Tab - Tabi Újság, 2007 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2007-04-01 / 1. szám

2 TAB! ÚJSÁG 2007.1.SZÁM Végül is visszaeresztjük a vizet abba a vízadó rétegbe, ahonnan kivettük. Ennek a fűtési rendszernek a beruházása most kb. 25%-kal többe kerül, de ha azt nézem, hogy kiváltja a gázt, és elenyésző a villanyáram felvétele a működtetéskor (hőszivattyúk, keringetők stb.), akkor töredékköltség lesz a fűtés, és hamar behozza az árát. - Mit kell tudnunk a közelmúltban életre hívott vállalkozói klubról? Schmidt J.: A kistérségi társulás döntése értelmében megszűnik a Vállalkozói Iroda (84% tulajdonos a KHT-ban). Az új szerveződés nem is klub­szerű, inkább vállalkozói fórumnak nevezném, jómagam és az ötletgazda Horváth Tünde, a Munka­ügyi Központ vezetője voltunk a kezdeményezés megvalósítói. Az érdeklődés reményt keltő volt. Úgy gondoljuk, hogy időközönként összehozunk egy-egy közös találkozót a vállalkozókkal. Itt sorra beszámolunk a kistérségi, illetve a városi tervekről. Megpróbáljuk a vállalkozói réteget egy kicsit megmozgatni, aktívabbá tenni. Ezeken a negyedévenkénti fórumokon szakmai és morális támogatást kívánunk nyújtani. Itt le lehet mondani a nehézségeket, problémákat. „Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát.”­­, mondja egy közmondásunk. Ez bizony igaz. Ha nem jönnek, nem szólnak, nem kérdeznek, úgy hogyan segítsek? Célunk, a vállalkozói réteg gazdasági megerősítése. Ha ezek a fórumok beindulnak, úgy ők is bővülhetnek, növekedhetnek, új álláshelyeket hozhatnak létre. Legutóbb a kistérségi cselekvési tervekről beszéltem. A következő alkalommal a gazdasági minisztert kívánom megnyerni egy közös beszélgetés erejéig. Különben úgy gondolom, hogy a vállalkozók és az önkormányzat között nincs megfelelő párbeszéd. Most itt a lehetőség! Ha mindenki el­van a maga „kis gondjával”, akkor én még nem tudom, hogy mire van szüksége.­­ Milyen városképet érintő változások lesznek a Kossuth lajos-Szent István utca sarkán található ingatlannál (fodrászat)? Schmidt J.: A kérdésben szereplő helyen a Kalmár Kft. építene egy 12 lakásos lakótömböt, melynek földszinti részén üzletek lesznek, és a tervek szerint az OTP is ide költözne. A területért cserébe 2 lakást kérünk, és még hármat vásárolnánk. Ezek a lakások az önkormányzat tulajdonában lévő különkategóriás ingatlanok lesznek. Tehát nem szociális bérlakások. Bérleti díjukat a piacnak megfelelően árazzuk be. Bővül a Flextronics, lehet, hogy ők fognak igényt tartani rá, ám ennek eldöntése a testületre vár, s ez az újság hasábjain is nyilvános lesz. Mindenképp ráfér a Kossuth Lajos utca említett részére egy ízléses, modern építmény, s szükség van új lakásokra is. - Mennyiben érinti Tabot és a kistérséget Karád távozása a társulásból? Schmidt J.: Az, hogy távozik-e, azt majd az áprilisi kormánydöntés határozza meg. Ez egy többszereplős játék. Elég annyit, hogy a belépésük is komoly huzavona után jött létre, hiszen még a testületen belül sem jutottak dűlőre évekig. Az esetleges kiválásuk minket semmilyen formában nem érint. Saját maguk időhúzása miatt késve csatlakoztak. Mi akkorra már megszer­veztük az oktatást, a szociális ellátást, stb., és így bizony hátrányba kerültek, hiszen