Vác - Váci Napló, 2013 (22. évfolyam, 35-60. szám)

2013-11-08 / 53. szám

I Váci Napló E-bookból okosodik a tapasztalt túravezető Ülök az internet közössé­gi oldala előtt, gyönyörkö­döm, mint sorakoznak az őszi erdők képei barna ok­kersárga színben a képer­nyőn. Lájkolom. De az vil­lan a tudatomba, hogy miért itt a virtuális világban gyö­nyörködöm ezekben a ké­pekben? Ki kell mennem az erdőbe a fák közé! Na, de hová? Egyedül? Mások ho­gyan csinálják ezt? Ezt a kér­dést Papp János túravezető­nek teszem fel, aki a Naszály szerelmese.­­ Itt nőttem fel a Látó­hegy dűlőben. Nem szó sze­rint, hanem itt nyílt rá a sze­mem a természetre nagy­apám jóvoltából. Ide építet­tem a Sejcébe vezető út mel­lé azt a fogadót, amelybe vá­rom a bakancsos turistákat, a hegyikerékpárosokat, az isko­lás és óvodás csoportokat, s mindazokat, akik természetjá­rás közben megpihenni szeret­nének, s csodálni azt a panorá­mát, amely a Dunakanyar be­járatának legszebbike. - Mit nyújt még a vendéglá­táson kívül a Teraszkilátó? - Aki ide egyszer betér, sze­retne még további élmények­nek is részese lenni. Ebben a langymeleg időben, a mesés szépségű erdőbe vezetek kí­vánságra túrákat, és közben mesélek. - Miről szólnak a történetek? - Kevesen tudják, men­­nyi földtörténeti emléket rej­tenek ezek a parlagok, erdők, régi kőbányák, barlangok. El­vezetem őket a Látó hegyre, s máris a földtörténet triászko­rában vagyunk. Itt az általam megtisztított ősgyepen élnek mindazok a növények, me­lyek 200 millió éve őshonosak ezen a tájon. De más különle­gessége is van ennek a terü­letnek. A földkéreg energia­­csatornái éppen e helyen fut­nak át, és ez már bizonyítottan megnyugtatóan hat ez emberi szervezetre. - Ez olyan, mint Tápiószent­mártonban az Attila domb? - Igen. A juhászok az Al­földön oda építették a kuny­hójukat, ahová a kutyák es­ténként leheveredtek. Az álla­tok elektromos kisugárzások­ra való érzékenysége kiváló. - Szóval elsétálunk az ős­gyepre, leülünk egy órácskára, és megnyugodva, energiával feltöltődve indulhatunk haza. - Ne siessünk vissza még a napi gondok közé! Amíg erőt gyűjt a turista, én tovább szövöm a gondolatokat. Ma­gunk előtt látjuk a Pesti-sík­ságot, a Szentendrei szige­tet, és a Dunakanyar hegye­it. E helyen már az őskor­ban is gyakran rénszarvas­vadászok időztek. Később az ókori telepesek falvakat épí­tettek a hegy lábához. Meg­mutatom, hol helyezkedett el az öt falu: Nazal, Cselejte, Kéménd, és a hegy túlolda­lán Gyada. És a még ma is élő, viruló: Kösd. - Megtalálhatók ezeknek a falvaknak a nyomai? - No, nem úgy, hogy skan­zent építhetnénk fel belőlük! Ősi helyükön temetőket, ha­lastó gátrendszerét, templom­maradványokat, mindenna­pi eszközöket találtak a régé­szek. A Margit kereszttől min­den belátható. Még a valami­kori lakógödrök helye, az egy­kori földvár sáncai is. - Kik voltak a lakói ezeknek a falvaknak ? - Az ókorban a kelták, szar­maták, jazigok. Ők állandó hadban álltak a római légi­ókkal. Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius császárok voltak a legismertebbek, akik a pannóniai limesek erődrend­szerét megépítették a Duna túlsó partján. - Na, igen. A túlsó part volt a birodalom határa. De mi köze a Naszálynak ehhez? - Minden jobb parti erőd­nek volt egy bal parti erőd pár­ja. Tudomásunk van a verőcei, a dunakeszi, a pesti ellenerő­dökről, vagy őrtornyokról. A kvádok, és markomannok he­ves támadásait megtorolni igyekezett Marcus Aurelius egy jól megszervezett invázi­óval, melynek a fő csapása a Vág folyó mentén húzódott. Itt a közelünkben Diósjenőn csapott össze a császár légió­ja a markomann és kvádok ve­zette barbár sereggel, és ara­tott győzelmet felettük. Hadi­törvénybe iktatta, hogy barbár sereg 72 mérföldre nem köze­lítheti meg a Duna vonalát. Ez volt a demarkációs vonal. - Honnan tud ön erről? - Egy mai szerző könyvé­ből. Papp Mara: A pannóni­ai limesek urai című regényé­ben olvastam. A csata helyén, Diósjenőn, a horgásztónál egy obeliszk áll. A könyv e-book alakban jelent meg. Kindle ol­vasón vagy okos telefonra le­töltve juthatnak hozzá az ér­deklődők a Kossuth Könyvki­adó jóvoltából. - Merre vezet tovább az utunk? - Föl a Zsidó-bánya mel­lett a gerincre, ahonnan gyö­nyörű kilátás nyílik a Gyadai rétre. Tiszta időben még a Tát­rát is látni. Megmutatom a Gyada nevű falu valamikori helyét. Benézünk a Násznép barlangba, amelynek névadá­sához monda fűződik. Érint­jük a Vaditató tavat. Sétánk a Teraszkilátó kellemes helyisé­geiben érhet véget egy jó ebéd mellett. - Kik voltak már részesei ennek az érdekes túraveze­tésnek? - A legutóbb nagy létszám­mal a deákvári nyugdíjas klub volt a vendégünk. Kisebb cso­portok mindig érkeznek, de családok, párok kívánságának eleget téve is útnak indulunk. Előzetes bejelentkezés útján mindig szívesen állok rendel­kezésre. Honlapunk fenn van az interneten. - Milyen visszhangja volt az eddigi nagyon is rokonszenves szolgál­tatásnak ? - Regisztráltattuk a Terasz­kilátó programját az Itthon vagy, és a Magyarország sze­retlek című kormányprogram­ba. Általa Budapestről, Ve­resegyházáról, Kismarosról, Gödről jöttek csoportok, hogy részt vegyenek a Naszály-tú­­rán. (Povázsay Tiborné) ■ november 8. Központi Gyógyszertár november 9. Vácz Remete Gyógyszertár november 10. Gyöngyvirág Gyógyszertár november 11. Duna Gyógyszertár november 12. Kisváci Szent Gellért Gyógyszertár november 13. Váci Levendula Gyógyszertár november 14. Bem­ Gyógyszertár

Next