Visegrád - Visegrádi Hírek, 2001 (17. évfolyam, 1-12. szám)

2001-01-01 / 1. szám

2 VISEGRÁDI HÍREK 2001. január Hírmondó Mivel december utolsó testületi ülésén elnapolásra került egy ja­nuár elejére beígért „falugyűlés”, így vélhetően az újság ezen számán keresztül jut a lakosság hírekhez. Az utóbbi idők legjelentősebb történése, a strand eladásának fejleményeiről szeretnék beszámolni. A testület részéről a taktika a jól bevált kiváráson alapul. Vagyis várhatóan az idő haladtával a lakosság részéről csitulnak a kedélyek, a régről megszokott tehetetlenség érzése előhívja majd a reményte­lenséget, így az önrendelkezési törekvések elvesztik lendületüket és megszilárdul a jelenlegi helyzet. Ezért húzódott a népi kezdeménye­zésre összegyűjtött aláírások elbírálása is. Azonban Isten malmai őrölnek, és a január eleji elutasító határozat után közeledik a Viseg­­rád számára kritikus, a strand eladásáról a népszavazás időpontja. Fontos e kérdéskörrel foglalkozni, mivel szemben a testületi véle­ménnyel, az összegyűlt aláírások jelzik, hogy ez a lakosság jelentős részét igenis foglalkoztatja. Hihetetlenül nagy hibának látom a testü­leten belül uralkodó nézetet, mi­szerint a visegrádiak csak kritizálnak, és nem tesznek semmit a településért, sőt szűklátókörűen amúgy sem értik meg a testület tágabb horizontú döntéseit. Mintha tisztségüknél fogva kizárólagosan a testületé lenne a helyes döntés képessége. Csalódottan tapasztalom, hogy a nyitottság alig található a képvi­selők többségénél. Hangoztatják a közösségért folyó „áldozatos” munkát, de a véleményekre, igényekre mégsem kíváncsiak. Engem is a Vállalkozók Egyesülete által irányított okoskodó „ellenségnek” tartanak. Számomra hálátlan a dolog, mert közismerten jobboldali irányultságomnál fogva legalábbis a polgármesterrel egy oldalon kellene állnunk. Kérdés, hogy ő melyik oldalon áll. Ugyanis látszólag saját kormányának programjával ellentétes irányba halad. Azért e kemény szavak, mert az előnytelen szerződések mellett, még a Visegrádi Hírek különkiadásában az eladás indokaiul felhozott érvek lassanként megcáfolódnak. Sőt egyike, amelyben a vissza nem térítendő állami támogatások feltételéül az önkormányzati tulajdoni hányad maximális 25%-át jelöli meg, ezzel indokolva az eladás szükségességét, nos ez már szinte a tudatos félretájékoztatás határát súrolja. Ugyanis a hivatkozott pályázat valóban tartalmazott ilyen kitételt, de lehetetlen, hogy az idegenforgalmi bizottságban és a termál- és gyógyturizmus fejlesztési albizottságban a „döntések előkészítésében közvetlenül résztvevő” polgármesterünk nem tudta, hogy ez a kitétel a Széchenyi gazdaságfejlesztő programnak egy különálló, a kis- és középvállalkozókat segítő alprogrampontjához tartozik, melyből való volt a hivatkozott pályázat is. Ezt már a 2000 márciusában írásban megjelent programtájékoztató mutatta. Ezzel szemben a 2000 szeptemberében megjelent, már részletes gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogramban leírva áll, hogy „vegyes finanszírozási konstrukciók kialakítását, azaz az állami, vállalkozói és önkormányzati források bevonását látja a kormány célszerűnek, nemzetközi tapasztalatok alapján. Figyelem (!), ehhez max. 500 millió forint vissza nem térítendő támogatások pályázhatók a következő években. Erre csak a már működő gyógy- és termálfür­dők pályázhatnak, amely feltételnek a Visegrádi Önkormányzat 2000. év szeptembere, az eladás óta már nem felel meg. Másik, max. 150 millió pályázható az infrastruktúra fejlesztésére stb. Ilyen hatal­mas pénzek állnak készen bizonyos területek felfejlesztésére, ame­lyek közül az egyik Visegrád lenne. Ezek ismeretében sokakban felmerülhet, vagy esetleg megvála­­szolódhat a kérdés, hogy miért kellett ilyen gyorsan eladni a strandot. A másik érvként felhozódott, szintén a Visegrádi Hírek oldalain, hogy a szakértő cég fejlesztési tanulmánya szerint, a strand nem alkalmas, idézem: „sem gyógyfürdő és strandfürdő együttes működ­tetésére”, és „sem pedig egy gyógyszálló elhelyezésére”. Nos ennek érdekesen ellentmond, hogy a december 20-án a Castrum képviselőjével folytatott megbeszélésen elhangzottak a konkrét terveik, melyekhez az önkormányzat együttműködését remé­lik. Ebben szó volt a fürdő profiljáról, ami részben balneológiai gyógyfürdő