Tiszacsege - Csegei Körkép, 2023 (15. évfolyam, 1-7. szám)
2023 / 3. szám
2023. 3. szám CSEGEI KÖRKÉP 11 12 pontban a kokárdáról... 1. Az első kokárdaábrázolások a 18. századból valók, méghozzá angol és francia festményeken jelentek meg. 2. A kokárda eredetileg színes szalagból készült, rózsát utánzó ruhadísz volt, amelyet a főúri körökben hordtak. 3. Szimbólumként a francia forradalom idején kezdték használni, méghozzá a kalapokra tűzve. Aki ezt viselte, azt jelezte vele, hogy szimpatizál a polgári törekvésekkel. 4. A kakas tollaiból is készültek kalapdíszek. A kokárda elnevezése a francia coq 'kakas', a cocarde 'kakastaréj'szóból ered. 5. A kokárdát szalagrózsának, szalagcsillagnak vagy bokrétának is szokták nevezni. 6. A kokárdának több megjelenési formája is ismert: sima kör alakú kokárda, szalagos vagy pántlikás kokárda, amelynek az alján két kis szalag lóg és az ún. szalaghal, amely voltaképpen egy sima meghajlított, nemzeti színű szalagcsík. 7. A magyar kokárda színeinek - piros-fehér-zöld - együttes használata Mátyás király uralkodása óta terjedt el. 8. Az első magyar nemzeti trikolór (három színből álló) kokárdát állítólag Szendrey Júlia varrta Petőfinek, amelyet ezután a szíve felett, a kabátja hajtókájára tűzött. 9. Egyes vélemények szerint Szendrey Júlia „elrontotta" az általa készített kokárdát, mivel ennél a típusnál a zöld szín volt belül, ami a színolvasás szabályai szerint a zöld-fehér-piros (olasz) trikolórra utal, nem pedig a piros-fehér-zöldre. 10. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követően egészen az 1867-es kiegyezésig tiltott jelképnek számított a kokárda, és a viselését nem engedélyezték. 11. A magyar kokárda manapság is inkább belül zöld és kívül piros, ahogyan azt Szendrey Júlia egykor megalkotta - bár az ellenkezőjére is akad példa. 12. A mi kokárdánkkal megegyező az olasz szalagrózsa és a mexikói (belül zöld, kívül piros), de ha a másik verziót vesszük alapul (belül piros, kívül zöld), akkor az iránival azonos. Szemerszki Richárd Tudta-e? Petőfi nyomában 2.rész Petőfi Sándor a forradalom és szabadságharc költője 1848. március 15-e fordulópont Petőfi életében. A költő forradalom-jövendölése megvalósulni látszik, s ő a megálmodott szerepnek megfelelően a népmozgalom élére kerül. Az események hatására költészetében mind nagyobb szerepet kap a politika. A nagy népgyűlések szenvedélyességét közvetíti a Föltámadott a tenger lendülete. „Föltámadott a tenger, A népek tengere, Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje." Királyellenes versek sorát írja, a köztársasági államforma mellett agitál, ostorozza a tétlenséget, szenvedélyes felháborodással figyelmeztet a „belső bitangok" árulására, sürgeti a nemzeti összefogást a szabadságharc megindulásakor. Bár nem választották meg országgyűlési képviselőnek, ő sértődöttség nélkül szólítja fel a nemzetgyűlés tagjait új hazát teremtő kötelességükre. 1848. március 15-e a pesti forradalom és Petőfi napja. A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője. A költő ezt a versét egy március 19-re tervezet bankettre írta, az események azonban felgyorsultak, így ez a vers március 15-én a forradalom nyitányává vált. 11 kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a’sajtó szabadságát, ernsura eltörlését. 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőségei polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszűntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.» Nemzeti Bank. 1«. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvériség!