Vác - Váci Napló, 2001 (10. évfolyam, 53-104. szám)
2001-11-09 / 90. szám
Váci Napló Az ember földi létéhez hozzátartozik halála után az eltemetése folytatás az 1. oldalról Ezen a napon a váci rabtemetőben 1945-1959 között eltemetett politikai foglyokra emlékeztek, akik jeltelen sírokban nyugszanak. Az emlékezés alkalmával Kárász Csaba műegyetemi hallgató Tollas Tibor: Bebádogoztak minden ablakot című versét mondta el, melyet a szerző 1953-ban írt a váci börtönben. A narrátor szerepét dr. Bőzsöny Ferenc látta el, közreműködött a Note Piccolo Énekegyüttes. Dr Dávid Ibolya igazságügyi miniszter beszédében kiemelte: aki temetni sem tud tisztességesen az méltatlan az utókor emlékezetére is. A holtak iránti végtisztesség kényszerítően és könyörtelenül parancsoló kötelezettséget ró minden emberre, ez emberi mivoltunknak az egyik legelemibb kötelessége -mondta a miniszter asszony. - Itt és most különös a kegyeletnek a súlya - mondta dr. Dávid Ibolya. - Mindenszentek napján, halottak napja előtt, gyertya gyújtásakor olyan temetőben állunk, amelynek kialakítása többszörösen rótt ránk kegyeleti érzéseket. A politikai megtorlás során kivégzettek, a végtisztesség lehetőségétől megfosztottak, a jeltelen sírokban való elföldelés olyan halmozása az elítélendő emberi viselkedésnek, melyre nehéz szót találni. 1999-ben, amikor a váci rabtemető kegyeleti részlegének feltárásához az engedélyt megadtam még nem lehetett tudni, hol, mikor, kit rejt a gazzal benőtt föld. Egyet azonban tudtunk és éreztünk: az ember földi létéhez hozzátartozik halála után az eltemetése, a temetői csend, a jel, a sírhalom. A sír, amelynél a hozzátartozóik leróhatják kegyeletüket. A jel, amely a meghaltnak a neve. Az utókorra hárítani a holtak azonosítását, holott a halál pillanatában mindenki jól tudta kiről van szó - bűn. Erre aki képes, kétszer gyilkol. Egyszer az élő embert, egyszer az áldozat, az elhalt emlékét. Ilyenre csak az az ember, az a rendszer képes, amely velejétől romlott. A kommunista rendszer ilyen volt. S a rendszer kiszolgálói ilyen emberek voltak. Nekünk most itt az a feladat adódott, hogy valamit helyrehozzunk mindabból, amit ezen a helyen szégyenletes módon véghezvittek. Vác városát köszönet illeti, hogy a város történelmi múltjához méltó módon, lelkiismerettel és illő gondossággal felkarolta a területén lévő büntetésvégrehajtási börtönben a kommunizmus legsötétebb korszakának bizonytalan körülményei között elhalt és a rabtemetőben jeltelenül elföldelt személyeknek a tisztes eltemettetését - hallhattuk dr. Dávid Ibolyától. A váci rabtemetőben 109 személy földi maradványainak kihantolása történt meg, harminc kérésből eddig három esetben sikerült igazolni az elhalt személyi azonosságát. Közöttük volt Hóman Bálint Vác városának díszpolgára, akinek méltó eltemettetése október 13-án Tasson, a családi sírkertben megtörtént. A megemlékezés után a rabtemetőt megszentelte Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök, áldást mondtak, s emlékeztek a jeltelen sírokban eltemetett halottakra Csuka Tamás református tábori püspök, Fónagy Miklós református esperes, Detre János evangélikus lelkész és Meláth Attila, a babtista gyülekezet lelkésze. Halász Erzsébet Nyílt válasz a FIDESZ MPP helyi elnökségéhez Tisztelt Elnökség! A Váci Napló november 2-i számában nyílt levélben fordultak elnökségünkhöz. Felszólítottak, hogy határolódjunk el a Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium diáknapi rendezvényeitől, mert azon - több meghívott között - Doszpot Péter, az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje is részt vett. Politikai szándékot