról és elfogadta 1994-es munkatervét. Magda Gábor polgármester javaslatára a képviselők 1 perces néma felállással tisztelegtek Antall József emléke előtt. Ezután került sor a Volán képviselői által kért tari­faemelés megvitatására. A döntés értelmében a hely­i me­netjegyek 2 Ft-tal, a bérletek 68 Ft-tal, a diák- és nyugdí­jasbérletek 16 Ft-tal lesznek drágábbak. Az önkormányzati lakások és ingatlanok bérbeadását a piaci viszonyoknak megfelelően szabályozza az ülés. Pályázat benyújtása után minden feltétel megléténél az kap bérleményt, aki a legtöbb bérleti díjat fizeti érte. Nagy vitát kavart az ingatlanok elidegenítési rende­lettervezete, hiszen jelentős városi lakás már 1993-ban értékesítésre került. Az új rendelet első olvasatra a koráb­binál kedvezőbbnek tűnik, hiszen aki egy összegben fi­zet, az a forgalmi érték 50 %-áért juthat ingatlanhoz, és ebből még 10 % kedvezményt kap. Részletfizetés esetén 25 év áll az adós rendelkezésére, de 6 év után a minden­kori banki kamatot kell fizetnie. Jó hír a polgároknak, hogy a kommunális adó nem emelkedik, továbbra is 1000 Ft-ot kell lakásonként fizet­ni, de ez éven már senki nem élvez alóla mentességet. Iparűzési adót kell fizetni minden vállalkozónak, aki ezen tevékenységéből jövedelemre tesz szert. Ennek alapja a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, melyből levonják a beszerzési értéket és az alvállalkozói kifizeté­seket. Az adó mértéke az adóalap 7 ezreléke. Abban az esetben, ha a vállalkozó támogatja a városi polgár­őrséget, vagy a sportegyesületet, azt 100 ezer forintig az adójából levonhatja. Az építményadóról szóló rendeletet a következő szá­munkban ismertetjük: tantermekkel történő bővítése, 600 adagos konyha és a városi sportcsarnok építése, amely 500 millió forintos beruházás. Az iskola bővített részét 1994. szeptember 1-jén, a sportcsarnokot október 23-án fogjuk átadni. A kollégium építése is jó ütemben halad, amelyet már a nyárra szeretnénk a diákturiz­mus szolgálatába állítani. A szakmunkásképző intézetünk két saját tanműhellyel bővült és megkezdődött a négyosztályos, érettségit adó A helyi adók sorában utolsóként a telekadó került sorra. A rendelet alapján beépítetlen belterületi telkekre 1 évben négyzetméterenként 75 Ft-ot kell fizetni a tulaj­donosnak. Mentesül alóla az, aki mezőgazdasági vállal­kozásban ténylegesen meg is műveli a területét. Ezután Oleszka Józsefné városgazdálkodási osztály­­vezető a képviselők elé terjesztette az 1993-as év költség­­vetésének módosítását, melyet a városban induló továb­bi beruházások tettek szükségessé. A testület a módosí­tást elfogadta. A település tulajdonának pontos számbavételét és be­sorolását teszi lehetővé az önkormányzati vagyonról szóló új rendelet. A besorolás a több ezer tételből álló vagyon rendszerezését teszi lehetővé, az ezekkel való gazdálkodás szabályait 1994 elején fogadja el a testület. Magda Gábor polgármester bejelentette a képviselők­nek, hogy még 1993-ban átadásra kerül a Fecskés­ város­­részen az új gázcseretelep, majd átadják az ugyanitt épü­lő hidat is, így lehetővé válik Mezőzombor bevonása is az autóbusz-forgalomba. Elfogadta a testület az 1994-es évre vonatkozó munka­tervét. Az állandó napirendi pontok mellett szó esik majd többek között a közrendről, közbiztonságról, a vá­ros környezetvédelmi helyzetéről és az eltelt 4 év mun­kájáról. Módosult a testületi ülések kezdési időpontja, a ko­rábbi 15 óra helyett ezentúl 14 órától ül össze a testület. Utolsó napirendi pontként Bíró László jegyző a polgár­­mesteri hivatal 2 éves munkájáról adott számot. Lét­számban és felépítésben lényegi változás nem történt, de a terület belső átalakítása és a számítógépes hálózat ki­építése jelentős segítséget nyújt az itt dolgozóknak. Rész­letes tájékoztatást kaptak a képviselők az egyes egységek munkájáról, amelyekre a romló szociális körülmények és a nagyberuházások plusz­ terheket raktak. A képviselőtestület tagjai elismeréssel szóltak a hiva­tal végzett munkájáról. képzés is. A gimnáziumunkban sikeresen in­dultak a hat évfolyamos osztályok, az ide járók jobb eséllyel pályázhatnak az egyetemekre, fő­iskolákra. Átadtuk rendeltetésének a Rákóczi Várat, amelynek berendezéséhez, felszereléséhez az önkormányzat jelentős anyagi eszközökkel já­rult hozzá. Mára igazi közéleti, kulturális köz­ponttá vált a műemlék, lokális, regionális és országos rendezvények színhelyéül is szolgál. A város polgárai, hazai és külföldi turisták szívesen látogatják. Fejlődött a kereskedelmi hálózat, átadták a Szerencse Áruházat, a 37-es főközlekedési út mellett a Fortuna bevásárló­­központot. A főutcán több üzlethelyiség fel­újítására, megnyitására került sor. Jelenleg itt már nem rendelkezünk szabad üzlethelyiség­­gel. Befejeződött a Rákóczi útnak a rekonstruk­ciója, amely az egyik legnagyobb, több évig tartó beruházás volt. Öt évvel ezelőtt indult a 37-es út kereszteződésében jelzőlámpával el­látott forgalmi csomópont kiépítésével, és Be­kecs község határáig jutottunk el. Ezen a sza­kaszon már megvalósult a teljes közművesítés és annak felújítása is.­­ Mi történt a peremterületeken, Ondón és a Fecskésen? Ezek mindig hátrányos hely­zetben voltak. Növekedett, vagy csökkent hátrányuk a belvároshoz képest? - Elindult egy fejlődés és felzárkózás eze­ken a településrészeken is. Ondón felújításra került a főutca, gyalogjárdák épületek, kerék­párutat adtunk át, az iskolát bővítettük, a köz­­világítást korszerűsítettük. A Városi Kulturá­lis Központ segítségével ifjúsági klubot ren­deztünk be a fiataloknak. A Fecskésen meg­nyitottuk az öregek napközi otthonát, gázcse­retelep épült, a Takta patakon a műszakilag erősen elavult és balesetveszélyessé vált hidat elbontattuk, és helyette 20 millió forintos költ­séggel, alig öt hónap alatt újat építettünk. Ta­vasszal folytatjuk itt a munkálatokat, a gyalo­gosközlekedésnek is biztonságos átkelőhe­lyek építésével. Elvi megállapodásunk van a MÁV-val és a Volánnal, hogy ezt a területet is bekapcsoljuk az autóbusz-közlekedésbe. (Folytatás a 4. oldalon) A városházáról jelentjük

Next