Szerencs - Szerencsi Hírek, 2010 (25. évfolyam, 1-21. szám)

2010-03-26 / 6. szám

O 2010. MÁRCIUS 26. A HŐSÖK TISZTELETE A NEMZETI ÜNNEPEN Ebben az esztendőben is több meg­emlékezést tartottak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfor­dulóján Szerencsen. Március 12-én a hagyományokhoz híven a város óvodásai tettek látoga­tást a település emlékhelyein. A cso­portok sorra érkeztek a 48-as obe­­liszkhez, ahol letűzték a saját készítésű nemzetiszín zászlóikat. A nemzeti ünnep délutánján Ondón tartottak megemlékezést. A település­­rész központjában lévő emlékoszlop­nál Danyi László mondott beszédet. Az önkormányzati képviselő hangsúlyoz­ta, hogy 1848. március 15-e utat nyi­tott a polgári jogállamiság és a törvény előtti egyenlőség felé. Az ekkor meg­kezdődött társadalmi és gazdasági át­alakulási folyamat évszázadokra meg­határozta a nemzet jövőjét. Danyi László hangsúlyozta a hősök tisztele­tének és a szabadságharc emlékének méltó ápolását, hogy a felnövekvő nemzedék értse a forradalom eszmé­it és legyenek örökké hálásak az elő­döknek, amiért megteremtették szá­mukra a szabadságot. A beszédet követően a helyi általá­nos iskolások és a Bocskai gimnázium diákjai adtak műsort, majd koszorúzás zárta az ondi megemlékezést. A városi ünnepség résztvevői már­cius 15-én délután a Rákóczi-vár szín­háztermében gyülekeztek. A himnusz elhangzása után Rónavölgyi Endréné lépett a mikrofonhoz. Szerencs pol­gármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy március 15-e az állami függet­lenségért folytatott évszázados harc szimbóluma és a polgári jogegyenlőség jelképe. Kölcsey Ferencet idézve hang­súlyozta, hogy a Himnuszt megíró köl­tőóriás, a reformkor tevékeny alakító­ja azt az üzenetet hagyta az utókorra, hogy súlyos gazdasági és társadalmi válságból csak a teljes társadalmi ös­­­szefogás jelenthet kiutat. A polgár­­mester szerint a magyar nemzet a 19. században meghallotta a haladás sza­vát. A hős elődökhöz hasonlóan most, a harmadik évezredben élőknek a haza jövője érdekében maguk mögött kell hagyniuk az önsorsrontó ellenté­teket, a békétlenség szítását, az örö­kös és szakadatlan ellenségeskedést, torzsalkodást. A szónok szerint a jövő emberei nem a hangoskodók, nem a nagyot ígérők, a mindent lerombolni akarók, hanem mindazok, akik kül­detésük tudatában hitük és akaratuk erejével képesek megteremteni a jövőt, egy új, egy élhetőbb Magyarországot. A polgármester ünnepi gondolatai után a Szerencsi Általános Iskola Rá­kóczi épületének diákjai versekkel és dalokkal elevenítették fel a korabeli ese­ményeket a forradalom kitörésétől a szabadságharc leveréséig. Az ünnepi műsorban kiemelt figyelmet fordított a dicsőséges küzdelmekben a nők sze­repére, akik közül többen férfinek öl­tözve a csatákból is kivették a részü­ket. A hazafiságra nevelést is a közép­pontjába állító színvonalas progra­mért a felkészítő tanároknak és köz­reműködőknek-Aranyosi Editnek, Lu­kács Sándornénak, Czina Györgyné­­nek, Elek Boglárkának, Bajári Évának, Hubai Miklósnénak, Száraz Melániá­nak, Derda Péternének, Maier Raj­­mundnak és Pelbárt Ádámnak - vi­rágcsokorral mondott köszönetet a vá­ros polgármestere. Az ünneplők a Rákóczi-várból ütő­­hangszeresek felvezetésével vonultak a gimnázium mögötti térre. A fáklyás menet a Posta utcán, az Ondi úton ke­resztül érkezett meg Kossuth Lajos mell­szobrához, ahol koszorúzás szerepelt a programban. Az ünnepség a Kossuth téren foly­tatódott, ahol az önkormányzat, a po­litikai pártok, intézmények, gazdasá­gi társaságok és civil szervezetek kép­viselői helyezték el virágaikat. A sze­rencsi nemzeti ünnep a Petőfi-emlék­­táblánál ért véget. A Szerencsi Általános Iskola diákjai adták az ünnepi műsort. A CUKORGYÁRRA EMLÉKEZVE Március 10-én volt két esztendeje annak, hogy bezárta