Szerencs - Szerencsi Hírek, 2002 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2002-01-11 / 1. szám
KÖZÉLETI LAP # MEGJELENIK KÉTHETENTE SZERENCSEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BORTÓ BT. TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA Közokirat-hamisítás bűntette alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Miskolci Városi Ügyészség P. Judit és társai ellen. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a mezőzombori Bortó Bt. vagyonának megszerzése érdekében a társaság elmúlt év tavaszán megtartott taggyűléséről nem értesítették B. Imréné kültagot és távollétében N. Eberhardot választották meg a vállalkozás ügyvezetésre jogosult képviselőjének. A körülmények arra utalnak, hogy ezzel a döntéssel kisemmizték a megközelítőleg 150 millió forintos vagyonnal rendelkező cégből B. Imrét és feleségét. A Bortó Betéti Társaságot (Bortó Bt.) 1993-ban alapították, a beltag Bétakor Kft. képviseletét B. Imre látta, míg a kültagok P. Judit és B. Imréné voltak. A vállalkozást azért hozták létre, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt.től megvásárolják a Mezőzombor határában lévő üresen álló szőlőfeldolgozót, pincét, halastavat és mintegy tízhektáros vegyes művelésű területet. Az adásvétel után az új tulajdonosok az ingatlanokat felújították, szálláshelyeket alakítottak ki, jelentős összegű fejlesztéseket végeztek. A Bortót Zemplén egyik nevezetes kirándulóhelyeként jegyezték, amelyet nem csak a környékről, hanem az ország távolabbi vidékéről és külföldről is egyre többen kerestek fel. Az üdülőterület értékét 2000. novemberben készített ingatlanforgalmi értékbecslés nettó 123 millió 900 ezer forintban állapította meg. Az üzemeltetést B. Imre és felesége végezte, a beruházásokat is ők irányították. 1999-ben P. Judit és K. Gábor ajánlattal állt elő, amely szerint B. Imréné üzletrészét 18 millió forintért megvennék. B. Imréék nem éltek a felkínált lehetőséggel, mert egyrészt nem akarták eladni az üzletrészüket, másrészt az összeget is kevésnek tartották. P. Judit ezt követően sem tett le vásárlási szándékról és még ebben az esztendőben férje a Bétacukor Kft.ben többségi tulajdont szerzett, miután a társaság két tagja - elég szokatlan módon - neki ajándékozta az üzletrészét. (Folytatás az 5. oldalon.) Rozsnyó és Szerencs együtt ünnepelt TÍZÉVES TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLAT Együttes ünnepi ülésen emlékeztek meg a testvérvárosi szerződés aláírásának évtizedes jubileumáról 2001. december 18-án Rozsnyó és Szerencs önkormányzatai a Rákóczi-várban. A rendezvény meghitt hangulata és az elhangzottak is bizonyították: az elmúlt időszakban egyre szorosabbá vált a kapcsolat a két település önkormányzatai, intézményei, szervezetei és polgárai között egyaránt, amely tovább épül a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden területén. Az alkalomra „Évgyűrűk" Rozsnyó és Szerencs 10 éve címmel fotókiállítást állítottak össze a szervezők az Árkádos termekbe. A tárlatot Kardos Ferenc, Rozsnyó polgármestere nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a bemutatott fényképek nemcsak az elmúlt esztendők közös programjairól, hanem a felső-gömöri város szépségéből is ízelítőt adnak a szemlélődőknek. A jubileumi eseményt az önkormányzatok vezető tisztségviselői és tagjai, valamint a helyi érdeklődők mellett megtisztelte jelenlétével Stefán Dana, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének főkonzulja, Zsirai Lajos, a Pozsonyi Magyar Nagykövetség első titkára, Karol Wlachovszky, a budapesti Szlovák Kulturális Intézet igazgatója, Bogdan Ficek, a lengyelországi Cieszyn polgármestere és a csehországi Tesín küldöttsége. A házigazdák nevében Nyitrai Tibor üdvözölte a program vendégeit. A szerencsi alpolgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a lakosság