Tihany - Tihanyi Visszhang, 2013 (7. évfolyam, 54-62. szám)

2013-06-01 / 58. szám

1 TIHANY 10. OLDAL HÁZUNK TÁJA Tihanyi Visszhang Kocsis Lászlóné Erzsi néni velünk ünnepelt Már hagyomány, hogy iskolánkban a ballagás és a tanévzáró napján üdvözöljük és köszöntjük az emlékdiplomás peda­gógusokat. Ennek a tanévnek is megvan a külön ünnepeltje, s ez az oka annak, hogy több nyugdíjas munkatársunk is eljött, mint máskor. Hiszen ők együtt dolgoztak, egy idő­ben tanították az egymást követő generációkat. Mi pedig azért is örülünk egy-egy ilyen alkalomnak, mert még nem hallott történeteket is hallhatunk, s csak remélhetjük, hogy ez a jeles alkalom egyszer minket is „utolér”. Ebben az évben Kocsis Lászlónét, Erzsi nénit köszöntjük, aki 50 évvel ezelőtt vette át magyar-ének-orosz szakos diplo­máját, vagyis részesei lehetünk Aranydiplomája átvételének ünnepén. 1963-ban végzett Szegeden, s az akkori megyei hi­vatal jóvoltából Tihanyba került, s pályája során végig itt dol­gozott. Pályakezdése éveiben sok segítséget kapott Farkas Gézáné, Mária néni igazgatónőtől és helyettesétől, Farkas Tibornétól, aki most vele ünnepelhet. Erzsi néni férje néhány évig matematikára és fizikára oktatta a tihanyi nebulókat, s három gyermekük is a tihanyi iskola padjait koptatta; ketten szüleik példáját követve pedagógusok, nyelvtanárok lettek, fia informatikus lett. Ide kívánkozik még, hogy Erzsi néni nem csak az orosz nyelvet tanulta, tanította, de még franciául, angolul, latinul is tanult, s mind a mai napig foglalkozik ezekkel a nyelvekkel. Erzsi néni több korosztály emlékezetében, mint úttörő-csa­patvezető jelenik meg. A közösségi élet kerete akkoriban az úttörőmozgalom volt. Felsorolhatatlanul sok emlékezetes mű­sor, ünnepély, kirándulás, vetélkedő, táborozás lelkes szervezése és lebonyolítása fűződik nevéhez. Ő vezette az iskola ének­karát, szép eredményeket értek el az Éneklő Ifjúság bemuta­tókon. Tantárgyait igényesen és következetesen tanította, a kevésbé érdeklődőket ösztökélve, az igyekvőknek lehetőséget biztosítva a további fejlődésre, versenyzésre. Felkészítésével eredménye­sen szerepeltek az iskola tanulói az orosz szaktárgyi verse­nyeken, sőt országos szintű magyar szépkiejtési megmérette­tésen is. Többször járt Németországban gyerekekkel táborozni, s a né­met nyelvvizsga teljesítése után német nyelvet is tanított is­kolánkban. 1996 óta nyugdíjas, de napközis nevelőként és német nyelv­tanárként tevékenykedett néhány évig. Észrevételeivel, tanácsaival, tapasztalatai átadásával segítette — és segíti ma is­­ munkánkat. Személye és egyénisége érték- és mértékadó lehet tanítványai és kollégái számára. Reméljük, hogy 10 év múlva újra együtt ünnepelhetjük a kö­vetkező emlékdiplomája átadását is! Ezek a „száraz tények” munkásságáról, de most őt magát faggatom, kérem emlékei felidézésére! — Erzsiké! Ugye jól sejtem, hogy szinte valamennyi tihanyi csa­ládból van valaki, akit tanítottál­? — Igen számításaim szerint legalább 80 %-át. A végén már unokákat is tanítottam, akiknek a nagyszülei is ide jártak.­­Nyilván rengeteg élményed van a gyerekekkel, mégis kérlek, né­hányat ossz meg velünk is! — A mostani Művelődési Házban volt az első tanévnyitóm (régen mozi volt), s a Himnusz éneklése alatt kicsit elbátor­­talanodtam,­­ akkor gondolkoztam el azon, mit is vállaltam. Emlékezetes volt egy kirándulásunk Pécsett, ahol a kemping­ben laktunk, mellettünk volt az állatkert. Az egyik félénkebb fiúnak tréfából bemagyarázták, hogy a sátrak mellet álló kutya nem is kutya, hanem farkas, szóltak is hogy kiszabadultak az állatkertből. Na, ez a fiú bebújt az ágyába, nem mert sehova se menni. A gyerekek jöttek jelenteni nekem - mikor be­mentem hozzá, alig tudtam megnyugtatni. Végül azt mondta: „Ha Erzsi néni azt mondja, hogy nem farkas, elhiszem!” Ilyen eseteken lehet igazán lemérni a pedagógus iránti bizal­mat, ami nagyon jólesik, mert igazán pozitív visszajelzés. A táborokra emlékszem még nagyon szívesen, mindegyiknek megvolt a maga bája. Rang volt, hogyha valaki hozhatott magnót, és levezényelhette a reggeli tornát. Csodálatos éjszakai túrink is voltak! A táborok adták az igazi közösségi élménye­ket. Nagyon büszke vagyok tanítványomra, Szente Valira (már 4 gyerekes anyuka), aki a Kazinczy Szépkiejtési Verseny országos döntőjébe jutott, ezért Csillebércen részt vehetett egy 3 hetes nyelvművelő táborban. Azért legfontosabbnak ma is azt tartom, hogy az iskolának a tanulás és nevelés színterének kell lenni, és minden, ami az iskolában történik, ezt a célt kell szolgálnia. Erzsi néni visszaemlékezéseit lejegyezte: KORCSOG JUDIT www.tihany.hu Rekordlátogatottság a Levendulafesztivál előtt Májusban és június elején a honlapot naponta 300-500 látogató kereste fel. A Levendulafesztivál előtti napokban ez a szám 1200 fölé ment, ami abszolút rekord a honlap történetében. A honlapot felkeresők majdnem négy percet töltöttek el - átlagosan­­ négy-öt oldal megtekintésével. A keresett tartalom megosztása nem változott: a kezdő oldal után legtöbben a szállásportálon tájékozódtak, ezt követték a programok, a látnivalók és a vendéglátás ajánlatai. Érdekesség, hogy ebben az időszakban már 859-en mobiltelefonjukra töltötték le a honlapot.

Next