feltételezve megvádolták dr. Molnár Lajos igazgató urat és az iskola diákönkormányzatát, hogy a diáknapot politikai kampányrendezvényre használták. Úgy látjuk, hogy a kormányvesztés lázában elfelejtettek, vagy nem akarnak hitelesen tájékozódni, inkább álbotrányokkal próbálják elterelni a figyelmet a valós botrányokról. Az iskolai rendezvényt a diákönkormányzat szervezte, s ők döntötték el, hogy milyen neves szereplőket, híres embereket hívnak meg. A rendezvényen nem vettünk részt, reméljük Önök sem, mert nem politikai rendezvény volt. Úgy tudjuk, hogy diákigazgatót választottak és vetélkedőt szerveztek. Az valóban sajnálatos lehet Önök számára, hogy a hírességek között valószínűleg nem voltak FIDESZ közeli emberek. Itt a valós teljesítmény dominált. Doszpot Péter így került meghívásra, s nem mint az MSZP képviselőjelöltje. Azt elképesztőnek tartjuk, hogy meg akarják szabni a fiataloknak, hogy kit szeressenek, s mint a demokráciát most tanulókat, ízlésükben a hatalom igénye szerint torzítsák! Javasoljuk, hogy nyilvánosan kövessék meg az iskola diákönkormányzatát, az igazságtalanul megvádolt igazgatót és a munkaterületén csúcsteljesítményt nyújtó Doszpot Pétert! Követeljük, hogy hagyják abba a város legeredményesebb iskolájának további tönkretételét! MSZP Váci Elnöksége Öngyilkos lett a kisváci házrobbantó folytatás az 1. oldalról A robbanás következtében a környező házak ablakai betörtek, a közvetlen szomszédoknál pedig a falak is megrepedtek. A felrobbant házban egy középkorú férfi, a ház tulajdonosának volt férje tartózkodott, aki súlyos, de nem életveszélyes koponyasérülést szenvedett. A tűzoltók elsődleges szakvéleménye szerint - mint azt Vinkó Kornél hadnagytól a Váci Tűzoltóság szolgálatparancsnokától megtudtuk - nem baleset történt, ugyanis amikor a romokat elkezdték takarítani láthatóvá vált, hogy a konvektoroknál a gázcsapokat kiszerelték. A gázt később a helyszínre érkező szakemberek elzárták. A mentésnél kutyás felderítést is végeztek, ám kiderült, hogy a robbanás időpontjában a sérült férfin kívül más nem tartózkodott a házban, ezért valószínű, hogy a történtekért ő a felelős. Ám a férfi felelősségre vonására időközben már nem kerülhetett sor, mivel lapunk információi szerint a váci kórház hatodik emeletéről kiugrott és életét vesztette. A tragédia után hajléktalanná vált volt feleségnek és családjának segítségére sietett a terület képviselője, Csereklye Károly, akinek közreműködésével az önkormányzat a család lakásgondját megoldotta. SE összeomlott ház 3 széljegyzet. Mobilizálódunk Ez az igazság. Hiszen már létezni sem tudunk a mobiltelefonunk nélkül. Ma már korra, nemre való tekintet nélkül járnak-kelnek az emberek, sok esetben gyerekek a kis kézi készülékekkel az utcán, és cseverésznek. Hát igen, egy mobilizált világban csak korszerű, hasznos termékek maradnak talpon a piacon. A telefon teret hódított, mondhatjuk joggal. Hogy nélkülük tudnánk-e élni? Jó kérdés! Próbáljuk meg. Most üljön le. Kapcsolja ki a telefonját és tegye el jó messzire, vele együtt húzza ki a vezetékeset is, sőt a televíziót, a rádiót is és dőljön hátra a karosszékében, szépen nyugodtan. Most lazíthat! De alig fog eltelni néhány óra és önön is megjelennek az elvonási tünetek. Nézegetni fogja a telefonját, dudorászni kezd, vagy éppen egy könyvet kezd el olvasni, de a gondolatai mindig egy képre térnek vissza a telefonra. Mi van ha éppen szerelmem vagy főnököm keres, vagy éppen egy fontos ügyfél - gondolja magában. Majd a kis telefonért nyúl és ismét bekapcsolja. Vesztett. Ön már mobilfüggők vonhatja le a konzekvenciát egy mobilizált világban. Furucz Anita