Törökszentmiklós - Törökszentmiklós és Vidéke, 1990 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-08-01 / 1. szám
2. oldal I. évfolyam 1. szám ár ^TÖRÖKSZENTMIKLÓS és VIDÉKE Kedves otthonülő! Nem is tudom, miért szólítottam így - tegeződhetnénk is, hisz napról napra találkozunk jártunkban-keltünkben, boltban és a lengyel piacon, ásóval, kapával (nagyharanggal) felszerelkezve gyomor ontó hobbitelkünkre menet (jövet); számtalanszor az aszfalton, járdán, sztrádán, presszóban, kocsmában és kimérésben... Meg aztán nem is vagy Te annyira otthonülő. S akkor mégis miért e megszólítási Talán azért, mert Te vagy az, akit már többször hívtak - küldtek választani (szavazni). Okos, vagy magukat okosnak mondó emberek tucatjai mondták, hogy menjél (vagy ne menjél), s ugyancsak ők mondták, hogy kire, mire szavazz, ha jót akarsz magadnak (gyermekeidnek, unokáidnak, nagyszüleidnek és déd ükunokáidnak stb.), s hogy mikor tekintheted magad okosnak. Te pedig mentél (vagy ültél csak otthon), de akár mentél akár nem, most már nem akarsz menni, mert az eddigi „menésnek” nem érzed a hasznát. Szóval, hívtak és küldtek. Te is küldenéd „őket” valahová, de belefáradtál, és azt mondod, hogy „elegem van a politikából”. Ám a politika alattomos. Te lekapcsolod a tévét, mert eleged van a parlament elvi vitáiból, lekapcsolod a rádiót, mert 268 óra alatt sem úgy alakulnak az árak, ahogy azt Te szeretnéd, kihúzod a vasalót, mert az néhány óvatlan pillanatban pártemblémákat éget az ingedbe (pontosan a zseb fölé), nem mersz szerszámot venni a kezedbe (főleg kalapácsot, a sarlóról már nem is beszélve), szerelmeseddel sötét szobába bújsz, hogy ne kelljen csillagot választani (mert rémálmaidban csak az ötágú vöröset és a hatágú sárgát látod az égen). S Te inkább otthon ülsz és eleged van a politikából. De a politika alattomos. Te nem politizálsz (nagyon helyesen), hangoztatod is (nagyon helyesen), nem érdekelnek a pártok, hangoztatod is (nagyon helyesen: mindig a másik félnek, mert „sohse lehessen tudni”), majd pedig bemész a boltba, fizetsz, megnézed a blokkot, és politizálsz, megiszol egy sört a presszóban, kifizeted a számlát, és politizálsz. Mondom, alattomos ez a politika, óvakodsz is a politikától, nehogy összekeverjenek a politikusokkal. Mondom, a politika nagyon alattomos, s Te még elbújni sem tudsz, mert a legelrejtettebb egérlyukba is előbb-utóbb beállít valaki a lakbérért, a víz-, gáz- és villanyszámlával, szociológusokról, tömegkommunikáció-kutatókról és lapterjesztőkről nem is beszélve, s Te akkor politizálsz a legvadabbul, amikor eltökéled magadban, hogy nem politizálsz. Miért? Mert egyféle döntéssel csak egyféle felelősség jár: vagy jól döntöttél, vagy rosszul. Ám ha otthon maradsz és nem döntesz, akkor az összes rossz döntést a Te nyakadba varrják. Szóval minden hiba a Te hibád, pedig Te csak éltél azzal a jogoddal, hogy otthon maradsz. Majdnem biztos, hogy még a júliusi népszavazást is a fejedre fogják olvasni. Szeptemberben, majd megint menned kell (kellene), de az sem baj, ha otthon maradsz, hisz így-bármilyen is lesz az új önkormányzat, és bármit is csinál - nyugodt szívvel, lelkiismeret-furdalás nélkül kritizálhatod, sőt még azt is hozzáteheted, hogy Te előre megmondtad (s azért nem mentél el szavazni sem). Talán még tőled sem kérdezte meg senki, hogy hogyan is volt ez az elmúlt negyven év. Persze, te nyugodtan hivatkozhatsz a diktatúrára meg arra, hogy nem lehetett csinálni semmit. Jójó, de mit fogsz mondani tíz év múlva? Azt, hogy téged nem érdekelt a politikai Hogy ezért nincs sem tisztességes út, sem csatorna, se normális orvosi ellátási Hogy ezért nincs munkád. Igaz, persze hazudhatsz is (magadnak is, másoknak is), csak ne nagyon csodálkozz, ha utódaid -s a fiatalok - nem fognak tisztelni, sőt, még csak végig sem hallgatnak. Nem, ne érts félre, én nem küldelek sehová. Nem mondom azt, hogy de feltétlenül olvasd el röplapjainkat, gyere el gyűléseinkre, s hogy mindenképpen ránk szavazz. Még azt sem kérem tőled, hogy de mindenképpen menj el. Én, mint egy országos párt egy városi szervezetének egyik vezetője, csak azt tudom neked mondani, hogy a demokráciához az is hozzátartozik, hogy ha akarsz, akkor ne menj el szavazni, hogy otthon maradj. Emberi felelősségem csak addig terjedhet, hogy megpróbáljalak meggyőzni igazunkról, de nem olvashatom el helyetted a röplapokat, nem járhatok el gyűlésekre, és nem dönthetek helyetted. Igaz, el nem hangzott, ki nem mondott véleményedet sem vehetem figyelembe, s így - talán - nem is tudom érdekeidet képviselni kellőképpen, s persze, hogy minden törvényes eszközzel védjem azt a jogodat, hogy ne gyere el szavazni, ha nem akarsz - hisz így demokratikus. Igaz, a felelősséget nem vehetem le rólad (még ha akarnám sem), hiszen Neked kell döntened. Soraimat mégis így zárom. A viszontlátás reményében (szeptemberben) Kakuk Imre így demokratikus Jj