Tiszaújváros - Krónika, 1992 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1992-01-09 / 1-2. szám

Németországi levelek Karécsony, szilveszter - tőlünk nyugatra Az év végi ünnepekkel kapcso­latos szokások Németországban vagy Amerikában sok tekintetben hasonlóak, de mégis mások, mint nálunk. Nemcsak az ünnepi asz­tal terítéke különbözik, hanem az egyes napok fontossága is el­térő: míg Európában a kará­csony az év legfontosabbnak te­kintett ünnepének számít, addig Amerikában inkább csak a má­sodik hely jut neki a Hálaadás Napja (Thanksgiving Day) mö­gött. Ennek megfelelően azután a karácsonyt az Egyesült Államok­ban csak egy napig (december 25-én) ünneplik. Függetlenül attól, hogy a kará­csony a rangsorban az első vagy a második helyen áll, mindig és mindenhol az ajándékozásé a fő­szerep. A pénzköltésben nem az amerikaiak, hanem a németek jár­nak az élen. Az 1991-es év végi bevásárlási szezon a német üzle­teknek, áruházaknak 34 milliárd márkás rekordforgalmat hozott. Egy-egy főre több, mint 500 már­ka értékű ajándék jut. Egy szor­galmas statisztikus még azt is ki­számította, hogy csak a díszcso­magolásra 400 millió márka (!) értékű papírt, fóliát, szalagot és egyebet használtak fel, ami az ünnep estéjén rögtön a szemétko­sárba kerül. Az arany- vagy ezüstvasárnapi bevásárlás a németeknél ismeret­len, de a karácsonyt megelőző négy szombaton a szokásosnál hosszabb ideig vannak nyitva boltok. A nagy kereslet természe­­­tesen az árakat is felfelé hajtja, hogy azután az ünnep elmúltával szinte mindent féláron vagy az alatt lehessen megkapni. Ameri­kában ezzel szemben bevásárlási­­ szempontból csaknem az egész év karácsony, hiszen az üzletek este kilencig-tízig is nyitva tartanak még szombaton, vasárnap és ün­nepnapokon is. Vevőcsalogatóként állandóak a leárazási akciók, sőt nem ritka az sem, hogy szezon előtt, vagy akár a szezon kellős közepén rendeznek pár napos tel­­­jes árleszállítást téli­­ ruházati cik­kekből. Van olyan bolt, ahol visszatérő vevő tíz-tizenöt száza­­­­lék személyre szóló engedményt kap, más helyen a pénzét ott ha­gyó vásárló mindenféle hasznos és haszontalan ajándékot bepa­kolhat az autó csomagtartójába, a fagyasztott pulykától a kínai le­gyezőig. Mind Németországban, mind pe­dig Amerikában átalakulóban van az ajándékozott áruk köre.­­ Míg korábban a játék, a ruházat, a szőrme és a könyv állt az első helyen, addig mára egyértelműen az elektronikai cikkek dominál­nak a drága kozmetikumok és ék­szerek előtt. A karácsonyfa-állítás szokása is változóban van. A németeknél egyre kisebb és drágább fenyők díszítik az ünnepi szobát, ame­lyeket legtöbbször már kis föld­labdával együtt árulnak, hogy azután a kert valamelyik sarká­ba átültetve emlékeztessenek az elmúlt karácsonyra. A nagyvárosi parkokban külön helyet is kije­lölnek az átültetésre szánt fe­nyőknek. Kölntől nem messze már szép kis fenyőerdő is díszült, amit a városlakók telepítettek az utóbbi években. A családi házak kertjeiben színes lámpafüzérek­­kel díszítik fel a fákat és bokro­kat, az ablakokba gyertyákat állí­tanak, a bejárati ajtót fenyő­ágakkal vagy fenyőkoszorúval de­korálják. Amerikában a karácsonyfa-állí­tás nem számít általánosnak, in­kább csak a katolikus, vagy az Európából nemrégen elszármazott családok vásárolják a fákat, ame­lyeket néha a szobában, máskor a ház előtt a szabadban állítanak fel. A karácsonyt megelőző időszak­ban mind a németek, mind pedig az amerikaiak félelmetes mennyi­ségű édes süteményt sütnek és fogyasztanak el. Németországban inkább a száraz süteményfélék járják dióval, mandulával, mogyo­róval, mazsolával töltve, vagy dí­szítve, Amerikában ezzel szemben a lepényszerű tészták a népszerű­ek. Nálunk ismeretlen például az