Vác - Váci Napló, 2006 (15. évfolyam, 53-104. szám)
2006-07-07 / 54. szám
2 Szúr a darázs, csíp a pók, avagy nyári veszélyek erdőn, kertben Táborozó, kiránduló iskolásokra, de felnőttekre is leselkedik a veszély: valamilyen rovarcsípés miatt elsősegélyre van szükségük, rosszabb esetben elkerülhetetlen az orvosi beavatkozás is - áll az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének közleményében. Darazsak, méhek, pókok, és még számos más rovar vagy ízeltlábú leselkedik a szó szoros értelmében az óvatlan turistákra, de a kertészkedőkre is. Csípésük nemcsak fájdalmas lehet, hanem az arra érzékenyek esetében életveszélyes is. Mit kell tudni a nyári rovarcsípésekről? - erre válaszol a Semmelweis Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikájának professzora, dr. Kárpáti Sarolta, az ÁNTSZ Pest megyei szakfelügyelő főorvosa. Ezekben a nyári hetekben, hónapokban, amikor számos gyerekcsoport túrázik, vagy táborozik, elsősorban őket fenyegeti a veszély. A csípés náluk mindig sokkal erőteljesebb reakciót vált ki, jóval több a hólyagos, csomós, bevérzéses eset. A tünetek a csalánkiütéstől a fulladásig, a viszketéstől a sokkos állapottal járó rosszullétig terjedhetnek, ez egyéni érzékenységtől változik. Aki már korábbi tapasztalatból tudja, hogy nála bármilyen csípés a megszokottnál erőteljesebb reakciót, allergiás tüneteket vált ki, annak utazás előtt érdemes háziorvosával felíratni az allergia elleni gyógyszereket. Iskolás csoportok esetében a szülőknek tájékoztatniuk kell a kísérő pedagógust, ha gyerekük allergiás, át kell neki adni a szükséges gyógyszert. A kísérőnek pedig ismernie illik, hogy milyen tünetekkel jár a rovarcsípés veszélyesebb változata. A csípést követő 5-15 percen belül jól látható, hogy csak duzzanatról, avagy súlyosabb esetről van-e szó. Ha a gyerek gyakran tüsszent - ami első jele lehet az allergiának - gondosan figyeljünk. Ha torokszorító érzésről számol be, fullad, arc-, szemvagy ajakduzzanat lép fel, nyomban mentőt kell hívni, addig is a már beadott allergia-ellenes szer adagját meg kell ismételni. Ha mód van rá, a csípést okozó rovart el kell tenni, megkönnyítendő az azonosítást és a kezelést. Vannak olyan esetek, és ez erdőben, kertben egyaránt előfordulhat, hogy a csípés nyomán egy vörös csík indul el fölfelé a lábon. Ez baktériumos fertőzésre utal, ilyenkor antibiotikumos kezelésre van szükség, ami az orvos dolga. Megelőzésre fertőtlenítő kenőccsel, vagy ecsetelővel kell éjjelre a kikapart csípésnyomokat bekenni. Ha “csupán” hólyagos tünetekkel jár a csípés, elegendő a borogatás vagy a szabadon kapható gélek használata. Lehet kapni viszketéscsillapító, külsőleg alkalmazható készítményeket, illetőleg olyan rovarriasztó, rovarűző spray-ket is, amik nem hiányozhatnak sem a kertészkedők háztartásából, sem a túrázók elsősegély-dobozából. Elkészült a Vác Déli Kereskedelmi Központ előzetes környezeti hatástanulmánya A tervezési terület a Derecske városrészben, a csatamezői lakóterületektől délre, a déli iparterület belterületi területrészeihez csatlakozóan helyezkedik el. A terület Vác hatályos Építési Szabályzata szerint gazdasági-kereskedelmi övezet, amiben bevásárlóközpont jellegű, többfunkciós kereskedelmi-szolgáltató létesítményeket és munkahelyi gazdasági telephelyeket kívánnak kialakítani a terület tulajdonosai. A tervezési terület nagysága körülbelül 24 hektár. Az előzetes környezeti hatástanulmány