Vác - Váci Napló, 2021 (30. évfolyam, 26-52. szám)
2021-10-22 / 42. szám
10 Váci Napló Különleges olvasmányaim: Uralkodó eszmék Magyarországon A portalanított könyveket muszáj szerzők és műfajok szerint rendszerezni, de úgy, hogy azért mutassanak is valahogy a polcokon, s ez is sok időt vesz igénybe. Többékevésbé amiatt is meditálni kell, hogy a könyv tartalma és műfaja, állapota, szerzője szerint maradjon-e még az állományban. Törölgettem itt a port egy nagyon régen vásárolt könyvről is, miközben helyenként belelapozva, grafittal aláhúzott sorokat láttam. Ezt csak én tehettem egykor, de a tartalomra már nem emlékeztem. Az Uralkodó eszmék Magyarországon 1939-1944 című könyv szerzője Juhász Gyula történész. Kiadója a Kossuth Könyvkiadó 1983- ban, amikor már viszonylag szabadabban lehetett visszapillantani az akkor még közelebbi múlt világába, s látni, láttatni, kit, kiket, hogyan foglalkoztatott az ország sorsa, múltja, jelene és jövője. A könyv bevezető soraiban azt írja a szerző: „Magyarország valóságos második világháborús történetének megismeréséhez a nemzetközi körülmények, a kül- és belpolitika, a gazdasági, társadalmi viszonyok, a hadi események, a politikai mozgalmak, az ellenállás vizsgálata mellett hozzá tartozik a szellemi állapot feltárása is.” A bevezető utolsó bekezdése szerint: „Ez az írás nem kultúrtörténeti tanulmány, hanem Magyarország második világháborús történetének egy fejezete. Az uralkodó eszmék történetét 1944. március 19-ig kíséri nyomon, mert az, ami a német megszállás után történt, témánk szempontjából már nem értékelhető.” Az Amikor a lavina elindult 1939-1940 című I. fejezet a középosztály helyével, szerepével foglalkozik Magyarországon és Közép- Kelet-Európában. Nincs mód arra, hogy itt teljes részletességgel idézzem azt a megállapítást, miszerint az országgyarapítások szülte lelkesedés mögött az uralkodó érzés a harmadik birodalom feltartóztathatalannak látszó hódításai következtében, a nemzeti fenyegetettségé volt. Németh László író későbbi meghatározásával "faji fenyegetettségnek tűnt.” Aláhúzva találtam azokat a sorokat is, hogy Lajos Iván, Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében című könyvének óriási sikere volt 1939-ben. A három kiadást megért, 50 ezer példányban elfogyott művet ráadásul több demokratikus és liberális lap is folytatásokban közölte. A szerző már akkor előre vetítette Németország világháborús konfliktusainak végét, azonnali vereségét, összeroppanását. A könyv így a német-magyar viszony egyik botrányköve lett. A nyilas mozgalom 1938-ban még csak tüntetésekben, sajtóheccelésekben, zsinagógák elleni támadásokban merült ki, de 1939-ben a nyilasok már 900 ezer szavazattal, 49 képviselővel jutottak be a parlamentbe és sok középosztálybeli választó szavazott rájuk. Csak néhány cím, az Egyesületközi Együttműködés tagszervezetei közül, amelyek legfontosabb célnak a nagy magyar birodalom helyreállítását tekintették. Ilyen volt például a Baross Szövetség, a Bartha Miklós Társaság, az Erdélyi Férfiak Egyesülete, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság, a Turul Szövetség, sok Rajtuk kívül még sokmás szerveződés életre kelt. Ilyen volt példásul a Sárkányos mozgalom, amely a törzsökös magyar nép és az értelmiség magyar származású kisebbségének mozgalmaként határozta meg magát. Volt még többek között Virrasztó Koppányság, voltak Turáni Szabadvadászok és Csodaszarvas Várak, Toldi Kör és Árpád Népe mozgalom is. Központi gondolatként jelent meg korkérdésként a földreform ügye. Szószólói közt olvasható Szabó Pál, Kovács Imre, sőt Sértő Kálmán és Erdélyi József neve is. A Fölkérdésről teljes fejezet íródott ebben a könyvben, mint arról is, hogyan gondolkodtak akkor Magyarország helyéről, szerepéről, a feladatokról Kelet-Közép-Európában. Foszladoznak már könyv lapjai, de nem lesz a selejtezés. Megtartom ezt a kötetet, mert el akarom olvasni, hogy hányféleképpen gondolták azt például már 1943-44-ben is elődeink, hogy mi a tennivaló, milyen lesz a kisállamok jövője és milyen a hírünk a világban. Hol a helye a középosztálynak a háború után egy demokratikus Magyarországon? Elődeink gondolkodásának különbözősége és szándékainak tarkasága, idealizmusa és realizmusa tárul fel ebben a könyvben. Sokuk nézete és szándéka még elemeiben sem épült be a későbbi politikába. (Kovács T. István) ■ www.vaci-naplo.hu