egyik legnépszerűbb karácsonyi tésztaféle, az almatorta, vagy töklepény, amit a megszámlálha­a­tatlan változatban termesztett sü­tőtökfélékből komponálnak a há­ziasszonyok. A sütőtök az USA- ban az utóbbi években szeptem­bertől januárig az egyik legked­veltebb köretté vált. Eszik hús mellé krumpli helyett, pulykát töltenek vele, vagy vajjal és bors­sal megsütve, önmagában is he­tente többször fogyasztják. Egy nemrégen készített felmé­rés szerint a karácsonyt a néme­tek 96 százaléka a szűkebb vagy tágabb családi körben tölti el, de már nem mindig otthon. Egyre többen kerekednek fel, hogy va­lahol az Alpokban, vagy a déli országokban ünnepeljenek. Milliók utaznak Ausztriába és Svájcba, százezrek a Kanári-szigetekre vagy Floridába, az év utolsó két heté­nek eltöltésére, ami a szolgáltató szektor kivételével szinte az egész ország számára szabadság, mivel erre az időszakra még a folya­matosan dolgozó üzemeket is le­állítják. Míg a karácsony egyértelműen a befelé fordulás, a család ünne­pe, addig a szilveszter a jókedv, a gasztronómiai örömök és a szer­telenség jelképe mind a németek­nél, mind pedig Amerikában. Kü­lönösen a németek tesznek ki ma­gukért az év utolsó napján. A ta­karékos, minden márkát megfon­toltan kiadó német családok ilyen­kor kirúgnak a hámból, és kiló­számra veszik a drágábbnál drá­gább csemegéket. Nagyon nép­szerű például a füstölt lazac vagy angolna, a legkülönbözőbb tengeri herkentyűk, a homártól a langusztáig, a tintahaltól az oszt­rigáig. Az ünnepi asztal hagyomá­nyos fogása, a ponty, teljesen el­vesztette népszerűségét, mióta ki­derült, hogy koleszterintartalma miatt nem tartozik a legegészsé­gesebb étkek közé. A Magyaror­szágon a legolcsóbb halnak szá­mító busa ezzel szemben a siker­lista egyik éllovasa, kilónként tíz márkát is elkérnek érte. Az újkeletű szilveszteri hagyo­mányok közé tartozik a megszám­lálhatatlan változatban kaphat­ó petárdák, rakéták, görögtüzek, csilllagszórók és egyéb tűzijátékok durrogtatása az év utolsó éjsza­káján. Mivel korábban sok tűz­eset és halálos baleset is kapcso­lódott e korántsem veszélytelen játékszerekhez, ezért csak hatósá­gilag engedélyezett, kellően biz­tonságos tűzijátékokat árusítanak, azokat is csak az év utolsó heté­ben, csak tizenhat éven felüliek­nek. Az ünnepi asztal italválasztéka elképzelhetetlen a legnépszerűbb ital, a sör nélkül. A tíz éve már szinte eltemetett bor mára újra feltámadt halottaiból, és évről év­re népszerűbb, bár szilveszter éj­szakáján nem versenyezhet pezsgővel. A tömény italok — le­­­gyen az konyak, vodka vagy whisky — egyre kevésbé népsze­rűek. Esetleg koktélként még el­mennek, de a „töményezés” ma már nem elfogadott jobb társa­ságban. Szalonképessé váltak az alkoholmentes vagy a csökkentett alkoholtartalmú italok és a termé­szetes gyümölcslevek. A német nagyvárosi utcákon szilveszter éjszakáján randalírozó bandák feltehetően nem alkohol­­mentes sör, vagy frissen préselt narancslé hatása alatt törnek­­zúznak, gyújtogatnak. A rendőr­ség szinte tehetetlen az éjfél után egyszerre sok helyen elkezdődő za­vargásoknál. Biztonsági okokból Hamburg, Köln, München belvá­rosi kirakatait újabban bedeszkáz­­zák, vagy leereszthető vasredőnyt szerelnek fel rájuk. Ez az újkele­tű szilveszteri vandalizmus, csak­úgy, mint a futball-huliganizmus, Angliából indult el hódító útjára, és tavaly már a legtöbb német nagyváros megszenvedte az új „népszokás” gyors átvételét. biztosító társaságok újabban kü­­­lön pótdíjat számítanak fel az előre láthatóan „kockázatos” na­pokra: a futballrangadók, vagy szilveszter éjszakájára, ha az üz­let tulajdonosa nem tesz meg mindent a veszély megelőzésére. A bedeszkázott kirakat feltehető­en még mindig olcsóbb, mint az extra