Tab - Tabi Újság, 1991 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1991-10-01 / 1. szám
2 TABI ÚJSÁG 1991. október A kárpótlásról közeleg a kárpótlási igény befejező határideje, mivel november 7-én 24 óráig el kell jutni az okmányoknak a Somogy Megyei Kárpótlási Hivatalba, Kaposvár, Ezredév u. 12-be. A tabi Polgármesteri Hivatalban minden érdeklődő részére ingyenes segítséget ad a fsz. 5. szobában id. Skerlecz László. Tájékoztatásul elmondta, hogy működése óta több mint 200 érdeklődő kereste fel Tabról és vidékéről, sőt külföldön élő honfitársaink is kérték segítségét. Az 1191. XXV. törvény az 1949. június 8-a utáni sérelmeket kívánja orvosolni. E törvény megtalálható a Magyar Közlöny 77. (június 11.) számban. A kérelmeket az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített nyomtatványokon „adatlapokon” lehet benyújtani, amely a postahivatalokban megvásárolható. Négyféle nyomtatvány készült: „A” jelűt minden igénylőnek ki kell töltenie egy példányban. Ezen a nyomtatványon az igénylő az elbíráláshoz szükséges adatait közli. „F” jelű termőföldek és tanyák, „H” jelű lakóházak, lakások, más helyiségek „V” jelű vállalkozások, üzletek. A Kárpótlási Hivatal előtt folyó eljárás illetékmentes, ezért illetékbélyeget nem kell a beadványhoz vásárolni. Milyen mellékleteket kell csatolni? 1. Termőföld, hozzá tartozó tanya - a tulajdonjogot igazoló okiratot (telekkönyvi szemle, telekjegyzőkönyv, tulajdoni lap, birtokív, részarány-kimutatás, ezek tartalmazzák az ingatlan helyrajzi számát is. (Földhivataltól beszerezhető!) - Aranykorona érték kimutatást. (Földhivataltól, Tsz-től kérhető!) - A föld elvételéről szóló okiratot. - Az esetleges kártalanításra vonatkozó okiratot. - Nemzetközi szerződéssel kapott kártalanításról szóló okiratot. - Ha a föld elvétele az állampolgárságtól való megfosztással van összefüggésben, a bírósági ítéletet célszerű csatolni. - Amennyiben a jogosult a sérelmét követően külföldre távozott és idegen állampolgár lett, igazolást arról, hogy a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt. (BM. Hatósági Főosztályától!) 2. Ha a lakóház, helyiség, épület után igényel kárpótlást. - Az épület, lakás, helyiség, tulajdonjogát igazoló okiratot. (Telekkönyvi szemle, tulajdoni lap, birtokív.) Az elvételt igazoló okirat: Hatósági bizonyítvány a lakóház államosítását elrendelő „jegyzék” tartalmáról. Megfelel a telekkönyvi végzés is az állami tulajdonba vételről (1952-53- ban). Erről az illetékes földhivataltól lehet szükség szerinti másolatot kérni. Amennyiben a jogosult igényét nemzetközi szerződés rendezte, az arról szóló okiratot csatolja. - Azoknak az igénylőknek az elvételkori magyar állampolgárságát, akik ma már külföldiek, itt is igazolni kell. 3. Ha vállalkozás után kéri a kárpótlást: - A tulajdonjogot igazoló okiratot (Pl. telekkönyvi szemlét) - Az üzlet azonosításához szükséges iratokat. (Régi cégbejegyzés.) - Az alkalmazottak számát igazoló hatósági bizonyítványt, melyet a társadalombiztosítástól lehet kérni, ha a jogosult közölni tudja alkalmazottainak nevét. - A vállalkozás államosítását igazoló okiratot, ha a telekkönyvi szemléből nem tűnik ki. - Az iparjogosítvány megvonásáról szóló határozatot. - Ha a jogosult igényét nemzetközi szerződés rendezte, azt bizonyító iratot. - Ha a jogosult már nem magyar állampolgár, annak igazolását, hogy a sérelem elszenvedésekor az volt. Hogyan kell a beadványt előkészíteni? A megvásárolt borítékon szerepel egy hétjegyű szám, mely R-rel kezdődik. Ezt a számot minden egyes adatlapra fel kell írni, ez a biztosítéka annak, hogy nem keveredhet más beadványai közé, mert ez lesz az azonosítási szám. A számot mindenki jegyezze fel magának, mert ő számára hivatkozással tud tájékoztatást kapni ügye állásáról. A megszámozott adatlapokat és dokumentumokat ebbe a borítékba helyezzük el, jól leragasztva. Postán, ajánlva lehet feladni, vagy személyesen eljuttatni a megyei kárpótlási hivatalhoz. Mindaddig a borítékszám lesz az ügyirat kizárólagos azonosítója, amíg nem iktatják. (Iktatás után a kárrendezési hivatal közli az iktatószámot minden igénylővel, melyet meg kell őrizni.) MI A KÁRPÓTLÁSI JEGY? A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír. Mit jelentenek az idézett kifejezések? Bemutatóra szóló: az a személy használhatja fel, aki rendelkezik vele, azaz felhasználásakor bemutatja. Szabad felhasználását három esetben korlátozza a törvény: - az árverésre kerülő termőföldek megvásárlása során, - a törvényben meghatározott bérlakások megvásárlása során, - életjáradék igénylése során. (Ezekben az esetekben mindenki csak azokat a kárpótlási jegyeket használhatja fel, amelyeket ő maga kapott.) Átruházható: Ez azt jelenti, hogy szabadáron bárkinek eladható, de a fenti három célra az új tulajdonos nem használhatja fel. A Kárrendezési Hivatal annyi kárpótlási jegyet ad át a jogosultnak, amilyen forintértékű kárpótlásra jogosult. A kárpótlási jegyek értékét, felhasználhatóságát az állam szavatolja, és az értékpapírt a törvényben meghatározott célokra, fizetőeszközként, a pénz helyettesítésére fel lehet használni. A kárpótlási jegyeket célszerű mielőbb felhasználni, mivel az állam csak három évig biztosít azokra kamatot. Az a személy, aki az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján kíván hitelt igénybe venni, vagy privatizációs hitelt igényel, kárpótlási jegyeit „saját erőként” beszámíthatja. Ez a rendelkezés is a magánvállalkozások fellendítését szolgálja. A kárpótlási jegyeket fel lehet használni termőföld tulajdon megszerzésére. A jogosult maga dönti el, hogy kíván-e ezzel a jogával élni. Ha meghatározott időn belül (5 év) nem él ezzel a