Szerencs - Szerencsi Hírek, 2010 (25. évfolyam, 1-21. szám)
2010-03-26 / 6. szám
O 2010. MÁRCIUS 26. A HŐSÖK TISZTELETE A NEMZETI ÜNNEPEN Ebben az esztendőben is több megemlékezést tartottak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Szerencsen. Március 12-én a hagyományokhoz híven a város óvodásai tettek látogatást a település emlékhelyein. A csoportok sorra érkeztek a 48-as obeliszkhez, ahol letűzték a saját készítésű nemzetiszín zászlóikat. A nemzeti ünnep délutánján Ondón tartottak megemlékezést. A településrész központjában lévő emlékoszlopnál Danyi László mondott beszédet. Az önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy 1848. március 15-e utat nyitott a polgári jogállamiság és a törvény előtti egyenlőség felé. Az ekkor megkezdődött társadalmi és gazdasági átalakulási folyamat évszázadokra meghatározta a nemzet jövőjét. Danyi László hangsúlyozta a hősök tiszteletének és a szabadságharc emlékének méltó ápolását, hogy a felnövekvő nemzedék értse a forradalom eszméit és legyenek örökké hálásak az elődöknek, amiért megteremtették számukra a szabadságot. A beszédet követően a helyi általános iskolások és a Bocskai gimnázium diákjai adtak műsort, majd koszorúzás zárta az ondi megemlékezést. A városi ünnepség résztvevői március 15-én délután a Rákóczi-vár színháztermében gyülekeztek. A himnusz elhangzása után Rónavölgyi Endréné lépett a mikrofonhoz. Szerencs polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy március 15-e az állami függetlenségért folytatott évszázados harc szimbóluma és a polgári jogegyenlőség jelképe. Kölcsey Ferencet idézve hangsúlyozta, hogy a Himnuszt megíró költőóriás, a reformkor tevékeny alakítója azt az üzenetet hagyta az utókorra, hogy súlyos gazdasági és társadalmi válságból csak a teljes társadalmi összefogás jelenthet kiutat. A polgármester szerint a magyar nemzet a 19. században meghallotta a haladás szavát. A hős elődökhöz hasonlóan most, a harmadik évezredben élőknek a haza jövője érdekében maguk mögött kell hagyniuk az önsorsrontó ellentéteket, a békétlenség szítását, az örökös és szakadatlan ellenségeskedést, torzsalkodást. A szónok szerint a jövő emberei nem a hangoskodók, nem a nagyot ígérők, a mindent lerombolni akarók, hanem mindazok, akik küldetésük tudatában hitük és akaratuk erejével képesek megteremteni a jövőt, egy új, egy élhetőbb Magyarországot. A polgármester ünnepi gondolatai után a Szerencsi Általános Iskola Rákóczi épületének diákjai versekkel és dalokkal elevenítették fel a korabeli eseményeket a forradalom kitörésétől a szabadságharc leveréséig. Az ünnepi műsorban kiemelt figyelmet fordított a dicsőséges küzdelmekben a nők szerepére, akik közül többen férfinek öltözve a csatákból is kivették a részüket. A hazafiságra nevelést is a középpontjába állító színvonalas programért a felkészítő tanároknak és közreműködőknek-Aranyosi Editnek, Lukács Sándornénak, Czina Györgynének, Elek Boglárkának, Bajári Évának, Hubai Miklósnénak, Száraz Melániának, Derda Péternének, Maier Rajmundnak és Pelbárt Ádámnak - virágcsokorral mondott köszönetet a város polgármestere. Az ünneplők a Rákóczi-várból ütőhangszeresek felvezetésével vonultak a gimnázium mögötti térre. A fáklyás menet a Posta utcán, az Ondi úton keresztül érkezett meg Kossuth Lajos mellszobrához, ahol koszorúzás szerepelt a programban. Az ünnepség a Kossuth téren folytatódott, ahol az önkormányzat, a politikai pártok, intézmények, gazdasági társaságok és civil szervezetek képviselői helyezték el virágaikat. A szerencsi nemzeti ünnep a Petőfi-emléktáblánál ért véget. A Szerencsi Általános Iskola diákjai adták az ünnepi műsort. A CUKORGYÁRRA EMLÉKEZVE Március 10-én volt két esztendeje annak, hogy bezárta kapuit a Szerencsi