kapuit a Szerencsi Cukorgyár. E szomorú esemény apro­póján készült el tavaly az emlékpark, amelynél évente fejet hajtanak az üzem egykori dolgozói, a város lakói. Az eseményen Bocskai gimnázium di­á­­kjainak műsora fogad­ta az érdeklődőket. Ta­kács C­inti­a és Petró Dal­­ma éneke és prózája az elmúlás han­gulatát idézte, majd Fekete József ön­­kormányzati képviselő, a gyár egykori dolgozója elevenítette fel a 121 év­vel ezelőtti eseményeket, amikor az 1880-as évek végén a hanyatló gaz­dasági helyzet fel­lendítése érdekében állami segítséggel hozzáláttak az ipar fejlesztéséhez, és elődeink megépí­tették a Szerencsi Cukorgyárat. Fekete József beszédében hangsú­lyozta, hogy március 10-e szomorú dá­tum a Szerencsen és térségében élő em­bereknek, mivel 2007-ben ezen a na­pon jelentették be a tulajdonosok, hogy 119 év után alapanyag hiányá­ban megszüntetik Szerencsen a cu­korgyártást.­­ Ezzel a döntéssel egy olyan üzemre került lakat, amely több mint 100 évig emberek és családok ez­reinek adott munkát, megélhetést, de emellett a település mindennapi éle­tét és fejlődését is nagyban befolyásolta - jelentette ki az önkormányzati kép­viselő, aki beszéde végén hangsú­lyozta, hogy a cukorgyárnak köszön­heti Szerencs legújabb kori történeté­ben többek között a városi rangját. Idén is sokan eljöttek az egykori üzem em­lékünnepére. SAJTÓNAPI ELISMERÉS Encsen rendezte meg idei sajtónapi ünnepségét a Borsod-Abaúj-Zemp­­lén Megyei Tűzoltószövetség. A már­cius 10-ei eseményen Kovács Sán­dor ezredes, a szervezet elnöke kö­szöntőjében kiemelte: hagyománnyá vált, hogy a szabad sajtó napja al­kalmából minden esztendőben elis­merik azoknak az újságíróknak a munkáját, akik tevékenységükkel se­gítették a tűzoltóság és a katasztró­favédelem munkáját. A tűzoltók az elmúlt évben összesen 2417 tűze­sethez, 1728 műszaki men­téshez vonultak ki, amely sok feladatot adott a sajtónak is. A jelenlévők közül össze­sen nyolcan vették át a megyei tűzoltószövetség és a katasztrófavédelem díjait. Muhi Zoltán, a Szerencsi Hírek szer­kesztőségének munka­társa Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Év Tűzoltó Újságírója elismerésben részesült. KÉT HÉT ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS SZERENCSEN Városunkban tartotta kihelyezett ünnepi közgyűlését a Borsod-Aba­új-Zemplén Megyei Önkormány­zat. A március 12-ei esemény a Kos­suth téren kezdődött, ahol Ringer István tárogatómuzsikája nyitotta meg a programot. Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke emlé­kezett vissza a 162 évvel ezelőtti eseményekre, majd az önkormány­zat, pártok és civil szervezetek kép­viselői helyeztek el koszorút a 48-as emlékműnél. A Rákóczi-vár színháztermében Koncz Ferenc köszöntőjében hang­súlyozta, hogy olyan városban ven­dégeskedik a közgyűlés, amely so­kat adott Magyarországnak és sokat kapott a hazától.­Amikor ma a 162 évvel ezelőtti eseményekre emléke­zünk, és a hős forradalmárok előtt főhajtással tisztelgünk, egy pillanat­ra sem felejthetjük el, hogy ők mi­lyen áldozatot hoztak a nemzet, a magyarság továbbéléséért - fogal­mazott Koncz Ferenc. A házigazda település nevében Ró­navölgyi Endréné beszédében hang­súlyozta, megtiszteltetés a városnak, hogy otthont adott az ünnepi ese­ménynek. A polgármester szerint a 162 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc jelentsen példát, hogy különböző gondolatokkal a fejekben, de ugyanazon célokért kell dolgoz­niuk az embereknek. Balogh Zoltán ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy március 15-e elsősorban a fiatalok ünnepe, azoké, akik nem fogadják el a fel­nőttek képmutatását, az alakoskodást, a kilátástalan jövőt. Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és val­lásügyi bizottságának elnöke szerint, amikor a márciusi ifjak megfogal­mazták a maguk 12 pontját, akkor kijelölték Magyarország útját, és an­nak tizenkét konkrét lépését.