Vác - Váci Napló, 2001 (10. évfolyam, 53-104. szám)

2001-12-04 / 97. szám

Váci Napló Kövér László: az MSZP már elvesztette, a Fidesz még nem nyerte meg a választásokat folytatás az 1. oldalról Az alelnök az 1998-as választások óta eltelt idő­szakról szólva úgy vélte: a Bokros-csomag után a csa­ládtámogatás hazánkban romokban hevert, mára vi­szont sikerült elindítani egy gyors eredményeket felmutató folyamatot. A munkanélküliség országo­san alig több öt százalék­nál, s a nyugdíjak reálér­téke is nőtt, elérve az 1990-es szintet. Kövér László cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint egyre több a sze­gény ember. Az alelnök állítása szerint nem nőtt a szegények és gazdagok közötti távolság, a gyerme­kek körében viszont sike­rült a szegénységből eredő hátrányokat jelentősen mérsékelni. Ez azért is fon­tos, mert a jövőben az is­kolázottság és az életszín­vonal szorosan összefügg egymással - jelentette ki a Fidesz vezető politikusa, aki szerint a diploma meg­szerzése a tandíj eltörlésé­vel és a diákhitel beveze­tésével mindenki számára elérhetővé vált. Kövér László értékelé­se szerint 1995-re össze­omlott hazánkban a köz­­biztonság, s a Horn-kor­mány rossz intézkedései miatt három esztendő múl­va már 600 ezer bűncse­lekményt regisztráltak az országban. Az Orbán-ka­­binet sikeresen nézett szembe a kihívással és ta­valy ez a szám 450 ezerre csökkent, ami jelentősen javította az emberek köz­érzetét. Az általános han­gulat kedvező változását jelzi az is, hogy tavaly és az idén már nem csökkent az ország lélekszáma. Egy kérdésre válaszol­va Kövér László kizárta a szocialistákkal való koalí­ció lehetőségét. 1998-ban koalíciós kényszer volt, s akkor bizonyos körökből némi nyomás nehezedett a Fideszre, hogy kezdjen tár­gyalásokat az MSZP-vel. A jövő évi voksolásnál azon­ban nem lesz ilyen helyzet -jelentette ki a Fidesz alel­­nöke. A szocialista párt ugyanis már elvesztette a jövő évi választásokat, a Fidesz azonban még nem nyerte meg. Az MSZP-nek ugyanis nincs programja, helyette a folytonos táma­dásaival igyekszik felhívni magára a figyelmet. A kisgazdákkal való együttműködésről elmond­ta: a Fidesz nem Torgyán Józseffel, hanem azokkal a tisztességes, földszerető, munkában megőszült falu­si emberekkel kötött koalí­ciót, akik eddig kitartottak pártjuk mellett. A türelem azonban az ősszel elfo­gyott, emiatt bomlott fel a kisgazda egység. Egy másik kérdésre vá­laszolva megjegyezte: alig van olyan ember, akit Thü­rmer Gyula "ezzel az avittas dumával" meg tud­na téveszteni, a fiatalokra pedig nincs hatása - jelen­tette ki Kövér László. folytatás az L oldalról Forray R. Katalin rész­letesen szólt az elmúlt év­tizedek cigánykutatásairól. Korábban alapelv volt, hogy az a cigány, akit kör­nyezete annak tart. Ez azonban ma már nem tart­ható fenn, mert e megköze­lítés hazai és nemzetközi jogi korlátokba ütközik. Ráadásul a mai gyakorlat szerint a cigánysághoz való tartozás egyben hátrányos megkülönböztetést is je­lent. A jogalkotás szem­pontjából ma az az alapelv, hogy az a roma, aki annak vallja magát. Forrai R. Ka­talin elmondta: az 1990-es népszámlálás szerint 140 ezren vallották magukat ci­gánynak, holott a becslések szerint leglább félmillióra tehető e kisebbség hazai lé­lekszáma. Néhány éve komoly vi­ták