Szerencs - Szerencsi Hírek, 2004 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2004-01-16 / 1. szám
XIX. évfolyam 1. szám 2004. január 16. Ára: 108 forint ÚJÉVKÖSZÖNTŐ: 2004 AZ ÉPÍTKEZÉS ESZTENDEJE A hagyományoknak megfelelően idén január 5-én újévi fogadáson látta vendégül a városban működő cégek vezetőit, kis- és középvállalkozóit, az önkormányzat kitüntetettjeit, az intézmények, egyházak és társadalmi szervezetek képviselőit Rónavölgyi Endréné. A polgármester tájékoztatta a megjelenteket az elmúlt esztendőben elért eredményekről és az idei év feladatairól. A Rákóczi-vár színháztermében megtartott eseményen először Edvin Marton hegedűvirtuóz és zenekara kápráztatta el a közönséget, majd a polgármester lépett a mikrofonhoz. Rónavölgyi Endréné kiemelte, hogy 2003-ban az önkormányzat fő feladataként a város működőképességének a fenntartását és lehetőség szerinti fejlesztését határozta meg. Ez utóbbinál minőségi változtatásra és arányosságra törekedtek a település különböző részei között, igyekeztek nagyobb figyelmet fordítani Ondra, a Fecskésre és a peremterületekre. A képviselőtestület számba vette a feladatokat és megvizsgálta, hogy ezek megvalósításához mennyi pénz áll rendelkezésre. Az anyagi források szűkössége miatt kiemelt figyelmet fordítottak a pályázatok készítésére, amelyekből az idén az önkormányzat 67-et nyújtott be a megjelent európai uniós, országos, regionális és megyei kiírásokra. Ezek révén mintegy 900 millió forint támogatáshoz jutott Szerencs. A sikerességhez jelentősen hozzájárultak a város támogatói, köztük Szabó György országgyűlési képviselő. A többletforrások révén kezdődhetett meg a négyszázmillió forintos beruházással megvalósuló tanuszoda építése, fecskeházat és piaci alapú bérlakásokat létesíthetnek, csapadékvízelvezetésre harmincmillió forintot fordíthatnak, két sportpálya pályázat nyert, 76 millió forintot használhatnak fel iskolafelújításra. Emellett tartalékok is vannak, hiszen közel 15 millió forint erejéig készíthetnek olyan terveket, amelyekkel megalapozhatják az elkövetkező időszak sikeres pályázatait. (Folytatás az 5. oldalon.) Vállalkozók koccintottak az új esztendőre. KÖZÉLETI LAP • MEGJELENIK KÉTHETENTE SZERENCSEN ÉS KÖRNYÉKÉN A TERÜLETFEJLESZTÉS IDEI TERVEI A kormány beterjesztette az országgyűlés elé a területfejlesztési törvény módosításáról szóló javaslatot. A tervezett változtatások révén demokratikusabbá válik a források elosztása, megnő a régiók és a kistérségek szerepe. Észak-Magyarország hátrányos helyezte miatt a jövőben is kiemelt támogatásokra számíthat - emelte ki a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Nagy Sándor (képünkön) Mádon adott interjút lapunknak, ahol Galambosi Imre polgármester fogadta a Szabó György országgyűlési képviselő által a hegyaljai településre kísért vendéget. - Milyen esélyeket hordoz az idei esztendő a területfejlesztésben! - Bízom benne, hogy 2004 a területfejlesztés éve lesz, amire több okból is jó esély van. Reményeim szerint ugyanis az országgyűlés április végéig módosítja az erről szóló törvényt, amelyre a kormány már benyújtotta javaslatát. Amennyiben a tervezetet változtatások nélkül fogadják el, lényegesen növekszik majd a régiók szerepe. Megerősödik a regionális fejlesztési tanácsok legitimitása, amelyekben csökken, sőt szinte meg is szűnik a minisztériumi képviselők szavazati joggal történő részvétele és növekszik a régiót alkotó megyei közgyűlések és megyei jogú városok önkormányzataiból delegált személyek száma. Ez a változtatás intézményi része. Ahhoz azonban, hogy a régiófejlesztés erőteljes lendületet kapjon, a korábban a különböző tárcáknál erre a célra fordított források decentralizálására van szükség. A folyamat megindult, amit az is jelez, hogy idén legalább a duplájára emelkedik a központi hatalom által valaha is a régióknak juttatott pénz mennyisége. Itt azonban nem akarunk megállni, mert a költségvetésből adódó kötelezettségek miatt a kormánynak ezen a területen még egy döntést meg kell hoznia és abban reménykedem, hogy összességében 40—45 milliárd forint lesz az összeg, ami felett a régiók közvetlenül