Vác - Váci Napló, 2000 (9. évfolyam, 1-52. szám)

2000-06-09 / 46. szám

6 Váci Napló Amit a kábítószerekről tudni kell (I.) Sokan félnek a drogoktól. Ez nem okos dolog. Mert az ismeretlen­től (ugyanis gyakran az) való fé­lelem kevés teret ad a józan érte­lemnek. Hanem annál inkább a pánikszerű reakcióknak. Ez külö­nösen megnehezíti a drogokról való gondolkodást és beszélge­tést. Talán éppenséggel remény­telenné. A legjobb módja a félelemtől való megszabadulásnak, ha a le­hető legnagyobb mértékben az is­meretekhez tartjuk magunkat. A drogokról való ismeretekhez, hon­nan származnak, kik használják őket, milyen veszélyeket jelente­nek és hogyan lehet a problémá­kat elkerülni. Ebből a célból író­dott ez az ismertető. A drogokról való általános tájékoztató mellett áttekintést tartalmaz a szerenkén­­ti legjelentősebb adatokról. Aki egy bizonyos szerről többet akar tudni, az - díjtalanul - külön füze­teket kaphat. Kérdések a drogokról? ^ Tájékoztatásért és ta­­­a­nácsért hívja fel: Drog Stop: 06-80/ 505678, ingyenesen írható. Drogsegély: 06-1/370-3344. Van Hollandiában drogprobléma? Ugyanúgy, mint bármely ország­ban, Hollandiában is van drog­­probléma. A mi országunkban abból indulunk ki, hogy egy tár­sadalomban mindig fogyasztanak drogokat, a törvényes tilalmak el­lenére. Egyfelől a fogyasztás el­kerülésére és a fogyasztóknál je­lentkező károsodások korlátozá­sára kell törekedni. Ezt nevezzük „megelőzésnek“. Amellett a társadalomra neheze­dő túlterhelést kell a lehetőség szerint korlátozni. Ezért sok infor­mációt kell adni a drogokról és sokat kell tenni a drogfogyasztók megsegítéséért. A drogok olyan témát jelente­nek, amelyről sok indiántörténet kering és amely a kedélyeket könnyen felizzítja. Ez nyilván mindig is így lesz. Sok ember fél a drogoktól és a drogélvezőktől, ugyanakkor mások éppen arra a vonzerőre érzékenyek, ami a tiltott dolgokból kiárad. A dolgokban való tájékozatlanság miatt könnyen tévesen értékeljük a valóságos problémákat. Becslések szerint mintegy 350.000 alkoholista és 500.000 problémás italozó van. Azonkívül 150.000 gyógyszerfüg­gő és 70.000 szerencsejáték függő van. A drog rabszolgáinak száma kereken 25.000 lehet. Az alábbi táblázat azoknak az embereknek a számát mutatja, akik 1995-ben be voltak jegyez­ve valamelyik Alkohol- és Drog- Tanácsadó Irodánál (CAD) vagy valamely más függőségben szen­vedőket gondozó intézménynél. Olyan emberekről van szó, akik­nek saját maguknak vannak füg­gőségi problémáik, vagy olyanok­ról, kik segítséget kérnek függő­ségben szenvedő társukkal, füg­gőségben szenvedő gyermekekkel vagy felnőttel kapcsolatban. Az első csoport a segítségkérők tel­jes számának 93 százalékát teszi ki, szerenként némi különbség mutatkozik. A táblázatban mind­ként kategóriát szerenként vesszük számításba. Ezeknél a számadatoknál gon­dolni kell arra, hogy azok csak a jéghegy csúcsát mutatják. Sok olyan ember, akinek függőségi problémái vannak, nem teszi meg a függőséggondozáshoz vezető lépést. Különösen ez a helyzet olyan szereknél, amelyek társa­dalmilag elfogadottak, mint az al­kohol és a gyógyszerek. Az alko­holisták közül csak 5-6 százalék jut el a függőséggondozó intézmé­nyekhez, ugyanakkor a problémás drogfogyasztók (vagy: drogfüg­gők) 70-80 százalékát lehet elkér­ni. A gyógyszerfüggők sem teszik meg hamar az első lépést a füg­gőséggondozás felé. Az, akinek Valiumot írnak fel, nagyon hamar így okoskodik: „Ezt az orvos írja elő vagy engedi, és bizonyosan nem tekinthető olyannak, mint ami káros“. Ez nem így van. A külfölddel összehasonlítva Hollandiában kevés a drogfüggő, 1,6 ezer lakosra számítva. Belgi­umban ez 1,7, Franciaországban mintegy 2,5, Portugáliában 4,5 és Svájcban 6,7. Ha mindezeket a számokat összefoglaljuk, akkor meglehetősen jó képet kapunk a problematikáról. Ez egészen más­ként