­­ Azóta is ennek magvalósulására vágyunk, a magunk újabb 12 pontjával együtt - fogalmazott Balogh Zoltán. Az ün­nepi közgyűlés befejezéseként a sze­rencsi Bocskai gimnázium fiataljai­nak műsorában dalok, versek idéz­ték az egykori márciusi ifjak hőstet­teit. A program végén a B.-A-Z. Megyei Közgyűlés emléklapot adományozott Szerencs Város Önkormányzatának, amit Koncz Ferenc adott át Róna­völgyi Endréné polgármesternek. Az emléklapot Koncz Ferenc adta át Rónavölgyi Endrénének. MIT ÉR AZ EMBER, HA NŐ? Legyen minden nap nőnap! Ezzel a címmel hirdetett egész napos prog­ramsorozatot az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája és Szerencs Város Önkormányzata. A március 19-ei esemény szervezői a Rákóczi-várba várták az érdeklő­dőket, akik szakemberektől, politi­kusoktól, neves előadóművészektől hallhattak tájékoztatókat többek kö­zött a nők esélyegyenlősége érdeké­ben végzett hazai és európai uniós munkáról. A Rákóczi-vár színháztermében megtartott ünnepélyes megnyitón Ró­navölgyi Endréné üdvözölte az ér­deklődőket, hangsúlyozva, hogy ez a program nem csak a hölgyeket érintő kihívásokról szól, hiszen a jelenlévő szakemberek igyekeznek segítséget nyújtani az érdeklődőknek a hétköz­napi problémák megoldásához is. A házigazda polgármester beszédében szólt arról, hogy a helyi önkormány­zat jelentős feladatot vállal a nők esély­­egyenlőségéért végzett munkában, hiszen a nevelés, oktatás, az egész­ségügy és a szociális gondozás terü­letein jelentős részben nőket foglal­koztatnak. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban, az unió más tagállamaihoz hasonlóan, a kis­településeken élő nők helyzete ne­hezebb, mint a nagyvárosok lakóié. Különösen igaz mindez napjainkban, hiszen a gazdasági válság, a munka­helyek csökkenő száma ugyancsak számos feszültséggel töltik el min­dennapjainkat. Ezen problémák meg­beszélésében, értékelésében, a gon­dok enyhítésében igyekszik segíteni a szerencsi program. Mit ér az ember, ha nő? - tették fel a kérdést a szervezők a délelőtti ke­­rekasztal-beszélgetés résztvevőinek. Az előadók mindannyian egyetértet­tek abban, hogy lánynak és asszony­nak lenni jó, és nincs értelme a férfi­szerep átvállalásának. Csupán azt szeretnék elérni, hogy a társadalom egyenlő félként kezelje mindkét ne­met. A szerencsi program keretében többek között a munkahelykereséshez­ és a mindennapi életvezetéshez kap­tak hasznos segítséget a résztvevők. Szép számú érdeklődő vállalkozott az európai uniós kvízjáték kitöltésére. Az egészség megőrzését testtömegi­ndex­­számítás, a vérnyomás- és vércukor­­szint-mérés szolgálta. A nő számára a munka és a család összehangolásáról tartott beszélgetésen neves emberek is megosztották a hallgatósággal ta­pasztalataikat. Zsédenyi Adrienn elő­adóművész például arról beszélt, hogy ő azokból az asszonyokból me­ríti az erőt a mindennapi élethez, akik amellett, hogy több gyermeket ne­velnek, dolgoznak és eközben még tanfolyamokat, sőt, egyetemet és főis­kolát végeznek. Az énekesnő a kü­lönböző szereplések, fellépések között igyekszik minél több időt tölteni a gyer­mekével. Ilyenkor megszűnik a kül­világ számára, még a telefonokat sem veszi fel. Neki azonban viszonylag könnyű helyzete van, mert maga oszt­hatja be a programját, amiben a meg­élhetés mellett kiemelt helyen szere­pel a család. Az európai nőnap keretében a gye­rekekre is számos program várt: kéz­műves-játszóház, sakkszimultán és tereptájfutás, közös éneklés Széles Izával és zenés műsor Farkasházi Ré­kával. A kora délutánig tartó program a Rákóczi-várban Zséda koncertjével zárult, ami különösen a fiatalabb kor­osztály körében aratott nagy sikert. Zséda koncertje zárta a progra­mot.

Next