biztosítás. (HJ) Tudja-e © SZ# KI ELLENEZTE: a gépjármű súlyadót, a benzin újabb áremelését, olyan betegszabadság törvénybe iktatását, amely növeli a vállalkozók terheit és arra készteti őket, hogy elbocsássák a betegeskedő munkavállalóikat ÉS KI TÁMOGATTA: a tárcanélküli miniszterek költségeinek csökkentését, a bölcsődék fenntartásához szükséges állami hozzájárulást, a munkanélküliség megelőzésére létrehozott alap növelését? Hatvani Zoltán (SZDSZ), Juhász Pál (SZDSZ), Matyi László (SZDSZ), Horváth Aladár (SZDSZ) Jó fi­a tudja, KIK SZAVAZTÁK MEG AZ ÚJ ADÓKAT, ÉS AZT A KÖLTSÉGVETÉST, AMELY a központi állami szervek pazarlását, az önkormányzatok elszegényítését, az iskolák és a kórházak megnyomorítását eredményez! Balázsi Tibor (MDF), Balás István (MDF), Mile Lajos (MDF), Kiss György (MDF), Bárdos Balázs (FKgP), Miklós Árpád (MDF), Tóth István (MDF), Nagy Bozsóky József (MDF), Tóth Imre László (MDF), Pesti Ferenc (MDF), Kupa Mihály (MDF), Bogár László (MDF), Hörcsik Richard (MDF), Rajkai Zsolt (FKgP), Isépy Tamás (KDNP) ■ KRÓNIKA 2. OLDAL Pótszilveszter Ládafia A két ünnep között sem volt ám — a látszat ellenére — üres­járat az önkormányzati munká­ban. A korábban beérkezett be­adványok szelektálása, ez évi hasznosítása érdekében folyt a lázas munka a hivatalban. Az alábbiakban a kitett ötletlá­dák tartalmából, valamint az ön­álló képviselői vagy bizottsági in­dítványokból mutatunk be korlá­tozott számban ismertetést: 1. Engedtessék meg javasolnom — tekintettel az önkormányzat környezetvédelmi intézkedésének érdekeire, fáknál a miszerint a téli mun­ka olvasztására a sót nem lehetséges használni,­­ hogy Tiszaújváros területén a föld alatt húzódó távfűtési csatornák minde­nütt az utak és járdák alatt ve­­zethesenek el, ámbár az utak, jár­dák átépítése a csatornák felé is számbavehető intézkedés lehetne. Ennek következtében az eddig pocsékba ment hőenergia a to­vábbiakban megfelelő hasznosítás­ra kerülhet. Az utak átépítésének költségei természetszerűleg a Táv­­hőellátó Vállalat mérhetetlen nye­reségéből fedezendő, minthogy az amúgyis a várost illetné meg. (Ja­vaslattevő: dr. Mérges Béla tele­pülési képviselő.) 2. Mivel városunk kedvező fek­vésénél fogva egy jól fejlett ipari környezet közvetlen közelében van építve, ennek nemcsak előnyös, hanem hátrányos oldalai is adód­nak. (Levegőszennyezés, stresszha­tás, pozícióharc stb.) Előnyös adottságait fokozva azonban to­vábbi hátrányoktól lehetne meg­szabadulni. Javasoljuk ezért, hogy a város fölé egy hatalmas fólia­sátrat telepítsünk, amelynek szá­mos pozitív kihatása volna a vá­ros életére. Mindenekelőtt abszo­lút mértékben megtakarítást nyer­ne a téli munkák költsége, ugyan­akkor a TVK fóliatermelését is hónapokra biztonsággal lekötné. További előnye lenne, hogy a fa­­ázás az egész város zöldterületét alkalmassá tenné az eddiginél sok­kal kvalifikáltabb kihasználásra, mint például a téli zöldségter­mesztés, örökzöldek, narancslige­tek telepítése, stb. E nagy sátor alatt számos munkaerőt lehetne fo­lyamatosan foglalkoztatni, s az amúgy elsoványodott talaj után­pótlására újból beindulhatna műtrágyagyár is. Összefoglalva te­­­hát a javaslat értékeit: új beru­házások, foglalkoztatás. Ipari és mezőgazdasági fellendülés, új mi­nőség, mindez költségmegtakaríá­sokból. Kérjük javaslatunk feltét­len támogatását! (A városfejlesztési és zöldség­­termesztési bizottság közös ja­vaslata) 3. Kérem szépen! Az óváros és a város közt fennálló szakadást véglegesen meg kell szüntetni! Évek óta ezt beszélem a testület­ben. Mert a műholdat is teljesen kisajátította a város magának és minekünk mi jut? Csak a Hold, amit a kutyák ugatnak, és az egyes meg a kettes. Eszerint min­ket az önkormányzat elégtelen és