Tiszacsege - Csegei Újság, 2003 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2003-10-01 / 10. szám

Csepei Visás Az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenysége a játék A játék, a mozgás, a tevékenykedés a gyermek alapvető igényeit, szükségleteit elégíti ki, miközben a tevékenységekben való aktív részvétel egész személyiségének alakulását biztosítja. Bármit tesz, kapcsolatba kerül környezetével, vagyis a társakkal, a felnőttekkel, a tárgyakkal és a jelenségekkel. Ezekben kapcsolatokban elégíti ki megismerési vágyát, és megtapasztalja, a hogyan lehet játszani ott, ahol rajta kívül mások is tevékenykednek, megtanul alkalmazkodni, együtt élni másokkal, másmilyen - eltérő szükségletű és viselkedésű - gyerekekkel. Egyszóval tapasztalatokat szerez, vagyis tanul, hiszen ez a szociális tanulás lényege. Robert Fulgham a következőképpen ír erről: „Az óvodában megtanultam mindent, ami igazán fontos. A bölcsesség ott lapult már a kiscsoport homokozójában. Ilyen egyszerű dolgokat sajátítottam el: Osztozz meg mindenen !; Játssz tisztességesen !; Ne üss meg másokat !; Mindent tégy vissza oda, ahol megtaláltad !; Rakj rendet magad után !; Ne vedd el a másét!; Kérj bocsánatot, ha megütöttél valakit !; Élj kiegyensúlyozottan !; Egy keveset tanulj, egy kicsit gondolkozz, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz minden nap. Emlékezz csak a babszemre a tejfölös pohárban! Gyökeret ereszt, s a kis növényke kiserken a földből, szinte nem is értjük, hogyan, miért, de mindannyian ilyenek vagyunk.” Az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. A játék során alakulnak ki, majd fejlődnek azok a részképességek, amelyek nem csupán a későbbi iskolai tanulásban töltenek be döntő szerepet, de nélkülözhetetlenek lesznek egész életünkben. Játék közben a gyermek érzékel (lát, hall, tapint), észrevesz, összehasonlít, megkülönböztet, sorba rendez, emlékszik, újraalkot, mozgást utánoz, irányokat követ, tájékozódik térben, síkban és időben, stb. Vagyis működteti már meglévő (rész)képességeit, melyek ennek hatására nem pusztán fejlődnek, de más részképességek alapjaivá válnak. Nem más ez, mint funkciógyakorlás, tanulás. A gyermeknek - a tanulás során - szüksége van segítségre, egyrészt a tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtését illetően, másrészt pedig a tanulás megtanításában. Ezért a felnőttek - szülők és pedagógusok - feladata két részből áll: biztosítanunk kell a gyermek érdeklődését felkeltő és fenntartó, ingergazdag környezetet, és meg kell „tanítanunk” őt látni, hallani, felfedezni a szépet, elgondolkozni a ,,miért”-en. A szülők és a pedagógusok feladata! Hiszen bármilyen célt tűzzünk is ki magunk (gyermekünk) elé, megvalósulásának sikerében döntő jelentőséggel bír a család és az óvoda, a szülő és a pedagógus együttműködése. Fejlesztő pedagógusként egyik legfontosabb feladatomnak az őszinte együttműködés kialakítását és elmélyítését tartom, ezért hetente két alkalommal fogadóóra keretében várom a tisztelt szülőket, az egyéni fejlesztésben részt vevő gyermekek szüleinek pedig napi néhány perces játékötlettel kívánok segíteni. Kótiné Losonczi Zsuzsanna és akinek szép a lelkében az ének...” „Mindenik embernek a lelkében egy dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban, És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek.” Babits Mihály A második ének című versének gondolataival nyitotta meg Prokisch Sándor, a Dávid Király Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója a zenei világnap tiszteletére rendezett műsort 2003. október 1-jén a Lévai-iskolában, ahol a művészeti tagozatra járó tiszacsegei tanulók az idén tanulnak. Az alapítványi iskola tanárai zenés-táncos műsorszámokat adtak elő, ki-ki a saját, oktatott művészeti ágának megfelelően, de volt, aki szokatlan módon, valami új oldaláról mutatkozott be a diákok előtt. A tanítványok, a családtagjaik, valamint a zenekedvelő, érdeklődő felnőttek,­­ közöttük azok a lengyel vendég­tanárok, akik szeptember 28. és október 2. között a művészeti iskola szervezésében tánc, dráma és mozgás­művészeti műhelyt tartottak általános iskoláskorú gyerekeknek,­­ szóval az a megjelent 50-60 fő nagyra értékelte a magyar- és világzenei válogatásból merített produkciókat. Szabó Imre szolfézstanár zongora feldolgozását a magyar popzenéből; Erős Lászlóné és Prokisch Sándor négykezesét zongorán; Gömöri Attila improvizációját klarinéton; File Ferencné zongoratanár szoprán szólóénekét; Prokisch Sándor és Kerekes Tamás trombitatanár olasz, angol és ír népdalait; Erősné Vince Mária, Erős László és Balogh Imre citeratanárok török népzenei válogatását, melyet elektromos citerán adtak elő, de ők húzták a talpalávalót Gyulai Anikó és Szabó Csaba tánctanárok kalotaszegi legényes és mezőségi csárdás táncaihoz is. A zenés délutánt az előadók és a hallgatóság jó hangulatú közös népdaléneklése zárta. A bemutató előtt és után Kovács Ibolya grafikatanár munkáit tekinthette meg a közönség. A résztvevők nevében gratulálok a szervezéshez és a megérdemelt szép sikerhez! Mivel évről évre egyre többen kiváncsiak a művészeti iskolának eme rendezvényére, abban bízunk, hogy a jövő évi zenei világnapon már a művelődési ház nagytermében fognak összegyűlni azok, „akiknek szép a lelkében az ének”. Kovács Zsoltné TISZACSEGEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA HÍROLDALAI Kedves főiskolai, egyetemi hallgatók! 2003. november 8-án délelőtt indul a Szombati Tanoda a Városi Könyvtárban, melynek eredményes működéséhez várom a jelentkezéseteket. 2-3 pedagógus és Ti segítenétek az általános és középiskolás tanulókat a házi feladat elkészítésében. Jelentkezés: Az iskolában személyesen vagy az 588-054-es és a 588-055-ös (igazgatói) telefonon. Farkas Jánosné igazgató 5

Next