Váci Polgár, 2020 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2020-09-01 / 9. szám

18 VÁCI POLGÁR 2020. szeptember ANYANYELVI MOZAIK Fiú vagy lány? Egy közeli ismerősöm hívta fel a figyelmem arra, hogy a helyi sajtó Anyakönyvi hírek rovatában nem tüntetik fel az újszülött nemét, tehát, hogy fiú vagy lány e a gyermek. Ez pedig hiányos közlemény, mert ha nem ismerjük az adott keresztnevet - ami természetesen előfordulhat -, nem tudunk választ adni a címben feltett kérdésre. Szerencsére általában ez kiderül. Hogy miért mondom, hogy általában, mert napjainkban sok új név van ’’forgalomban”, s ezek között akadnak olyanok is, amelyeket csak kevesen ismernek. Mi­vel az új nevek gazdagítják a névanyagot, semmi okunk nincs azok elítélésére. Legfeljebb akkor nem nyeri el tetszésünket, ha kellemetlen a hang­zásuk, illetve a családnévvel együtt használva esetleg humoros hatást keltenek. Kálmán Béla az ilyen nevekre is hoz fel példákat A nevek világa című könyvében. Ilyenek: Cserép Virág, Futaki Bátor, Vert Győző stb. Természetesen a névválasztás kizárólag a szülők joga és felelőssége, ebbe pedig nincs jogunk beleszólni, legfeljebb tanácsot adhatunk. Minden olyan név használható, amelyet a Névtudományi Intézet j­ó­váhagy­ott.. A fiú és a lány szavakat az úgynevezett heteronimák közé soroljuk. A szakszó az azonos fogalomkörbe tartozó szavak közötti különbség megjelölésére szolgál, és a görög heterosz 'eltérő' 'más' jelentésre megy vissza. Ilyenek még az apa­anya, férfi-nő stb. Megjegyzem, hogy nemcsak az újabb keletű keresztnevek, hanem a régebbiek között is van olyan, amelyik nem utal a gyermek nemére. A virágneveket általában nők viselik. Ilyenek például az az Ibolya, Rózsa, Viola, de a Jácint keresztnevet a fiúgyermekek kapják. Egyébként nem csupán a magyarban van olyan név, amelyről nem derül ki, hogy viselője milyen nemű. Gondoljunk az orosz dal szövegére: „Nem volt a Szása egy moszkvai nagy dáma/ Nem volt Szása csak egy kis cigány leány. A Szása nevet az Alekszandr (Sándor) nevű férfiak beceneveként ismeri a többség. Ezek után a következő kérdéseket tehetjük fel. Központi rendelkezések írják-e elő a fentebb említett formát, vagy csupán helyi kezdeménye­zésről van szó? Estleg így kérik a szülők? Ha igen, akkor miért? Nem értem ezt az eljárást. Vélhetően nem az a felfogás érvényesül, hogy majd a gyermek később eldönti, hogy melyik nemhez akar tartozni. Talán nem is akarja nyilvánosságra hozni. Erre is van ma már példa: az apát 1 -essel, az anyát 2-essel jelöli meg a gyermek. Végezetül magamtól kérdezem: Mi közünk van mindehhez? Természetesen semmi. Legfel­jebb azért tehetjük fel a kérdéseket, mert kíván­csiak vagyunk arra, hogy hogyan alakul nemek szerint a népesség. Az így kapott statisztikai adatokat akár névtan is fel tudja használni, ugyanis ennek ismeretében a nevek gyakoriságát mind a férfiak, mind a nők körében vizsgálhatjuk, és megállapíthatjuk, hogy melyek a leginkább meg­terheltek, illetve melyek a ritkábban előfordulók. Dóra Zoltán Gasparics Gyula: A hisztis cica A cicám ma hisztis, ideges, folyton csak kutat, folyton csak keres. Sejtelmem sincs, hogy mindez hova vezet. Máskor csak heverészik, bezzeg az kellemes! De most már tudom: megzavarták a nyugalmát, s az idegeire mennek az egerek!

Next