Szerencs - Szerencsi Hírek, 2004 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2004-01-16 / 1. szám

XIX. évfolyam 1. szám 2004. január 16. Ára: 108 forint ÚJÉVKÖSZÖNTŐ: 2004 AZ ÉPÍTKEZÉS ESZTENDEJE A hagyományoknak megfelelően idén január 5-én újévi fogadáson látta vendégül a városban működő cégek vezetőit, kis- és középvállal­kozóit, az önkormányzat kitüntetettjeit, az intézmények, egyházak és társadalmi szervezetek képviselőit Rónavölgyi Endréné. A polgármes­ter tájékoztatta a megjelenteket az elmúlt esztendőben elért eredmé­nyekről és az idei év feladatairól. A Rákóczi-vár színháztermében megtartott eseményen először Edvin Marton hegedűvirtuóz és zenekara kápráztatta el a közönséget, majd a polgármester lépett a mikrofonhoz. Rónavölgyi Endréné kiemelte, hogy 2003-ban az önkormányzat fő felada­taként a város működőképességének a fenntartását és lehetőség szerinti fej­lesztését határozta meg. Ez utóbbinál minőségi változtatásra és arányosság­ra törekedtek a település különböző részei között, igyekeztek nagyobb fi­gyelmet fordítani Ondra, a Fecskés­­re és a peremterületekre. A képvise­lőtestület számba vette a feladatokat és megvizsgálta, hogy ezek megva­lósításához mennyi pénz áll rendel­kezésre. Az anyagi források szűkös­sége miatt kiemelt figyelmet fordítot­tak a pályázatok készítésére, amelyek­ből az idén az önkormányzat 67-et nyújtott be a megjelent európai uni­ós, országos, regionális és megyei ki­írásokra. Ezek révén mintegy 900 mil­lió forint támogatáshoz jutott Szerencs. A sikerességhez jelentősen hozzájá­rultak a város támogatói, köztük Sza­bó György országgyűlési képviselő. A többletforrások révén kezdődhetett meg a négyszázmillió forintos beru­házással megvalósuló tanuszoda épí­tése, fecskeházat és piaci alapú bér­lakásokat létesíthetnek, csapadékvíz­elvezetésre harmincmillió forintot fordíthatnak, két sportpálya pályázat nyert, 76 millió forintot használhat­nak fel iskolafelújításra. Emellett tar­talékok is vannak, hiszen közel 15 mil­lió forint erejéig készíthetnek olyan terveket, amelyekkel megalapozhat­ják az elkövetkező időszak sikeres pá­lyázatait. (Folytatás az 5. oldalon.) Vállalkozók koccintottak az új esztendőre. KÖZÉLETI LAP • MEGJELENIK KÉTHETENTE SZERENCSEN ÉS KÖRNYÉKÉN A TERÜLETFEJLESZTÉS IDEI TERVEI A kormány be­terjesztette az or­szággyűlés elé a te­rületfejlesztési tör­vény módosításá­ról szóló javaslatot. A tervezett változ­tatások révén de­­mokratikusabbá válik a források el­osztása, megnő a régiók és a kistér­ségek szerepe. Észak-Magyarország hátrányos helyezte miatt a jövőben is kiemelt támogatásokra számíthat - emelte ki a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára. Nagy Sán­dor (képünkön) Mádon adott inter­jút lapunknak, ahol Galambosi Imre polgármester fogadta a Szabó György országgyűlési képviselő által a hegy­aljai településre kísért vendéget. - Milyen esélyeket hordoz az idei esztendő a területfejlesztésben!­ - Bízom benne, hogy 2004 a terü­letfejlesztés éve lesz, amire több ok­ból is jó esély van. Reményeim sze­rint ugyanis az országgyűlés április vé­géig módosítja az erről szóló törvényt, amelyre a kormány már benyújtotta javaslatát. Amennyiben a tervezetet változtatások nélkül fogadják el, lé­nyegesen növekszik majd a régiók sze­repe. Megerősödik a regionális fejlesz­tési tanácsok legitimitása, amelyekben csökken, sőt szinte meg is szűnik a minisztériumi képviselők szavazati joggal történő részvétele és növekszik a régiót alkotó megyei közgyűlések és megyei jogú városok önkormány­zataiból delegált személyek száma. Ez a változtatás intézményi része. Ahhoz azonban, hogy a régiófejlesztés erő­teljes lendületet kapjon, a korábban a különböző tárcáknál erre a célra for­dított források decentralizálására van szükség. A folyamat megindult, amit az is jelez, hogy idén legalább a dup­lájára emelkedik a központi hatalom által valaha is a régióknak juttatott pénz mennyisége. Itt azonban nem akarunk megállni, mert a költségve­tésből adódó kötelezettségek miatt a kormánynak ezen a területen még egy döntést meg kell hoznia és abban re­ménykedem, hogy összességében 40—45 milliárd forint lesz az összeg, ami felett a régiók közvetlenül ren­delkezhetnek.