Szerencs - Szerencsi Hírek, 1995 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1995-09-01 / 9. szám

Egy kirándulás emlékei Szerencsi nyugdíjasok Lakiteleken A szerencsi Városi Nyugdíjas Klub élete bővelke­dik eseményekben. Minden héten kedden és pénte­ken a Rákóczi Várban lévő klubhelyiség ad otthont a létszámában növekvő közösségnek, hogy a találkozá­sok örömén túl megbeszéljék mindennapi gondjaikat, egyeztessék a következő hónapok programjait. Így ké­szültek harminchatan 1995. augusztus 15-re, arra a nagy utazásra, amely Szerencstől több száz kilométer­re lévő Lakitelek Népfőiskolára vezetett, hogy részt vegyenek az ottani, nyugdíjaskluboknak szervezett programon. Az utazás majdnem öt órán át tartott, mi­közben a résztvevők közül sokan még most láthatták először az út mentén elterülő tájat, fedezhettek fel új városokat, falvakat. Mindenki számára ismeretlen volt azonban a Lakitelek Népfőiskola. A LAKITELEK ALAPÍTVÁNY SZÜLETÉSE A délelőtti megérkezés után a csoportot Lévai Judit, a Népfőiskola oktatási vezetője fogadta, aki tájékozta­tást adott az alapítványról és az intézményről. Elmond­ta, hogy a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának elnöke Lezsák Sándor, aki 1969-ben jött Lakitelekre képesítés nélküli pedagógusnak és azóta él a településen. A helyi művelődési házban ismerkedett meg feleségével, ahol ő néptánccsoportot, irodalmi szakkört vezetett. Levelező tagozaton végezte el a tanárképző főiskolát, magyar-tör­ténelem szakos tanár diplomát szerzett és jelenleg is a lakiteleki általános iskolában tanít. 1990-ben az Ameri­kai Egyesült Államokban egy irodalmi díjat kapott, amellyel ötvenezer forint is járt és úgy döntött, hogy lét­rehozza feleségével együtt a Lakitelek Alapítványt. Ek­kor kb. tízezer levelet írtak az emigráció felé és az or­szághatáron belül az országgyűlési képviselőkhöz azzal a céllal, hogy segítsék az alapítványt erkölcsileg, szelle­mileg és anyagilag. Azonban a hazai 167 képviselőből hárman válaszoltak a megkeresésére. Ekkor döntötte el, hogy egyetlen politikai pártnak sem engedi a Lakitelek Alapítványt kiszolgáltatni, ezért nem politikusokat kért fel a kuratórium tagjai közé. E testület tagjai lettek: Gál­­falvi György író, szerkesztő, Marosvásárhelyről, Ghéczy Iván közgazdász, Seevelen, Svájcból, Gyarmati Dezső olimpiai bajnok - aki 1990-1994 között parlamenti kép­viselő volt - és Tollas Tibor költő, szerkesztő München­ből. 1990-től folyamatosan érkezett pénz az alapítvány számlájára, amely céljául tűzte ki a demokratikus átala­kulás segítését, a nyugdíjasklubok, tánccsoportok, nép­dalkörök támogatását, egyéni ösztöndíjak adományozá­sát. 1991-ben nyitottak egy irodát Budapesten a Margit­szigeten, ahol kilenc munkatárs dolgozik. 1992-ben úgy határoztak, hogy a Lakitelek Alapítvány egy oktatási in­tézményt hoz létre Lakiteleken. MILYEN A LAKITELEKI NÉPFŐISKOLA? Az intézmény négy hektáron terül el, amelyet a Pos­tabank vásárolt meg 1992-ben húszmillió forintért, há­rom régi épülettel. 1993 decemberében készült el a Köl­­csey-ház, amely különféle képzéseknek, bemutatóknak, zenei műsoroknak biztosít korszerű körülményeket. Itt található az „Emigráció a hazáért" című állandó kiállí­tás is. A főépületben van az emigrációs gyűjtemény, amely folyamatosan gyarapodik. A világ minden tájáról érkező adományok, írásos és tárgyi emlékek napról napra teljesebb képet nyújtanak az emigráció életéről. A vendégházat 1993-ban építették, amelynek 36 szobája igényes szállodai színvonalat biztosít. A közelben te­niszpálya van, az étterem a tiszai halászat emlékeit őr­zi. Ez utóbbi tetőterében a 22 ágyas szoba az angol, fran­cia és német nyelviskola hallgatóinak ad otthont. Egy másik épületben fedett tanuszoda várja a látogatókat szaunával és szoláriummal. A kis vendégház alsó szint­jén oktatótermek és filmstúdió működik, egy másik épületben található az Antológia Kiadó. lítette, hogy készülnek 1996-ra, államalapításunk 1100 éves, az 1956-os forradalom negyvenedik évforduló­jának méltó megünneplésére és jövőre kívánják megren­dezni az Emigráns Magyarok Világtalálkozóját. Szeret­nék befejezni a kábetelevíziós hálózat kiépítését és az új étterem munkálatait, amely beruházásoknak anyagi for­rásait egyre nehezebben tudják megteremteni. BEMUTATKOZTAK A SZERENCSIEK A tájékoztató után a jelenlévő nyugdíjasklubok nevé­ben a klubvezetők mutatták be a közösségeket. A szeren­csi csoport tevékenységét Lukács Illés ismertette és töb­bek között elmondta, hogy nagyon sok segítséget kap­nak munkájukhoz a város önkormányzatától, a Városi Kulturális Központtól és a klub állandó támogatóitól. Csak ilyen összefogással és segítséggel tudják a nyugdí­jasaik mindennapi életét