Tihany - Tihanyi Visszhang, 2023 (17. évfolyam, 159-165. szám)
2023-03-01 / 161. szám
MÁRCIUS 15. - IRÁNYTŰ ÉS PÉLDATÁR Az 1848-as forradalom iránytű és példatár, amely segít minket a jelenben eligazodni, a jelen problémáit megoldani. Irányt mutat eszméivel, törekvéseivel, a haza számára fontos és üdvös cselekedetek végrehajtására ösztönöz - mondta ünnepi beszédében Tósoki Imre polgármester. A forradalom 175. évfordulójáról a Magtár emeletén emlékeztek meg. Nemzeti ünnepeinkről évről évre megemlékezünk, és az ismétlődés szükségképpen felidézi a gondolatok, szavak elkopásának veszélyét - kezdte megemlékezését a polgármester- Különösen a gyakran használt fogalmak láthatják kárát az ismételgetésnek. Nézzük csak egyik legdrágább szavunkat, a hazát! Március 15. a szabadsággal és a forradalommal, a fiatalsággal és a nemzettel egyetemben, minden bizonnyal az ünnepi beszédek leggyakrabban használt szavai. És bár gyakran ajkunkra vesszük ezeket, de egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt értjük alatta mindannyian, és az sem, hogy ma ugyanazt gondoljuk róla, mint 200 éve, Petőfi születésekor tették. 1848 új tartalmakkal töltötte meg a haza fogalmát - fogalmazott a szónok. Tósoki Imre kiemelte: mindaddig a pórnép nem tartozott a nemzethez, csak a nemesek és a nemesi kiváltságokkal bírók alkották a nemzetet. 1848-ban a forradalom megvalósította a polgári jogegyenlőséget, felszabadította a jobbágyságot. A magyarok - nemesek és parasztok - és a nemzettest más nemzetiségű részei egyesültek a közös hazában. A volt jobbágy szavazata ugyanannyit ért, mint a nemeseké; a honvédsereg közkatonája akár tisztté is válhatott, ha kiérdemelte. A szabadság és az egység megélése mellett az emberek azt érezhették, hogy sorsukat saját kezükbe vehetik, hogy nem mások rendelkeznek velük. Ezt tudva nem csodálkozhatunk, hogy a szabadságharc hadseregének közel egyharmada önkéntesekből állt. Katonái nem más javáért, más parancsára vonultak hadba, hanem saját magukért és saját hazájukért harcoltak. Ebben áll 1848-1849 „időtállósága", ezért egyértelmű és világos történeti jelentősége ma is hangzott el az ünnepi beszédben. 1848 ma sem a lezárt, folytatás nélküli múlthoz tartozik, ma is érvényes üzenete van. Arra tanít minket, hogy a történelem nem szobrok, koszorúk és visszaemlékezések halmaza- mondta Tósoki Imre. Hangsúlyozta, hogy a 48-as forradalom még az iránymutatásnál és a tanulságoknál is több. Ez a többlet pedig a hozzá kapcsolódó érzelmekből, élményekből ered. A forradalom lendülete ma is magával ragad minket; lobogása, lelkesültsége ma is a tűz fényével világít. Elbukott, mielőtt berendezkedhetett és intézményessé válhatott volna. Tiszta tudott maradni, megalkuvások és árulások nélkül. Jókai írja Petőfiről, hogy a költőnek már sehol nem volt a földön helye, csak az égbe mehetett. Egy égi házába, ahol Petőfi köré varázskor teremtődik, legalábbis Illyés Gyula szerint. Ez az a varázskor, ami ma is megérint minket; a gondolatok, eszmék varázsköre, a tisztaság és a lelkesültség, az áldozatvállalás hősiessége és szépsége. '48 hősei elindultak a magasba ezt az égi hazát megkeresni. De előbb még egy új, igazságosabb és szebb hazát, jobb életet hagytak ránk - vélekedett Tósoki Imre. Az ünnepi beszédet követően a Levendula Dalkör műsorával folytatódott a megemlékezés, majd a résztvevők fáklyás menetben mentek el a Pisky sétányon álló '48- as kopjafához, ahol elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Rózsa Éva NINCS SZEBB HANG, MINT A TOLL SERCEGÉSE Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára emlékezve jobbnál jobb előadásokkal, foglalkozásokkal várta a Németh László Művelődési Ház és Könyvtár az érdeklődőket a Magtárban, ahol minden korosztály megtalálhatta a maga kedvére valót. Tímár Péter huszár interaktív előadásában beszélt a huszárság kialakulásáról, az egyenruháról, sőt a gyerekek kipróbálhatták a kardforgatást is. A hallgatóság arra a kérdésre is választ kapott, hogy az 1800-as években ki és milyen feltétellel lehetett huszár, hol kellett jelentkeznie erre a tisztségre. A Reformkori Hagyományőrzők Társasága tíz taggal képviseltette magát Tihanyban. A társaság 2005-ben alakult, azzal a szándékkal, hogy Balatonfüred reformkori hagyományait felélesszék, ápolják és tovább örökítsék. Jelenlétük, öltözetük valóban visszarepítette a jelenlévőket az időben. A gyerekek kipróbálhatták a hölgyek legyezőjét, megcsodálhatták abroncsos szoknyájukat. A huszárbemutató után egy közös fényképezésre is volt lehetőség. Az érdeklődők kézműves asztalnál díszíthettek pártát, huszárcsákót, készíthettek trikolor legyezőt, virágot, kartonpapírból lovacskát, és különféle bajuszokat, melyeket maguk elé tartva vidám percekben lehetett részük a családoknak. Majd a Dvorák-Patka Színház állította színpadra a Feleségek felesége című darabot, melyben Szendrei Júliát Patka Heléna jelenítette meg. Az előadásból kiderült, hogy a költő feleségének először nem tetszettek Petőfi versei, szó volt arról is, hogy Júlia édesapja nagyon ellenezte kettejük házasságát, hiszen a költő sokkal szerényebb családból származott. Később, már házasságuk alatt kiadták Júlia verseit is, amelyek azonban nem nyerték el az emberek tetszését. Júlia férje mellett állt végig a nehéz időkben, szerelmüket mutatja, hogy karöltve jártak a nyilvánosság előtt is. Szendrei Júlia mindössze 21 éves volt, mikor a költő meghalt. Horváthné Tóth Ivett T