­­ Milyen sorsot szánnak a kistér­ségeknek? -A törvénymódosítás másik iránya a kistérségek beemelése a területfej­lesztés intézményrendszerébe a he­lyi fejlesztési tanácsok megalakulá­sával. Ezeknek a testületeknek a munkájában minden érintett telepü­lés polgármestere részt venne. Indu­lásként átlagosan 15 millió forint áll majd a tanácsok rendelkezésére he­lyi döntéstől függően programok ki­dolgozására, a fontosabb pályázata­ik menedzselésére, saját fejlesztések megvalósítására, szükség szerint szak­emberek alkalmazására. Vagyis nem másra, mint a kistérség forrásvonzó képességének a javítására. A válto­zások a megyéket sem hagyják érin­tetlenül: elsősorban nem forrásel­osztó szerepük lesz, hanem az ille­tékességi területükön lévő kistérségek fejlesztési elgondolásainak az össze­hangolásában, segítésében, illetve a régiószintű programok kimunkálásá­ban működnek majd közre és ehhez megfelelő forrásaik is lesznek. - Mekkora összeg áll rendelkezés­re 2004-ban területfejlesztésre? - A Phare, az INTERREG és a re­gionális operatív programokra az európai uniós támogatásból és az ah­hoz kapcsolódó hazai társfinanszí­rozásból együttesen mintegy 52 mil­liárd forrás használható fel. Nemze­ti forrásból pedig 64 milliárd forint körüli összegről születhet döntés, amely több területet érint: a terület- és régiófejlesztési célelőirányzatot, az országos jelentőségű, kiemelt terü­letfejlesztési programok támogatását, a 19 megyénél megjelenő két elő­irányzat együttes összegét, valamint a hét leghátrányosabb helyzetű me­gye hároméves finanszírozási prog­ramját. Azért említettem döntési le­hetőséget, mert az összeg egy része éven túli kötelezettségvállalásokat is magába foglalja. Ha mindezekhez hozzászámolom azt a 2,5 milliárd fo­rintot, amit a kistérségek hasznosít­hatnak, akkor a teljes összeg közel 120 milliárd forintra rúg. Ez azon­ban nem a végleges szám, hiszen azt várjuk, hogy a kormány még legalább 20-25 milliárd forint sorsáról dönt­sön a régiók javára. -Milyen esélye van Észak-Magyar­­országnak arra, hogy ezekből az ös­­­szegekből részesüljön? - A változások ezt a régiót min­denképpen kedvezően érintik, hiszen az országban az egy főre jutó GDP itt a legalacsonyabb. Miután a terü­letfejlesztésnek továbbra is kiemelt célja marad a leghátrányosabb tér­ségek felzárkóztatása, ezért a növek­vő forrásokból nyilvánvalóan Észak- Magyarországra is arányosan több fog jutni. (Folytatás a 6. oldalon.) KÉZMŰVES REMEK A CZIRÁKY NÉGYES FOGATOLÁSÚ KOCSI A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2001-ben alapította a „Magyar Kézműves Remek" elismerő címet, amelyre minden évben termékeikkel pályázhatnak a vállalkozók. A követelmények nagyon szi­gorúak, hiszen a szakértőkből álló zsűri értékeli az eredetiséget, a nem­zeti kultúrát őrző egyedi értéket képviselő hagyományhűséget, a mi­nőséget és a turisztikai látványosságot. Az idén január 8-án összesen tizenegyen vehették át a kitüntető címet a budapesti Iparművészeti Múzeumban. A díjazottak között szerepelt a szerencsi Kusinszki és Társai Kft. által készített Cziráky négyes fogatolású kocsi. Fontosnak és példamutatónak ne­vezte a rendezvényt Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozá­sának a küszöbén beszédében a Mi­niszterelnöki Hivatal helyettes ál­lamtitkára. Sivák József szólt arról, hogy hazánk minőségét és hagyomá­nyait viszi abba a közösségbe, amely­nek gazdasági és kulturális fejlődé­sének az egyik alapvető feltétele volt, hogy a nemzetállamok megtar­tották és megőrizték tradícióikat. Az államtitkár szerint Magyarország eb­ből a szempontból is nagyon jó hely­zetben van, mert sok, a kézművesek által előállított termék ötvözi a mi­nőséget és a hagyományokat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium helyettes államtit­kára beszédében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy mintegy 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre vidékfejlesz­tésre. Simon József a mezőgazdasá­gi tevékenységen túl fontosnak nevez­te a kulturális örökség ápolását, a ha­gyományos kultúrát, a kézművessé­get és az ehhez kapcsolódó tevékeny­ségeket, mert ezek által növelhető a vidék jövedelemtermelő képessége. (Folytatás a 2. oldalon.) A díjnyertes kocsi az Iparművészeti Múzeumban. Mellette Rónavölgyi Endréné polgármester és Kusinszki András.

Next