másodrendű polgároknak tekint, pedig mi hajdúk két karddal a ke­zünkben védtük mindég ezt a te­rületet. Ez így nem mehet tovább! Javaslom, hogy az óvárosban is helyezzenek üzembe egy műholdat. A pénz nem számít, csak hogy le­gyen. (Minden Áron óvárosi képvi­selő) 4. Én nem tudom elképzelni sem, mi lehet annak az oka, hogy ahol én lakom, a fák nem nőnek. Nem az égig, hanem a földből ki sem. Első­sorban talán az, hogy nem is ültették el azokat. Az sem kizárt, hogy a magok az alul kö­ves, építési tömmelékes talajban nem eredtek meg Be kellene látni végn azt az ezzel foglalkozóinak, hgy ezután más módszereket szükséges alkal­mazni az eredményes fatelepíté­sekre. Javaslom* hogy a jövőben ássanak gödrö­t, a gödrökbe he­lyezzenek el gyökeres fákat, tölt­sék vissza földet (és nem kővel), és rendszeresen locsolják is meg azokat, így­ kő ezt csinálni! Pénz sem kell több hozzá, csak ász, mint amilyen nekem van. (Indítványoz: Sámán József a II-es szomszésági egység közös képviselője) 5. A kultúr eléggé elhanyagolt a városunkba. Kevés a szakem­ber, pedig ehez is, mint min­denhez, sok a szakember kelle­ne. Nem is l>z itt változás, amíg őket ki nem neveljük, és meg nem találjuk Az eddiginél jóval nagyobb erőit szükséges mozgó­sítani a felv­álásukra; a tánco­sokra (mozgókultúra) az éneke­sekre (Vox­umana), a dobosok­ra (ütések) hegedűsökre (nosz­talgia) és rm utolsó sorban a lantosokra (fa). (A beadvny Citerás Elvira esztéta, könvtáros munkája) 6. A vámunkban feltárt (de nem kellő és hasznosított) meleg­­vízkútra tesem az alábbi javas­latot. Ennek rérege és elve az, hogy a kút mélyből (most lezárt) az energiát (frró vizet) vezessék be a városi tvfűtés- és melegvíz­­szolgáltatás rendszerének helyé­be. (A hőcerélést, a városi foga­dó kisebb­­ alakításával meg le­het oldani. Ez által fölöslegessé válna az cőmű drága (szén el­tüzeléséből származó) energiájá­nak igénybvétele és ezzel együtt számottevőn olcsóbb lenne az előállítás,­­s a szolgáltatás díja is. A lehűt vizet pedig (hogy az se vesszer kárba) a városi tóba lehetne v­etni (megfelelő túlfo­lyó kapaciás biztosítása mellett), amely am­úgy is apadó félben van. Egyttes hatásként több le­gyet lehetne ütni egy csapásra, mint ahogy azt a meséből ismer­jük. (De­­z nem mese!!!) (Ötletné: F. Antazi Antal ener­­gokalorikus) 7. Nekem a VGV átalakításá­ra van konkrét javaslatom. Érte­sültem a­ ök­i döntéséből, hogy átalakítás lesz, amire véleményem szerint is sürgősen szükség van, mert sokan vannak még mindig. De azt­; az egy személyt én ke­vésnek tartom ezért én egy Há­­romszemélyes Kft.-t javasolni, azt is korlátozott számban, mert ugye azért korlátolt társaság. Korló Tamás helyi lakos) 8. A Tisza­ TV pályázata leg­jobb tudomásom szerint még nem záródott le. Nem tudom hova tenni a döntést, mi­szerint a 4 pályázó közül nem tudtak válasz­tani. Egyiket azért nem mert, pesti, a másikat, mert miskolci, a harmadikat mert hogy városi a negyediket meg­ismerik. Javaslom a pályázati kiírásra a következő szöveget: A pályázó jelentkezzék is, meg ne is, városi legyen meg ne is, férfi legyen meg ne is, szakem­ber legyen meg ne is, így biztosan hamarabb célba érnek. (Cortin Mátyás igazság úti la­kos.) Közzétette:­­ a Hivatal segédjegyzője A TVK IFJÚSÁGI SZERVEZET január 31-én, a bemutató bérlet keretében ?ulÉus?o_ ul szerviz A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZBA, a CSÁRDÁSKIRÁLYNŐBE jelentkezni lehet: Szabó Ildikónál a 19-64-es vagy a 26-05-ös telefonon A TVK Ifjúsági Szervezetbe 1992-re a tagdíjmegújítás folyamatosan lehetséges Ezzel kapcsolatban felvilágosítást ad: Prókai István 16-18, Gáti Attila 25-97, Vályi Katalin 12-78, Szabó Ildikó 26-05-ös telefonon нмим [UNK]——ш— _ 1992. JANUÁR 9. mama

Next