megtekinthető és véleményezhető a Polgármesteri Hivatal Környezet- és Természetvédelmi Irodájában legkésőbb július 24-ig. Kirándulás Bécsbe. A Tourinform váci irodája autóbuszos kirándulást szervez július 11-én Bécs-Schönbrunnba. Részvételi díj 5.000 Ft/fő + 11.50 euró belépő a kastélyba. Bővebb felvilágosítást a Tourinform irodában - Vác, Március 15. tér 17., vagy a 27/316-160 telefonon - kapható. Váci Napló Máskép Kovács T. István e vallom őszintén, hogy én nem szeretek orvoshoz járni. Csak akkor megyek a rendelőbe, ha már nagyon muszáj. Ha netán beteg vagyok,vagy esetleg kifogynak a folyamatosan használt gyógyszereim és új receptet kell felíratnom az orvossal. A legtöbb ismerősöm, szomszédom, rokonom is így van ezzel, mert valamennyien normális, mindennapi emberek. Még a háziorvosi rendelőt sem látogatják, csak úgy jókedvük szerint, esetleg ulti-parti reményében a doktor úrral. Annak meg különösen nem örülnek, ha a szakrendelőbe küldik őket, vagy még rosszabb esetben a kórházi ágyon kell eltölteni több napot, vagy hetet. Szeretik, vagy nem szeretik, azonban ezek az alkalmak az élet velejárói. Tény, hogy az ilyen orvos-beteg találkozók semmiképpen sem tartoznak a kedvelt társasági események körébe. Ezért lep meg, hogy némely szobapolitikusok mégis azt gondolják: az emberek csupa passzióból keresik fel időnként a doktor bácsikat, mert vele, vagy éppen a csinos asszisztenseikkel akarnak bájcsevegni, netán az elsőbbségért veszekedni egy jót, a váróban. Az urak úgy gondolják, hogy az efféle találkozásokat korlátozni kellene, aminek az alkalmas szabályozó eszköze a vizitdíj lenne. Ámuldozva olvastam a Népszabadság június 24-i számának egyik információját,amelynek kiemelt szövege szerint: “Kétségtelen, hogy a vizitdíj bevezetése megszigorító intézkedésnek tűnhet, holott ez inkább a reform egyik alaplépése, hiszen indokolatlan orvos-beteg találkozások kívánt csökkenésére irányul... ” Örülnék, ha valaki megmagyarázná nekem, hogy mikor indokolatlan az orvos és beteg találkozása, ha az utóbbit szó szerint értjük, vagyis a páciensnek valami baja van, amitől szabadulni óhajt. Nagy Jenő és Kis Péter állampolgároknak ugyanis egész életükben azt sulykolták a tudatába, hogy a legkisebb tünet gyanújával se forduljanak javasasszonyhoz, ne folyamodjanak a szomszéd már bevált módszeréhez, ne találgassák, hogy mi bajuk lehet, hanem kérdezzék meg orvosukat. Sőt, gyógyszerészüket is. Nekem is mindig azt tanácsolják a rendelőben: bármi panaszom van, csak jelentkezzek nyugodtan. Fura egy világ lenne, ha mondjuk az ember belázasodik, de nem tudja mitől és az orvos azt mondaná: mi a fenének zaklat maga engem ezzel a könnyű kis meghűléssel, mikor annyi dolgom van!? Igyon inkább sok-sok citromos teát napközben. Menjen haza, bújjon bele a jó puha ágyikóba, de most viszont nyissa ki a pénztárcáját és fizesse meg a vizitdíjat. Van egy ismerősöm, aki furmányos észjárású, ravasz ember módjára kigondolt már az életében egy-két különös ötletet. Azt mondta nemrég a kezében tartott fröccsös pohár fölött, hogy ő bizony jó dolognak tartaná ezt a vizitdíjat. Sőt, a maga részéről be is vezeti odahaza. Úgyis annyit mászkál hozzájuk a felesége nagynénje, az a kibírhatatlan Etelka néni, meg az anyós. Hát ő majd felhasználja ezt az ötletet. Busás vizitdíjat fizettet velük minden alkalommal. Akkor majd meggondolják, hogy hányszor csengessenek be hozzájuk egy-egy kerek esztendőben. Vizit