Cukorgyár. E szomorú esemény apropóján készült el tavaly az emlékpark, amelynél évente fejet hajtanak az üzem egykori dolgozói, a város lakói. Az eseményen Bocskai gimnázium diákjainak műsora fogadta az érdeklődőket. Takács Cintia és Petró Dalma éneke és prózája az elmúlás hangulatát idézte, majd Fekete József önkormányzati képviselő, a gyár egykori dolgozója elevenítette fel a 121 évvel ezelőtti eseményeket, amikor az 1880-as évek végén a hanyatló gazdasági helyzet fellendítése érdekében állami segítséggel hozzáláttak az ipar fejlesztéséhez, és elődeink megépítették a Szerencsi Cukorgyárat. Fekete József beszédében hangsúlyozta, hogy március 10-e szomorú dátum a Szerencsen és térségében élő embereknek, mivel 2007-ben ezen a napon jelentették be a tulajdonosok, hogy 119 év után alapanyag hiányában megszüntetik Szerencsen a cukorgyártást. Ezzel a döntéssel egy olyan üzemre került lakat, amely több mint 100 évig emberek és családok ezreinek adott munkát, megélhetést, de emellett a település mindennapi életét és fejlődését is nagyban befolyásolta - jelentette ki az önkormányzati képviselő, aki beszéde végén hangsúlyozta, hogy a cukorgyárnak köszönheti Szerencs legújabb kori történetében többek között a városi rangját. Idén is sokan eljöttek az egykori üzem emlékünnepére. SAJTÓNAPI ELISMERÉS Encsen rendezte meg idei sajtónapi ünnepségét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tűzoltószövetség. A március 10-ei eseményen Kovács Sándor ezredes, a szervezet elnöke köszöntőjében kiemelte: hagyománnyá vált, hogy a szabad sajtó napja alkalmából minden esztendőben elismerik azoknak az újságíróknak a munkáját, akik tevékenységükkel segítették a tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkáját. A tűzoltók az elmúlt évben összesen 2417 tűzesethez, 1728 műszaki mentéshez vonultak ki, amely sok feladatot adott a sajtónak is. A jelenlévők közül összesen nyolcan vették át a megyei tűzoltószövetség és a katasztrófavédelem díjait. Muhi Zoltán, a Szerencsi Hírek szerkesztőségének munkatársa Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Év Tűzoltó Újságírója elismerésben részesült. KÉT HÉT ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS SZERENCSEN Városunkban tartotta kihelyezett ünnepi közgyűlését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. A március 12-ei esemény a Kossuth téren kezdődött, ahol Ringer István tárogatómuzsikája nyitotta meg a programot. Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke emlékezett vissza a 162 évvel ezelőtti eseményekre, majd az önkormányzat, pártok és civil szervezetek képviselői helyeztek el koszorút a 48-as emlékműnél. A Rákóczi-vár színháztermében Koncz Ferenc köszöntőjében hangsúlyozta, hogy olyan városban vendégeskedik a közgyűlés, amely sokat adott Magyarországnak és sokat kapott a hazától.Amikor ma a 162 évvel ezelőtti eseményekre emlékezünk, és a hős forradalmárok előtt főhajtással tisztelgünk, egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy ők milyen áldozatot hoztak a nemzet, a magyarság továbbéléséért - fogalmazott Koncz Ferenc. A házigazda település nevében Rónavölgyi Endréné beszédében hangsúlyozta, megtiszteltetés a városnak, hogy otthont adott az ünnepi eseménynek. A polgármester szerint a 162 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc jelentsen példát, hogy különböző gondolatokkal a fejekben, de ugyanazon célokért kell dolgozniuk az embereknek. Balogh Zoltán ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy március 15-e elsősorban a fiatalok ünnepe, azoké, akik nem fogadják el a felnőttek képmutatását, az alakoskodást, a kilátástalan jövőt. Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke szerint, amikor a márciusi ifjak megfogalmazták a maguk 12 pontját, akkor kijelölték Magyarország útját, és annak tizenkét konkrét lépését. Azóta is ennek magvalósulására vágyunk, a magunk újabb 12 pontjával együtt - fogalmazott Balogh Zoltán. Az ünnepi közgyűlés befejezéseként a szerencsi Bocskai gimnázium fiataljainak műsorában dalok, versek idézték az egykori márciusi ifjak hőstetteit. A program végén a B.-A-Z. Megyei Közgyűlés emléklapot adományozott Szerencs Város Önkormányzatának, amit Koncz Ferenc adott át Rónavölgyi Endréné polgármesternek. Az emléklapot Koncz Ferenc adta át Rónavölgyi Endrénének. MIT ÉR AZ EMBER, HA NŐ? Legyen minden nap nőnap! Ezzel a címmel hirdetett egész napos programsorozatot az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája és Szerencs Város Önkormányzata. A március 19-ei esemény szervezői a Rákóczi-várba várták az érdeklődőket, akik szakemberektől, politikusoktól, neves előadóművészektől hallhattak tájékoztatókat többek között a nők esélyegyenlősége érdekében végzett hazai és európai uniós munkáról. A Rákóczi-vár színháztermében megtartott ünnepélyes megnyitón Rónavölgyi Endréné üdvözölte az érdeklődőket, hangsúlyozva, hogy ez a program nem csak a hölgyeket érintő kihívásokról szól, hiszen a jelenlévő szakemberek igyekeznek segítséget nyújtani az érdeklődőknek a hétköznapi problémák megoldásához is. A házigazda polgármester beszédében szólt arról, hogy a helyi önkormányzat jelentős feladatot vállal a nők esélyegyenlőségéért végzett munkában, hiszen a nevelés, oktatás, az egészségügy és a szociális gondozás területein jelentős részben nőket foglalkoztatnak. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban, az unió más tagállamaihoz hasonlóan, a kistelepüléseken élő nők helyzete nehezebb, mint a nagyvárosok lakóié. Különösen igaz mindez napjainkban, hiszen a gazdasági válság, a munkahelyek csökkenő száma ugyancsak számos feszültséggel töltik el mindennapjainkat. Ezen problémák megbeszélésében, értékelésében, a gondok enyhítésében igyekszik segíteni a szerencsi program. Mit ér az ember, ha nő? - tették fel a kérdést a szervezők a délelőtti kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek. Az előadók mindannyian egyetértettek abban, hogy lánynak és asszonynak lenni jó, és nincs értelme a férfiszerep átvállalásának. Csupán azt szeretnék elérni, hogy a társadalom egyenlő félként kezelje mindkét nemet. A szerencsi program keretében többek között a munkahelykereséshez és a mindennapi életvezetéshez kaptak hasznos segítséget a résztvevők. Szép számú érdeklődő vállalkozott az európai uniós kvízjáték kitöltésére. Az egészség megőrzését testtömegindexszámítás, a vérnyomás- és vércukorszint-mérés szolgálta. A nő számára a munka és a család összehangolásáról tartott beszélgetésen neves emberek is megosztották a hallgatósággal tapasztalataikat. Zsédenyi Adrienn előadóművész például arról beszélt, hogy ő azokból az asszonyokból meríti az erőt a mindennapi élethez, akik amellett, hogy több gyermeket nevelnek, dolgoznak és eközben még tanfolyamokat, sőt, egyetemet és főiskolát végeznek. Az énekesnő a különböző szereplések, fellépések között igyekszik minél több időt tölteni a gyermekével. Ilyenkor megszűnik a külvilág számára, még a telefonokat sem veszi fel. Neki azonban viszonylag könnyű helyzete van, mert maga oszthatja be a programját, amiben a megélhetés mellett kiemelt helyen szerepel a család. Az európai nőnap keretében a gyerekekre is számos program várt: kézműves-játszóház, sakkszimultán és tereptájfutás, közös éneklés Széles Izával és zenés műsor Farkasházi Rékával. A kora délutánig tartó program a Rákóczi-várban Zséda koncertjével zárult, ami különösen a fiatalabb korosztály körében aratott nagy sikert. Zséda koncertje zárta a programot.