Törökszentmiklós - Törökszentmiklós és Vidéke, 1999 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-01 / 1. szám

2 'KrJsÓ'XSLT.^EMl'KLÓS ‘ÉS ÉN­YÉ%% Gazdára találtak a funkciók Decemberi számunkban még nem tudtunk beszámolni az önkormányzat teljes szervezeti felépítéséről, hiszen éppen lapunk megjelenésének napján, a 10-i testületi ülésen „állt össze a csapat”. A képviselők mindenekelőtt a Szervezeti és Működési Sza­bályzatot módosították, ezt követően nyílt lehetőség három alpolgármester megválasztására. Bakk Zoltán polgármester Ele­kes Istvánt, Kovács Lászlót és H. Tóth Lászlót javasolta e posztra. Előterjesztését a testület egy­hangúlag elfogadta, csakúgy, mint a tiszteletdíjak megállapí­tására tett javaslatot: a jövőben ez 55.200 forint lesz. A felada­tok is körvonalazódtak: Elekes István a városfejlesztéssel, H. Tóth László az oktatási, kulturá­lis és idegenforgalmi kérdések­kel kapcsolatos feladatokat koordinálja, Kovács László pedig a vagyongazdálkodás és szociális tevékenység területén fogja össze a tennivalókat Hosszadalmas egyeztetés után a bizottságok elnökének személyére vonatkozóan is sike­rült megegyezésre jutniuk politikai erőknek. Az Ügyrendi a (amely Fejes Ferenccel egészült ki), a Szociális, valamint a Vá­rosfejlesztési Bizottság összeté­teléről már beszámoltunk, utóbbi esetben azonban változás történt. Az alpolgármesterré választott Kovács László lemondott elnöki tisztéről, helyére Tóth Tibor került. A Kulturális Bizottság élére Bajusz Katalint, tagjaivá Évinger Magdolnát, Váradi Lászlónét, Szegő Jánost és Sülye Attilát szavazták meg, a Pénz­ügyi Bizottság elnöki funkciójá­ban Serfőző István, tagjainak sorában Pilár György és Sántha Albert kapott bizalmat. Váradi Lászlóné az ifjúsági, sport és közbiztonsági feladatok megol­dásában tanácsnokként működik közre a jövőben, míg Pilár György tanácsnoki munkájára a környezetvédelem területén számítanak. Emelkedtek a helyi adók Az országgyűlés által 1998-ban módosí­tott, gépjárműadókról szóló törvény értel­mében az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják annak mértékét. Erre két alternatívát dolgoztak ki. Az „A” változat szerint a korábbi 400 Ft-ról 600 Ft/100 kg­­ra, motorkerékpár, lakókocsi és sátras után­futó esetében 2000 Ft/év-re módosította az adó mértékét. Ez esetben a befizetett összeg 50 %-a a központi költségvetést illeti meg. A ,3” változat 800 Ft/100 kg, illetve 3500 Ft/év adótételt tartalmazott. Ezen összeg teljes egészében a helyi önkormányzatnál maradt volna, amit útépítésre kívántak fordítani. Az eddigi gyakorlat - figyelembe véve a gépjármű-tulajdonosok jövedelmi viszonyait - a törvény által előírt minimumot alkal­mazta. Néhány képviselő most sem kívánt eltérni ettől, mások viszont a 30 milliós többletbevételt jelentő ,3” változatra vok­soltak. Mivel egyik alternatíva sem kapott többségi szavazatot, így a törvényben meg­állapított minimum érvényes, ami valójában az „A” változatban szereplő előterjesztést tartalmazza. * * * Az 1999. évi költségvetés bevételei reál­értékben csökkennek, csakúgy, mint az adóalap, ugyanis a vállalkozások anyagkölt­ségük 66 %-át vonhatják le ezentúl az eddigi 33 %-kal szemben. Fenti okok indokolják, hogy az önkormányzat az iparűzési adó emelésére kényszerül. Ennek mértéke 0,5 %-ról 0,7 %-ra, szeszes ital forgalmazása után pedig 1,4 %-ról 1,7 %-ra emelkedik 1999. január 1-jétől. (A 0,7 százalékra emelés a kivethető maximum 41 %-a.) A rendelet tartalmazza továbbá az adó­­mentesség módosított szabályait, és bővíti a kedvezményezettek körét. Szigorítás az, hogy a korábbi 30 főről 50-re emeli a foglal­koztatottak létszámát, a mentesség idejét pedig 2 évre mérsékeli. Ugyanakkor eltekint a legalább 2 évre szóló foglalkoztatási kö­telezettségtől. A kétszáznál több személyt alkalmazó vállalatok továbbra is három évig élveznek adómentességet. 