rendelkezhetnek. Milyen sorsot szánnak a kistérségeknek? -A törvénymódosítás másik iránya a kistérségek beemelése a területfejlesztés intézményrendszerébe a helyi fejlesztési tanácsok megalakulásával. Ezeknek a testületeknek a munkájában minden érintett település polgármestere részt venne. Indulásként átlagosan 15 millió forint áll majd a tanácsok rendelkezésére helyi döntéstől függően programok kidolgozására, a fontosabb pályázataik menedzselésére, saját fejlesztések megvalósítására, szükség szerint szakemberek alkalmazására. Vagyis nem másra, mint a kistérség forrásvonzó képességének a javítására. A változások a megyéket sem hagyják érintetlenül: elsősorban nem forráselosztó szerepük lesz, hanem az illetékességi területükön lévő kistérségek fejlesztési elgondolásainak az összehangolásában, segítésében, illetve a régiószintű programok kimunkálásában működnek majd közre és ehhez megfelelő forrásaik is lesznek. - Mekkora összeg áll rendelkezésre 2004-ban területfejlesztésre? - A Phare, az INTERREG és a regionális operatív programokra az európai uniós támogatásból és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozásból együttesen mintegy 52 milliárd forrás használható fel. Nemzeti forrásból pedig 64 milliárd forint körüli összegről születhet döntés, amely több területet érint: a terület- és régiófejlesztési célelőirányzatot, az országos jelentőségű, kiemelt területfejlesztési programok támogatását, a 19 megyénél megjelenő két előirányzat együttes összegét, valamint a hét leghátrányosabb helyzetű megye hároméves finanszírozási programját. Azért említettem döntési lehetőséget, mert az összeg egy része éven túli kötelezettségvállalásokat is magába foglalja. Ha mindezekhez hozzászámolom azt a 2,5 milliárd forintot, amit a kistérségek hasznosíthatnak, akkor a teljes összeg közel 120 milliárd forintra rúg. Ez azonban nem a végleges szám, hiszen azt várjuk, hogy a kormány még legalább 20-25 milliárd forint sorsáról döntsön a régiók javára. -Milyen esélye van Észak-Magyarországnak arra, hogy ezekből az összegekből részesüljön? - A változások ezt a régiót mindenképpen kedvezően érintik, hiszen az országban az egy főre jutó GDP itt a legalacsonyabb. Miután a területfejlesztésnek továbbra is kiemelt célja marad a leghátrányosabb térségek felzárkóztatása, ezért a növekvő forrásokból nyilvánvalóan Észak- Magyarországra is arányosan több fog jutni. (Folytatás a 6. oldalon.) KÉZMŰVES REMEK A CZIRÁKY NÉGYES FOGATOLÁSÚ KOCSI A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2001-ben alapította a „Magyar Kézműves Remek" elismerő címet, amelyre minden évben termékeikkel pályázhatnak a vállalkozók. A követelmények nagyon szigorúak, hiszen a szakértőkből álló zsűri értékeli az eredetiséget, a nemzeti kultúrát őrző egyedi értéket képviselő hagyományhűséget, a minőséget és a turisztikai látványosságot. Az idén január 8-án összesen tizenegyen vehették át a kitüntető címet a budapesti Iparművészeti Múzeumban. A díjazottak között szerepelt a szerencsi Kusinszki és Társai Kft. által készített Cziráky négyes fogatolású kocsi. Fontosnak és példamutatónak nevezte a rendezvényt Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának a küszöbén beszédében a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára. Sivák József szólt arról, hogy hazánk minőségét és hagyományait viszi abba a közösségbe, amelynek gazdasági és kulturális fejlődésének az egyik alapvető feltétele volt, hogy a nemzetállamok megtartották és megőrizték tradícióikat. Az államtitkár szerint Magyarország ebből a szempontból is nagyon jó helyzetben van, mert sok, a kézművesek által előállított termék ötvözi a minőséget és a hagyományokat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre vidékfejlesztésre. Simon József a mezőgazdasági tevékenységen túl fontosnak nevezte a kulturális örökség ápolását, a hagyományos kultúrát, a kézművességet és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket, mert ezek által növelhető a vidék jövedelemtermelő képessége. (Folytatás a 2. oldalon.) A díjnyertes kocsi az Iparművészeti Múzeumban. Mellette Rónavölgyi Endréné polgármester és Kusinszki András.