tartalmasabbá, programjaikat változatossá tenni. Ezt követően ajándékként nyújtották át a jelenlévőknek a klub két nyugdíjasa által bemutatott kis műsorukat. Mihályi Jánosné egy Várnai Zseni-verset mondott el és elénekelte „Az én anyámnak nincs selyem ruhája" dalt, Belinszkyné Nagy Irén „A szeretet asztala" versét adta elő és a „Szerencs története" című kötetével lepte meg a házigazdákat. A program keretében a nyug­díjasok megismerkedtek Lakitelekkel és a Népfőiskolá­val, istentiszteleten vettek részt, majd estefelé indult ha­za az autóbusz a kicsit elfáradt, ám szokatlanul jókedvű és nótás ajkú szerencsi nyugdíjasokkal. (sárkány) (Balról jobbra) Harsányi István, a Nyugdíjas Klub vezetőségi tagja, Lukács Illés, a klub elnöke és Lezsák Sándor, a Lakitelek Alapítvány elnöke SOKRÉTŰ KÉPZÉS, GAZDAG PROGRAMOK A Népfőiskola Alapítvány célja hasonló a Lakitelek Alapítványéhoz, azonban a fő tevékenység az oktatás, tanfolyamok, képzések szervezése, nyelviskolák mű­ködtetése. Az oktatási vezető hangsúlyozta, hogy a Népfőiskola nem politikai iskola, a rendezvények 8- 10%-át teszik ki a politikai rendezvények, amelyekről a tömegkommunikációs eszközök is tájékoztatják a köz­véleményt és megjegyezte, hogy az egyéb programjaik­ról csak nagyon keveset tudnak az emberek. Megemlí­tette, hogy rendszeresek a gépírás, angol, német, francia nyelvtanfolyamok, gazdaképző, vállalkozói, számítás­­technikai ismereteket nyújtó kurzusok, a szociális gon­dozóképző és pénzügyi szaktanfolyamok. A Népfőisko­la öt kollégiumában - Bolyai, Kölcsey, Petőfi, Széchenyi, Vörösmarty - közel háromszáz hallgató részesül sokré­tű képzésben. Lévai Judit elmondta, hogy az oktatási te­vékenységből nem számíthatnak sok pénzre, ezért kü­lönböző vállalkozásokba kezdtek és sok támogatást kapnak az emigrációtól. A jövő terveit vázolva megem­ Megkezdődött a gázvezetékek lefektetése Szerencsen Lapunk augusztusi számában adtunk hírt arról, hogy Szerencs fővállalkozója, az OLAJTERV 1995. au­gusztusában indítja a kivitelezési munkálatokat. Örömmel tapasztaltuk, hogy a prügyi út melletti tele­pülésrészen valóban megkezdődött az árkok kiásása és a vezetékek lefektetése. Almási Sándortól, az OLAJTERV osztályvezetőjétől arra kértünk választ, hogy milyen ütemezésben végzik városunkban idén a gázhálózat kiépítését? - Szerencs polgármesterének kérésére a vezetékek le­fektetését - a korábbi ütemezést néhány nap alatt meg­változtatva - a tervezettnél egy hónappal hamarabb el­kezdtük. Augusztus 1-én hivatalosan átvettük a munka­­területet és 7-én már meg is indultak a konkrét kivitele­zési munkálatok a 37-es úttól délre eső településrészen (a kivitelezési tervek szerinti I. ütem). A mintegy nyolc kilométer hosszú gerincvezeték a prügyi út melletti gáz­fogadó állomástól indul és a terület mellékutcáiban foly­tatódik. Augusztus 28-ig mintegy három kilométer ve­zetéket fektettünk és szeptember elsejére hirdettük meg azt a műszaki szemlét, melyen eldől, hogy a megépült vezeték takarható-e. Az itt tapasztalható munkafolya­mat és ütemezés szerint történik majd az egész városban a vezeték lefektetése, törekszünk arra, hogy egy-egy munkaszakaszon az árkok ne legyenek túlságosan hosszú ideig nyitva. Minden portára beállunk a vezeték­csonkkal mintegy másfél méterrel a telekhatáron belül­re. Most a Táncsics, Kilián, Kinizsi, Lipták, Nagyvárad utcákban és a Nagyvárad­ közben folyik az építés, szere­lés, ezek területszemléjét tervezzük elsején. A szemlé­ket a továbbiakban kéthetenként tartjuk, folyamatosan történik az átadás, a fc árkok takarása és nyitása. - Hogyan értesülhetnek a polgárok a beruházás elő­rehaladásáról? - Szerencs városról készítettünk egy térkép szerinti ütemezési tervet, amelyen mindig bejelöljük, hogy hol, melyik utcában folyik építés. Az érdeklődők a Polgár­­mesteri Hivatalban Ekkerné Piricz Ilonánál, vagy a Nép­házban a beruházást felügyelő Vegyépszert képviselő Grammantik Lászlónál megtekinthetik. Amennyiben a polgárok közül bárkinek problémája adódik a kivitele­zéssel kapcsolatban, azt a Polgármesteri Hivatal már említett dolgozójánál található füzetben írásban, vagy az építésvezetőnél személyesen is jelezheti részünkre. - Mely területeken készül el 1995-ben a hálózat? - Az első ütemet garantáltan befejezzük, de szeret­nénk kiépíteni a Fecskés településrész teljes vezeték­­hosszát is. Ez az idei minimumprogramunk. Minden bi­zonnyal elkészítjük azonban a település Bekeccsel hatá­ros, a főutcától délre eső részén (Vörösmarty, Móricz, Gárdonyi, Bartók, Alkotmány, Fürst utca) is a gázveze­ték-hálózatot. (árvay) A csapatmunka a siker titka 4. oldal Mi az új a „Kereknap" alatt? 9. oldal Kevés a pénz a tüzelőolajjal fűtők támogatására 2. oldal

Next