fest, mint ahogy sokan - Hol­landiában és külföldön - gondol­ják. Viszont semmit sem von le abból, hogy drogprobléma létezik. Mik a drogok? Különböző módokon lehet le­írni, hogy mik a drogok. Minde­nekelőtt azt tekinthetjük, hogy mit tesznek. De tekinthetjük a tör­vényt is. Mit tesznek? Ha azt nézzük, hogy mit tesz­nek, akkor valamennyi drogra kö­zösen jellemző, hogy olyan anya­gok, amelyek a szívet bizonyos módon ingerük. A szívingerek azután mindenféle lelki és testi ha­tásokat okoznak. Ezek a hatások lehetnek stimulálók, kábítók vagy tudatváltoztatók. Stimulálók: Ezeknek a szerek­nek a használatánál a fogyasztó­nak olyan érzése támad, hogy több az energiája és éberebb. Példák a stimuláló hatású szerekre a koka­in, amfetamin („speed“), de a do­hány és a koffein is. Kábítók: Ezeknél a fogyasztó valamilyen mámor hatását élvezi. A nyugtató és fesztelenítő hatás ré­vén az élet hegyes sarkai valami­vel kevésbé lesznek hegyesek vagy teljesen elnyomódnak. Példák a kábító hatású szerekre a heroin és az ópiumot tartalmazó szerek, de az alkohol és az altatószerek is. Tudatváltoztatók: Ezeknek fo­gyasztásánál megváltozik a han­gulat és az érzékelés: a világ (egé­szen) másmilyen lesz. Példák a tu­datváltoztató szerekre az LSD és más izgatószerek. Hatás szerint nem lehet mindig éles megkülön­böztetést tenni. Bizonyos szereknek „vegyes“ hatásuk van. Az XTC egyfelől élénkítő hatású, másfelől megvál­toztatja az érzékelést; a hasis és a Tavaly jelent meg az Amit a kábí­tószerekről tudni kell című, a vá­rosi önkormányzat támogatásával készült füzet, melynek felelős kiadó­ja Bozsó Zoltán alezredes, a Váci Rendőrkapitányság vezetője, szer­kesztője Varga Katalin, a polgár­­mesteri hivatal külügyi és idegen­­forgalmi felelőse, fordítója Szolcsányi Ferenc. A kiadvány tar­talmát - amelynek közléséhez a pol­gármesteri hivatal hozzájárult - péntekenként folytatásokban közöl­jük. Megjegyezzük: az ismertető forrása a BCB Midden Friesland által készített kiadványsorozat. A szövegben található jogszabályi és egyéb hivatkozások a hatályos hol­land szabályozásra vonatkoznak. marihuána - a mennyiségtől és helyzettől függően - öntudatvál­toztató és butító hatásúak lehet­nek. Ha a hatásból indulunk ki, ak­kor az alkohol, kávé és dohány szintén drogok. Mit mond a törvény? A törvény azonban eltérő meg­különböztetést alkalmaz. Az úgy­nevezett „ópium“ törvényben va­lamennyi szer szerepel, amelyet drognak lehet tekinteni. Nagyrészt az illegális szerekre gondol a leg­több ember, amikor a „drogok“ szót hallja. E szerek legtöbbjét a gyógyászatban használják. Hely­telen használatnál veszélyt jelen­tenek az egészségre. Az ópiumtörvény I. jegyzéké­ben olyan szereket­ sorol fel, ame­lyekről a hatóság azt tartja, hogy megengedhetetlen kockázatot je­lentenek. Ezek például a heroin, kokain, amfetamin, LSD és XTC. A II. jegyzékben szerepelnek a kendertermékek (hasis és mari­huána) és az altató- és nyugtató­szerek, mint a Valium és Librium. Ezek kockázatait kevésbé nagy­nak tekintik, mint az I. jegyzék­ben felsoroltakét. Valamennyi szer termelése, kereskedelme és birtoklása tilos. Az I. jegyzék sze­reire szigorúbb törvények vonat­koznak, mint a II. jegyzék szerei­re. A rendőrség és az igazságügy a nagyarányú termelést és a (ha­táron túlnyúló) kereskedelmet szi­gorúan üldözi. Kis mennyiségek saját haszná­latra való birtoklását nem nyo­mozzák és üldözik elsődlegesen még akkor sem, ha az I. jegyzék­be tartozó szerekről van szó. (következő pénteki számunk­ban folytatjuk) Szám: Alkohol 20204 41,4 Heroin stb. 14845 30,4 Kokain 3033 6,2 Hasis és marihuána 2278 4,7 XTC 211 0,4 Speed stb. 611 1,3 LSD stb. 310 Szippantószer (ragasztó, éter) 74 0,2 Gyógyszerek 553 1,2 Szerencsejáték 5438 11,1 Egyéb/ismeretlen 1152 3,2 Bejegyzett személyek teljes száma 1995-ben LSD bélyegek

Next