kölcsönös szimpátiája hozta létre a települések kapcsolatát, amelyet később a testvérvárosi szerződés aláírásával pecsételtek meg. Az első lépés a közös úton a rozsnyói kórus fennállásának 125. évfordulóján a Szerencsi Cukorgyár Férfikarának fellépése volt. A dalosok kölcsönös találkozója ezután rendszeressé vált. Rövid időn belül az iskolák is egymásra találtak, amelyben Jánosi József gimnáziumigazgatónak volt kiemelkedő szerepe. (Folytatás az 5. oldalon.) Nyitrai Tibor: Azt kívánom, hogy az eddigi úton haladjon tovább a két város kapcsolata. Ára: 88 forint A rendőrkapitány tervei A CSAPATÉPÍTÉS MEGKEZDŐDÖTT Gyakori a váltás mostanában a Szerencsi Rendőrkapitányság élén. Kiss Attila alig több mint egy esztendeig irányította a testület munkáját, amikor a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala észak-magyarországi igazgatójává nevezték ki. A vezetői feladatokkal Farkas József alezredest bízta meg a megyei főkapitány. A negyvenéves rendőrtiszt lapunknak adott interjújában megerősítette, hogy jelentős kihívásnak tekinti az új beosztását és határozott célja egy olyan sikeres szervezeti egység kialakítása, amelynek tagjai büszkék lesznek arra, hogy a Szerencsi Rendőrkapitányságon dolgozhatnak. Az elmúlt években sikeresen irányította a megyeszékhely rendőrkapitányságának bűnügyi osztályát, mégis úgy döntött, hogy elvállalja a szerencsi vezetői megbízatást. - Eddigi, tizenhét éves rendőri pályafutásom valóban sikeres volt. Az eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy a Miskolci Rendőrkapitányságon jól működő szervezetben, sikeres kollektívával dolgozhattam. Igazából a vezetői és a végrehajtói állomány volt a záloga az eredményes munkának. Ugyanakkor ehhez kiegyensúlyozott családi háttérre is szükség volt. Valóban nem volt könnyű meghozni a döntést, mert kapitányságvezető-helyettesként jól éreztem magam a megyeszékhelyen. Amikor a főkapitány úr megtisztelt bizalmával és felajánlotta a szerencsi rendőrkapitányi beosztást, huszonnégy órát kértem, hogy alaposan átgondoljam a helyzetemet, konzultáljak a családommal, a körülményeket mérlegelve hozzam meg a döntésemet. Hiszen - mint ahogyan említette - valóban egy jól bejáratott, sikeres szervezeti egységnek voltam a parancsnoka. Végül úgy határoztam, hogy köszönettel elfogadom a felkérést, mert jelentős kihívásnak tekintem az új beosztásomat. Pályafutásom eddigi ideje alatt olyan szerencsés voltam, hogy általában 4-5 évente új feladatokkal bíztak meg, amely állandó pezsgést jelentett a munkában. Azt hiszem, az igazi kihívás az, ahol az embernek lehetősége van elképzeléseit megvalósítani, jó kollektívát irányítani, vagy sikeresebb csapatot kiépíteni. Ez a lehetőség nekem most Szerencsen ismét megadatott, ezért mondtam igent a felkérésre. - Távol lakik Szerencstől, a naponkénti bejárás nem kevés energiát igényel. Ez a helyzet hosszabb távon nem tartható, mert férjként, apaként a családra is kell időt szentelni. Talán szerencsésebb lenne a városba költözni.A lakóhelyem Sajószentpéteren van, így a bejárással együtt naponta 100-120 kilométert autózom. Ezt a tényt is számításba vettem a döntéskor és természetesen a családommal is megbeszéltem, mert tudtam, hogy az új beosztás egész embert kíván, így feleségemtől, gyermekeimtől többet leszek távol. Ők vállalták az áldozatot, én pedig egyelőre még bírom energiával, mert erre szerződtem. Azt is tudom magamról, hogy erősen munkaközpontú a gondolkodásom, mert megtanultam, hogy a sikerért keményen meg kell dolgozni. A mostani helyzetet a naponkénti bejárással együtt élem meg, amikor pedig egy-egy rendezvény esetleg a késő estébe nyúlik, vagy éppen ellenőrzési feladatokat látok el, akkor - megköszönve Szerencs önkormányzatának nagylelkűségét-az itteni szolgálati férőhelyet veszem igénybe. (Folytatás az 5. oldalon.) Kihívásnak tekintem a beosztásomat.