Herkules, 1884. április-december (1. évfolyam, 1-40. szám)

1884-07-01 / 14. szám

1884. — I/1. szám. Megjelen minden kedden képekkel. Kiadóhivatal: Budapest, IV. Váczi­ utcza I. Aigner Lajos könyvkeres­kedése. Előfizetési dij: Negyedévre................ 2 írt. Félévre......................... 4 írt. Egész évre.................. 8 írt. Egyes szám 20 kr. Hirdetések díja : két hasábos petit sorért 25 kr. Budapest­ julius­­. HERKULES TESTGYAKORLATI KÖZLÖNY SZERKESZTIK PORZSOLT JENŐ PORZSOLT KALMAN KIADJA AIGNER LAJOS. Szerkesztőség: Budapest, VIII. Nagykörút­­utcza 13. Kéziratokat vissza nem küldünk. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Új negyedév. A múlt számmal a «Herkules »-nek egy negyedévi folyama áll az olvasó­közönség előtt. Elég erre utalnunk é­s más reklámra nincs szükségünk. Hogy mennyire elősegítettük a testgyakorlatok ismertetését és terjesztését, hogy mennyire megóvtuk a szigorú tárgyilagosságot minden esetben, hogy igyekeztünk lapunkat érdekessé is ten és oly igazságosak voltunk, mint gyorsan gyakorló egyletek között minő közve, hogy úgy a főváros, mint a vidék iránt sitottunk, hogy úgy a nevelési mint az­t felkaroltuk, hogy a külföld minden mozi tele mellett mindig magyarok maradtunk tűk szemünk elől a czélt: a magyar nemzeti testgyakorlatot, — erre elég tanúságot tehet a lap negyedéves története. A megkez­dett irányban fogunk tovább haladni; erre j­­elez bennünket a a legelőbbkelő testgyakorlati egyleteknek val­óman példátlan mér­tékben előlegezett erkölcsi támogatása s erre képesít bennünket a lapunk köré sereglett legjelesebb munkatársak szellemi támoga­tása. Midőn ezt a magunk részére továbbra is kérnénk, egyszers­mind az uj évnegyed kezdetén kérjük áldozatkész kiadónk részére a nagy­közönség anyagi támogatását is. A * Herkules* szerkesztősége. A «Herkules» kiadóhivatala (Aigner Lajos könyvkereskedése, Budapest, váczi­ utcza 1.) tisztelettel kéri a negyedév végén lejárt előfizetések mielőbbi megújítását, hogy a lap szétküldése akadályt ne szenvedjen. A «Herkules», a Balatonegylet, Budapesti torna­egylet, Budapesti vasparipa-egylet, Hunnia csónakázó egylet, Ma­gyar athleticai­ club, Ó­budai torna-egylet, Pannónia csónakázó­egylet, Szegedi torna-egylet stb. hivatalos közlönye megjelen min­den kedden több illustratióval. Előfizetési ára negyedévre 2 írt, félévre 4 írt, egész évre 8 írt. okszerűség mellett tudósításainkban a különböző test­­l­epet játszottunk, e figyelmet tanu­­tornázás érdekeit rák figyelembe vé­­sohasem tévesztet- A „HERKULES“ TÁRCZÁJA. ■---------------------------------------------------------------------------------------1 Az adonyi regatta. Oly szép napja Adonynak az esős idő mellett is régen nem volt, mint a múlt szombati. A «Hunnia» vörös csíkos evezősei élénkké tették a szürke Dunát s a csendes város utczáit. — A csónakverseny és a szép mulatságra alkalmat a Kovács Sándor és Oszoly Ferencz által újabban vett csónak keresztelése nyújtott. Erre hívta meg s természetesen az ezzel egybekötött mulatságra Kovács «Hunnista» barátait. A hunnok 11 csónakkal lőve le, egy komoly számba is vehető kirándulás után valóban érdekes regattát rendeztek. A csónakokkal Budapestről 8 órakor indultak az evezők, szépen beosztott tömegben együtt tartva délfelé értek Adonyba, hol a hum­okat mozsárlövésekkel s barátságos szóval fogadta a mulatságot rendező következő bizottság: Cserna Fe­­rencz, Hornay György, Horváth Béla, Kovács Sándor, Koncsek János, Kállay László, Matusek János, Moll Richárd, Nussbaum Lajos, Oszoly Ferencz, Stankovits József és Wehner Ede. A délutáni 6 órai hajóval és még többen jöttek a fővárosból, úgy hogy a «Hunniából» 26-an voltak fenn. De még nagyobb számot tettek ki a közel vidékről bejött érdeklődők.