zajlottak a népesség­prognózisok körül. A Hablicsek László nevével fémjelzett kutatócsoport - amelynek tanulmányát az előadó szerint több ponton félreértették - azzal szá­mol, hogy a cigányság kö­rében tapasztalható gyor­sabb népességnövekedés hatására az ország lakossá­gán belüli arányuk jelentő­­sen emelkedni fog. Forrai R. Katalin azonban megje­gyezte: az adatok szerint ugyan a cigányok körében a családokban több a gyer­mek, ám a felnőttek sokkal fiatalabban halnak meg, mint az átlag. Forrai R. Ka­talin úgy vélte, hogy a ki­törési pont az oktatás a ci­gányság számára. Hasonló véleményt fo­galmazott meg Tabajdi Csaba is, aki szerint e ki­sebbség számára a rend­szerváltás nagy csapás volt, hiszen amíg korábban ép­pen a foglalkoztatás miatt a cigány embereknek volt társadalmi státuszuk, addig ez mára csaknem teljesen megszűnt. Az eddigi pró­bálkozások, hogy a roma­­fiatalok tanításával emeljék ki őket a mai lehangoló tár­sadalmi környezetből, csak részben jártak sikerrel. Hozzászólt a vitában Lakatos András, a váci ci­gány kisebbségi önkor­mányzat vezetője is, aki megjegyezte: ha egy ci­gány ember elküldené dol­gozni a feleségét, és nem adná férjhez fiatalon - akár tizennégy évesen - a lá­nyát, csakhogy az tanul­hasson, kinéznék a közös­ségből, hiszen a hagyomá­nyok uralkodnak még ma is, így az oktatás erőlteté­se nem biztos, hogy ered­ményre vezet. Válaszút előtt a cigányság: modernizáció vagy hagyományőrzés? Ők hárman kétféleképpen: Forrai R. Katalin, Lakatos András, Tabajdi Csaba 3 SZÉLJEGYZET Harry Potter %j A brit szem­üveges ifjú boszor­­kány­pa­­l­á­n­t­a , Harry Potter sike­re megma­gyarázhatatlan. Sokan ku­tatják a világ számos pont­ján ezekben a pillanatok­ban is a népszerűségét egy kitalált figurának, akinek kalandjai mesébe illenek. Én még nem olvastam a könyvet, de mindezek el­lenére nem értem a tiltako­zók érveit. A magyarta­nárok szinte szentté avatták J. K. Rowling nevét, hiszen végre született eg­y olyan könyv, amelynek mondani­valója, pergő cselekményei akkora hatással vannak az ifjúságra - na meg valljuk be, a szülők egy jelentős ré­szére is -, hogy egyszerűen képtelenek az egyszer kéz­be vett kötetet letenni. Egyes szülők és néme­lyik alternatív egyházi szer­veződések tagjai tiltakoz­nak Harry Potter ellen, mondván egy olyan könyv, amely a boszorkányságot pozitívumként jeleníti meg, a tűzre való. Ezek az embe­rek egyes vélemények sze­rint kénytelenek elfogadni az angolszász kultúrkör je­lenlétét, hiszen ott nemcsak rossz, de jó boszorkányok is vannak. A tiltakozók tábo­rába én abban a pillanat­ban beállnék, amint a könyv helyett a videofilm levetítése ellen emelnék fel szavukat. A mozifilmek ugyanis az olvasásra épp­hogy rászoktatott fiatalokat ismét elfordítják. Ráadásul a Harry Potter kultusszá vált világjelenség megfil­mesítésével járó reklám­­kampány során jó sokan bezsebelnek nem kevés összeget. A film főhősét ugyanis néhány héten belül WC-papíron és mondjuk a lakások padlózatán kívül mindenhol látni fogjuk. Zoknik, tollak, füzetek és egyéb őrületek öntik ma­gukból rövidesen a szem­üveges, seprűn közlekedő csodafiú arcát. S igazából a marketingesekre jellemző szokás, az egy témáról hat­százhúszezer bőr lehúzása, s nem pedig a könyv ellen kellene tiltakozni. Lakatos Csaba

Next