egy működő rendszerbe kellett beilleszkedniük, nem pedig egy alakulós állapotban vettek részt, melybe az ő érdekeik is nyomnak a latba. Szerintük Fonyód közelebb van, mint Tab (mellesleg ez nem igaz, hiszen Fonyód 30 km, Tab pedig 25 km). Egy szó, mint száz! Karád belépésével az elmúlt 3 évben sok pénzt vesztettünk (az alapító települések), és ők máshogy gondolták településük patronálását. Kialakult egy bizalmatlansági hangulat a kistérséggel szemben. Mivel a Fonyódi Kistérségből 4 település is kiválik (lám ott sem habos torta az élet), így megkeresték Karádot, hiszen a létszámot kompenzálni kell. Ennek a „vándorlásnak” lesz áldozata Felsőmocsolád és Karád. Sajnálom, hogy az új képviselők vakon elhittek mindent a polgármesternek, és legalább engem, mint a társulás elnökét meghívhattak volna. Számomra már a kész helyzetet tálalták. Azért furcsa, hogy 24 település egyfelé húzza a szekeret, egy pedig mindenféle vélt sérelmei miatt, és tökéletesen félrevezetve hoz meg komoly, a lakosságot a legmélyebben érintő döntéseket. Szerintem rosszabbul járnak. Először is, mert kikerülnek a „leghátrányosabb kistérség” kategó­riából, és így annak támogatási formáiból és beruházásaiból. Okmány­irodába mehetnek Fonyódra, és a buszcsatlakozás csapnivaló. H­armad­­szor pedig, Fonyód, Balatonboglár és Balatonlelle marják egymást, így nincsenek tiszta, kialakult viszonyok, nincs rend. Karád ebből csak vesztesen kerülhet ki. - Miért hiúsult meg a kistérségben és városunkban a riasztórendszeres szociális hálózat kiépítése, szemben a Boglári térséggel és Siófokkal? Schmidt J.: Most már azt mondom, hogy hála Istennek, hogy nem vágtunk bele. Mi minden év decem­berében tudjuk meg a következői évi támogatási paramétereinket. A jelző­­rendszeres házi segítségnyújtásnak ez idáig a támogatási normatívája 50 ezer forint volt személyenként. 2007-ben ez az összeg 11 ezer Ft/készülékre redukálódott, akkor, ha a szolgáltatást külső vállalkozó csinálja. Most, ha valaki leszerződött, úgy, hogy a vállalkozónak fog 50 forintot fizetni (a 11 ezer Ft támogatással szemben), az most nem tudom, hogy mit fog tenni? Ez nem egy filléres játék. 100 készüléknél éves szinten négymillióval kell a támogatást pótolni. A boglári térségben mintegy 800-an veszik igénybe a szolgáltatást. Ki lehet számolni a hiányzói pénzt! Ha nem külső vállalkozó csinálja, úgy még nekünk kell beruháznunk autókra, telephelyre, infrastruktúrára, szakembe­rekre, és én működtetem a rendszert is. Ez 11 ezerből nem jön ki, 50 ezerbő­l még talán. A Máltai Szeretet Szolgálat Siófokon saját rendszerrel 23 ezer Ft-ból hozza ki a szolgáltatást, talán így még rentábilis a dolog. Már tárgyaltunk a siófokiakkal, mivel az ő rendszerük és a diszpécserközpont adott. Mi kiépítjük a saját hálózatunkat, és rájuk csatlakoz­nánk. Fiz lenne a járható út, véleményem szerint. Úgy szeretném, hogy a jelzőrendszerrel párhuzamosan működ­jön a közösségi ellátás, és a házi segítségnyújtás is.­­ Ha jól tudom, lezárult egy GAMESZ kontra távfűtési díj bírósági csetepaté. Az önkormányzat vesztesen került ki az ügyből. Mennyibe került a városnak egy 30 ezer forintos haszonnal kecsegtető per? Schmidt J.: Valóban volt egy több évig elhúzódó perünk egy

Next