Tiszacsege - Csegei Körkép, 2023 (15. évfolyam, 1-7. szám)
2023 / 6. szám
12 CSEGEI KÖRKÉP 2023. 6. szám Könyvtári hírek Kedves Érdeklődők! Nagy örömmel tudatjuk minden kedves régi és majdani olvasóinkkal, hogy ismételten sok érdekes, romantikus, izgalmas olvasnivaló érkezett a könyvtárunkba. Reméljük egy-egy jó könyv is bekerül majd az utazótáskába, amikor nyaralásra indul a család. Kicsiktől egészen a nagyszülőkig mindenki találhat kedvére való olvasnivalót. Kövessétek híreinket, facebook oldalunkon, mert terveink között szerepel a nyári VAKÁCIÓ ideje alatt a könyvtárban rajz szakkört indítani, ha megfelelő számú érdeklődő jelentkezik. Bővebb információval majd egyeztetések után jelentkezünk. Mindenkinek, nagyon kellemes nyári pihenést kívánunk! A Dr. Papp József Művelődési Ház és Könyvtár munkatársai A 2023.év fajai 2.rész A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a barkóscinege nyerte. Megjelenés Verébhez hasonló termetű, farka hosszú, a csőr sárga, a lábak feketék. A felnőtt egyedeknél a két ivar jól elkülöníthető egymástól. A hímek feje kékesszürke, a szem és a csőr vonalától hosszan lenyúló, elkeskenyedő fekete barkó - innen kapta a faj a nevét - húzódik, a hát vörhenyes fahéjszínű, az alsótest világosabb, az alsó farokfedők feketék. A tojó feje nem szürke, barkója nincs, teste fakóbb színezetű, alsó farokfedői rozsdabarnák. Elterjedés Európa a faj elterjedési területének mintegy 15%-át teszi ki. Hazánkban az élőhelyét jelentő nádasokban országszerte elterjedt. Élőhely A barkóscinege egész életét a természetes és a mesterséges halastavak, mocsarak, árterek, egyéb vízállások nádas-gyékényes növényzetében tölti. Táplálkozás A tavasztól őszig tartó melegebb hónapokban tápláléka alapvetően apró ízeltlábúakból áll, melyeket a nádszálak csúcsi részétől a vízfelszínig, változatos magasságban keresgélve szedeget össze. Télen elsősorban a nád és a gyékény, kisebb mértékben különböző lágyszárúak magjait fogyasztja. Költés Fészkét a nádiposzátákkal szemben nem a nád- és gyékényszálak közé, hanem a vasnád- vagy nádtorzsa-alapra, megtört nádszálak alá, a vízfelszín fölé 30-40 cm-re vagy magasabbra építi. Mindkét szülő részt vesz a fészeképítésben, ami kettő, négy nap alatt készül el. Fészekalja általában 4-6 tojásból áll, a szülők felváltva kotlanak, majd etetnek, a fiókák 11-12 nap alatt kelnek ki a tojásból, kéthetes korukban repülnek ki, majd három-, négyhetesen válnak önállóvá. A párok általában kétszer, alkalmilag háromszor, ritkán akár négyszer is költhetnek egy szezonban. A faj egyik különleges viselkedési sajátossága, hogy a fiatalok a kirepülést követő hetekben, hónapokban párba állnak, és ezek a párok életük végéig együtt maradnak. Veszélyeztető tényezők A melegedő és szárazodó klíma különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a vizes élőhelyekre, így a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra is. Ezeket azonban napjainkban még közvetlenebbül fenyegeti a nádasok parti beruházásokhoz köthető illegális irtása, illetve a nem megfelelően végzett nádaratás. Védelem Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Barkóscinege hím Szemerszki Richárd