lenne, amit a jelenlegi ülőmedence fölé építendő szálló szolgálna ki. Lám, ami nekünk nem sikerülne, az másoknak megva­lósul. E teljes beruházás összege 3 milliárd forint lesz, CIB banki finanszírozásban, melynek tervei már január közepére elkészülnek. Már megvette, kifizette a Castrum a szomszédos VIKUV-területet, de nekünk a strand vételárának hátralévő 50 millióját majd csak a szerződés szerinti 1 év múlva fizeti. Le kell szögezni, hogy e nagy horderejű, jelentős állami pénzeket hozó programnak a strand léte az alapja, ami nem is olyan régen még a miénk volt. A leszavazott előterjesztéshez írt tanulmányomban felsoroltam azokat a polgármesteri vezetéssel létrejött sorozatosan és véletlenül ismétlődő „tévedéseket”, rossz szerződéseket amelyek a folyamatos előny- és térvesztéshez vezettek, és amelyekből állítólag már csak az eladással szabadulhattunk. Pedig az előző számban Illés Zoli cikké­ben említi, hogy a Gödi Önkormányzatnak a strandjuk saját üzemel­tetésben évi 30 milliót hozott, szemben nálunk az évi 1 millióval. Ezek szerint önkormányzat is üzemeltethet strandot nyereségesen. Mi pedig sajnos eladtuk az 50 hektáros területet 135, és az összes me­dencét épületet berendezést stb. együttesen (figyelem!) 15 milliós eladási áron. E hihetetlenül alacsony eladási ár alapja lehet egy esetleges szer­ződés-visszavonásnak, hiszen e felépítmények a 92-es megvételkori leltárban még nettó 45 milliós értékben szerepeltek. Hiába nyilat­kozta a fent idézett írásban a polgármesterünk, hogy a veszteségessé­ge miatt lett névleges 1 forintért megvéve, ugyanis a környék öt másik strandja is ugyanezen az áron lett privatizálva. Az is gyenge erejű érv, hogy a kút tulajdonjoga megmaradt, mert korlátlan kiter­melési és vízhasznosítási jogot adtunk, a kúthoz való korlátlan bejá­rással. (50 000 m3 elkülönítésével, melyet írásban igényelhetünk.) Nos az önkormányzat részéről a régi, rossz szerződések utáni hivat­kozások kísértetiesen egybeesnek a jelenlegiekkel, azaz hogy nincs mit tenni, ez már egy kialakult helyzet és köt a szerződés stb. A polgármester úr szerintem ezért nem fél igazából a népszavazás eredményétől. Arra számít jogosan, hogy az emberek nem szavaznak meg egy bizonytalan ideig elhúzódó peres megoldást. Ezért érzem fontosnak e kérdés idejében való eldöntését. Senkinek sem érdeke egy esetleg évekig elnyúló per miatt a fejlesztések elmaradása. Más­részről igaz, hogy ha visszanyernénk a strandot, akkor meg hatvá­nyozottan hozna pénzt. Ezeket kell mindenkinek magának eldöntenie időben, hogy ne érjen senkit váratlanul semmilyen variáció. Az eset­leges visszamondás ugyan elégtételül szolgálna sokaknak, mert biztos magával hozná a testület felbomlását, de amint szó volt róla, sok kiszámíthatatlan veszélyt is rejt magában. Sokan felteszik a kérdést, hogy ki lenne akkor az új polgármester? A lakosság többsége tősgyökeres visegrádit akar, de hát az állítólag nincs. Valóban nem lenne? Nekem többen említették Korda András nevét de lehetne bárki, akit a többség jónak lát. Most a stratégiai helyzet Hadházy úrnak kedvez. Kormányzati szintű szándék ugyanis, hogy e térség visszakapja ősi rangját egybeesve e törekvés a fejlesz­tési célokkal, és sokak előtt az ideáramló pénz látszólagos letétemé­nyese így a polgármesterünk. Mintha az ő kapcsolatai révén jutnánk csak pénzhez. Lehet hogy valóban így van. Ezeket is vegye figye­lembe mindenki! Mindenesetre a testület döntő része politikai célzatú indulat- és zavarkeltésnek ítéli a Vállalkozók Egyesületének népi döntésre irányuló kezdeményezéseit. Ismételten felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a helyzet zűrzavaros volta a testület eladási határozatából fakad. Ha pedig a lakosság jelentős részét foglalkoz­tatja e kérdés, akkor nem szabad ez igényt nem létezőként kezelni, hanem inkább így vagy úgy, de orvosolni kell. Mivel váratlan fordu­latokat tartogathat még ez ügy, így mindenkinek, aki a sorsáról dönteni akar, fontos, hogy ismerje a múltbeli történéseket, és a jelen­és jövőbeli lehetőségeket. Befejezésül: örülnék, ha kommunikáció alakulna ki a vezetés és a lakosság között. Akit érdekel az ez ügyről szóló tanulmányom és a korábbi befolyásvesztő szerződések, az jelezze a 397-524-es számo­mon. Maradok tisztelettel: Bognár Ferenc önkormányzati képviselő

Next