­­ A ver­senyek a Duna kis ágában az eső miatt csak 6 óra után kez­dődtek. Ekkorra a versenyt nézők gőzöse már a legdíszesebb közönséggel telve volt. A környék és Adony legszebb női a fedél­zeten voltak. A versenyek alatt a fővárosból lehozott czigányok játszottak. A versenyekre a bíróság a következőleg alakult meg: Verseny­bíró: Kandó László. Versenybizottság: dr. Braunecker Ármánd, Oszoly Ferencz, Porzsolt Jenő, Szitányi Károly. Indítók: Koncsek János és Mészáros Lajos. Minden verseny a körülbelül kétezer méter hosszú egyenes pályán lefelé fordulás nélkül folyt le, a következő rendben : I. Párevező verseny. (Klinkerskiff.) Versenyeztek a «Lepke» dr. Lisznyay Elemér és a «Nyíl» Kovács Sándor nevezésével. A pálya elején együtt tartva, majd Kovács a felén túl előre jő és könnyen győz több csónakhosszal. II. Kétevezős verseny­ben részt vett a «Csongor». Evezősök: Halász Zsiga és Pásztélyi Jenő. Kormányos Hamza Géza. «K­inde». Evezősök: Tóth Mihály és Uh­rin J. Korm. Karlovszky Bandi. — Érdekes verseny volt elejétől végig. A körülbelül egyforma erejű evezősök mindig egymás mellett evezve a czélig küzdenek és «Tünde» csak egy félhosszal ér be elsőnek. Perczenként a csapások mindkét csónakban 29 — 32 közt váltakoztak. III. Négyevezős verseny. «Balaton». Evezősök Gerenday József, Asbóth Jenő, dr. Pap Mór, Pilaszanovits Mátyás. Korm. Külley Elemér «Sirály». Evezősök : Boncz Ödön, Lisznyay Tihamér, Kormuth Frigyes, Csabay Béla. Korm. : Gyöngyösi Zoltán. A legfőbb érdeklődés e verseny iránt volt, mert a múltkori regat­tában részt vett. «Balaton» trainirozott embereivel szemben régi jó evezősök álltak, de minden training nélkül. Először «Balaton» vezet a jó vízben indulva, majd «Sirály» jó előre és pár csónak hosszal a pálya nagy részén vezet s egész a czél előtti pár mé­terig elől van, itt a «Balaton» igen szép erős húzással előre tör és a czélhoz kevesebb mint fél csónakhosszal elsőnek ér. IV. Skiff verseny. «Legott» Pálföldy Lajos. «Motosz» Pröckl Leó. «Legott« vezet és a czélhoz 8 csónakhosszal elsőnek ér. Mindkét evezősnek húzása szép, de Pálföldyé emellett erős is. V. Halászok és molnárok versenye. Heten neveztek különböző alakú és nagyságú csónakokkal nemcsak Adonyból, de a vidékről is. A dicsőség és a pénz Adonyé maradt, mind a három első adonyi csónak lévén erős küzdelem után. Épség, erő, egyetértés. Vegyük az emberi testet úgy mint egy folyton működő gépet, melynek nem elégséges egyszerűen kazánját megtölteni, hanem fűteni is kell, hogy az kellő mennyiségű gőzzel működhessék. Épen úgy mint a gőzgépnek alkatrészei, meg vannak az emberi test­nek is kiegészítő működő részei, melyeket az egyes külön-külön álló szervek képviselnek; meg vannak tehát — nem nagyon rész­letezve a dolgot, sőt fütyü­lőjét sem számítva ide — szelepjei, szi­­vatyui, szabályozói, hajtókerekei, s tudj’isten a mechanicában mily elnevezéssel felruházott alkatrészei; elég az hozzá, hogy működésre képesített gép vagyunk, mely a maga számára dolgozik s hol a gépészt sem kell külön fizetni, legfeljebb reparatióként néha az orvost honorálni, de hát azoknak is élni kell, különben hová len­nénk mi reparateurök. Legjobb tehát a gépet közép erővel működtetni, mikor az nem csak kopni nem fog, mint élettelen társa, sőt bizton mondhatom, hogy izmosodnak, erősödnek alkatrészei. El fogjuk ezt érni az izom­munka által, melynek létesíthetésére itt vannak torna és sport egyleteink, hol a napi szellemi munka közben­ vagy után, néhány órát áldozzunk a testnek is; vagy azok számára, kik gátolva vannak foglalkozásuk által ily egyletekbe el­járni, ajánlatos a házi torna­szerekkel eszközölhető testgyakorlat. Az izom működése, tömecseinek mozgása első­sorban az a főtényező, mely szabályozni fogja a test anyagcseréjét, ennek útján a vérkeringést, emésztést, az egyes szervek el- és kiválasztó ké­pességét. A felvett tápanyagok alkalmas részeit szervezetünk csak azon esetben lesz képes feldolgozni s azt az emésztő szerveknek, nyirk- és véredény rendszer utján gyarapítására fordítani, ha a test csaknem moleculáris részeiben — a sejtekben az előbbieket már feldolgozta s belőlük az elhasznált és nem alkalmas anyagokat: verejték, viz, ürülék, gázok és sók alakjában ki­küszöböli. Az anyagcsere utján azonban nem minden tápanyag távolodik el, csak is az, mely a szervek működése alatt ég el s munka közben mint erő nyilvánul; a többit a szervezet — főleg az izmok — kiegé­szítő részeinek gyarapítására, növekedésére hasonítja át.

Next