50 % adókedvezmény illeti meg azt a munkáltatót, aki legalább tíz főt alkalmaz, legfeljebb 2 évig. Új szabály: a rendelet kizárja a mentes­ség, ill. kedvezmény igénybevételét jog­utódlás esetén. Ha az adóalany már működő üzemet vásárol vagy bérel, és ez nem jár együtt jelentős többlet-foglalkoztatással, vagyis ha az ott dolgozókat alkalmazza tovább, akkor nem vehet igénybe adóked­vezményt. Az adóalany éves bevallásában vagy külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adója legfeljebb 5 %-ának kedvezményezett részére történő átutalásáról (az adóévet követő június 30-ig). Ezeknek köre - módo­sító indítvány elfogadását követően - bővült, így a következő évben az önkormányzat által fenntartott egészségügyi és szociális intéz­mények számára is érkezhet felajánlás. 1999. január Kijjebb engedhetjük-e a nadrágszíjat? Bár az önkormányzat szervezeti felépíté­se csak a december 10-i ülésen vált végle­gessé, ettől függetlenül az apparátus folya­matosan végezte munkáját. Akkorra elké­szült ugyanis az 1999. évi költségvetés koncepciója, amely előzetes képet ad a várható bevételek és kiadások alakulásáról. A testületi ülés időpontjában még a köz­ponti költségvetés nem került elfogadásra (ez december végén történt meg), a helyi tervezetnek azonban annak irányelveire kellett épülnie. A bevételek döntő részét a központi költségvetésből származó normatív támoga­tás, átengedett adó és SZJA, valamint az OEP-től átvett pénzeszköz jelenti. Ezeket az önkormányzat intézményeinek bevételei, a helyi adók és más átvett pénzeszközök egészítik ki. A koncepció előbbinél 12,2 %­­os, míg az utóbbinál 0,1 %-os növekedéssel számol. A kiadások várhatóan 7,1 %-kal növe­kednek. Az irányszámok azonban nem tar­talmazzák sem a köztisztviselők, sem a mintegy 340 fő pedagógus prognosztizált bérfejlesztését. A munkaterv szerint febru­árban kerül megvitatásra az ez évi költség­­vetés, így bővebb tájékoztatást csak azután adhatunk. Mindenesetre úgy tűnik, hogy 1999-ben sem lesz lehetőség a nadrágszíj lazítására. Drágul az ivóvíz, nő a szennyvízszolgáltatás díja Először fordul elő, hogy január elsejétől a szennyvízszolgáltatásért többet kell fizetnünk, mint az ivóvízért. Bár az előbbi tarifaemelés megkö­zelíti az országos átlagot - amely 15 % -, az utóbbira szerényebb mérték­ben került sor. A Törökszentmiklós és Térsége Víz- és Csatornamű Kft. költségeinek várható emelkedése, továbbá a ConAvis megszűnésével járó bevételkiesés indokolja az áremelést. A baromfifeldolgozó cég jóval keve­sebb szennyvizet bocsátott ki a tervezettnél, ezért a kapacitás alacsony mértékű kihasználása költségnövekedést okozott. Az amortizációnak (értékcsökkenési leírásnak) a szennyvíz esetében történő csökkentett elszámolása sem kedvező, mert hosszabb távon vagyonfeléléshez vezetne. A díjak megálla­pításakor pozitív tényezőként figyelembe vették, hogy 1999- ben - további csatornarákötések után - 12 ezer köbméterrel növekedik a szennyvíz mennyisége. Az együttes díj indexe a kormány által prognosztizált infláció mértékéhez áll közel. 1998. évi díj 1999. évi díj Index Vízdíj 112 Ft/m3+ÁFA 122 Ft/m3+ÁFA 108,9 % Csatornadíj 108 Ft/m3+ÁFA 124 Ft/m3+ÁFA 114,8 % Egyesített dí­j 220 Ft/m3+ÁFA 246 Ft/m3+ÁFA 111,8 %

Next