Herkules, 1884. április-december (1. évfolyam, 1-40. szám)
1884-09-18 / 25. szám
188/1.. —25. szám. Megjelen minden kedden képekkel. Budapest, szeptember 16. Kiadóhivatal: Budapest, IV. Váczi utcza 1. Aigner Lajos könyvkereskedése. Előfizetési díj: Negyedévre................ 2 frt. Félévre........................... 4 frt. Egész évre................... 8 frt. Egyes szám 20 kr. Hirdetések díja : két hasábos petit sorért 25 kr. HERKULES TESTGYAKORLATI KÖZLÖNY SZERKESZTIK PORZSOLT JENŐ PORZSOLT KALMAN KIADJA AIGNER LAJOS. Szerkesztőség: Budapest, VIII. Nagykörútutcza 13. Kéziratokat vissza nem küldünk. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. A ̋ HERKULESE tekintetes szerkesztőségének. Budapesten. Van szerencsém a tek. szerkesztőséget értesíteni, miszerint a ̋ Budapesti Kerékpár)Egyesülete f. h.0 2-án tartott rendes választmányi gyűlésén a ›Herkulese általános testgyakorlati közlönyt hivatalos lapjául választotta. Budapest, 1884. szept. hó 4-én. Teljes tisztelettel Ifj. Reitter Ferencz, egyesül, titkár, Magyarország utazási térképe. Az már régi dolog, hogy Magyarország vidékeinek szépségét számunkra a külföld fedezi fel, ahhoz is hozzá vagyunk már szokva, hogy a szomszédtól várunk útmutatást majd minden tennivalóra, de azt csak nem remélhetjük, hogy országunkat jobban megismerje a külföld, mint mi magunk. Talán nem fogjuk bevárni, hogy országunkat a külföldi utazók bejárva, arról térképet és jegyzeteket csináljanak nekünk. Pedig nem lehetetlen, hogy így lesz. Magyarország térképei olyanok, hogy azok közül a gyaloglók, velocipédezők vagy lovaglók egyet sem használhatnak. A napokban írta Igali, hogy nem kapva használható térképet Magyarországról egyik fővárosi könyvkereskedésben sem, kénytelen volt a katonai térképért Bécsbe írni, mert még ezt sem kapta itt meg vékony papírra nyomtatva.. Tehát Bécsben veszszük meg Magyarország térképét! Nagyon természetes, hogy még e nagy pontosággal készült térképek sem felelnek meg a gyalog, velocipében, csónakon vagy lovon utazók igényeinek, mert nem számukra készültek. Készíteni kell tehát egy olyan térképet, mely főleg az ország, mezei és gyalog utakra és a csónakázható folyókra fekteti a fősúlyt. Az utaknak rajzában ki kell e térképen tüntetve lenni mind ama tulajdonságoknak, melyek az utazót érdekelhetik, így bármily csekély jellel jelezni kell az út emelkedését és esését, gondozottságát, az út melletti vidék milyenségét, szép vidék, kopár róna, forrás az út mellett, fürdésre alkalmas víz, árnyas út, homokos talaj stb. a faluk és városoknál azt is, hogy meglehet-e jól pihenni, van-e vendéglő. Szóval olyan térképet kell csinálni, melyik után bátran útra indulhat az utazó, melyről napról-napra leolvashatja magának az előtte levő utat. Hanem egy ily térképet nálunk nem csináltathat meg egy kiadósem, mert egyrészt igen sokba kerülne magános vállalkozónak. A «HERKULES» TÁRCZÁJA. Szigethy Sándor. (1848-1884.) A lovagias becsületérzés és társadalmunk átkos kényszere vitte sírjába a férfit, kinek neve a magyar testgyakorlat történetében fényes helyre jő. Azok közt a kevesek közt kell említenünk Szigethy nevét, kik látva a külföldön nemzetünk hátramaradását a testi nevelés terén, életök nagy részét ennek emelésére szentelték. A magyar athletikai club első tagjai közt már Szigethy is ott volt s szóval, mint tettel a leglelkesebben segíté elő az új egylet virágzását. A club első viadalán a fleuret-vívásban (melyet Párisban tanult) győztes is lett. A fővárosból Sopronba költözve, itt sem feledkezett meg a testedzésről. A fertői vitorlázó egylet létrejötte sokat köszönhet az ő tevékenységének. És mint az igazi katona a harcztéren leli vesztét, úgy az ő életének is — a sportegyesületi dolgok feletti szóváltásból eredt párbaj vetett véget. Szigethy születésénél fogva gyenge testalkatú volt, de a folytonos önerősítésben izmai edzetté váltak. A kardvívást soha sem kedvelte annyira, mint a testalkatának s fürgeségének inkább megfelelő fleuret-et. A vívásban nemcsak gyakorlatilag, de elméletileg is képzett volt. A lapokban a múlt évi bécsi vívóversenyről írt bírálata mindenkit meglepett alapos ismereteivel. De nem csak a testi, hanem a szellemi előhaladásnak is fáradhatatlan bajnoka volt Szigethy. A soproni irodalmi kör egyik legtevékenyebb tagját gyászolja az elhunytban. Temetése az egész város intelligenciájának részvétele mellett ment végbe. Tiszttársai (városi aljegyző volt) teljes számban, a megye és egyéb hatóságok tisztikara, a soproni függetlenségi párt, melynek a boldogult egyik kiváló tagja volt, egyesületek és testületek, valamint temérdek minden rendű és rangú ismerősei, barátai és tisztelői jelentek meg a gyászszertartásnál, melyet Stiegler evang. lelkész tartott. A koszorúknak egész özöne lepte el a korán elhunyt férfiú ravatalát ugyannyira, hogy a koporsón és halottas kocsin nem volt valamennyi elhelyezhető, hanem egy kocsira kellett legnagyobb részüket rakni. E koszorúk között voltak a városi törvényhatóságé, a városi tisztikaré, a soproni irodalmi és művészeti köré, melynek a boldogult egész a jelen évig buzgó háznagya volt stb. A temetőben Stiegler lelkész mondott nagyszabású magyar beszédet az élet czéljairól, elítélvén egyúttal korunk balga felfogását a lovagiasságról, mely szerint a becsületen ejtett foltot a vér moshatná le. Utána az irodalmi és művészeti kör nevében Ujvári Béla főreáliskolai tanár szónokolt, meleg szavakban búcsúzván el az előítélet áldozatától. A korán elhalt jó fiút özvegy anyja, szül. Petrich Zsuzsánna, Vilmos, Gyula, Béla, Elek és József testvérei s a nagy rokonság siratják. A mi gyászunk sokszorosan fájdalmas. A jó barát, a lelkes munkatárs, a nagylelkű pártfogó s a gentleman szakember elvesztését soha sem feledjük. Az ökölvívásról. Az ókori nagy görög nép nemzeti testgyakorlata a középkor testet sanyargató fanatikus napjaiban feledésbe ment s hogy ma ismét gyakoroljuk, az az angolok érdeme, kiknek testgyakorlata, némileg ellentétben a németekével, a fél világot erősiti. Az angol nemzet még a box mellett az összes testgyakorlatokkal komolyan és szenvedélylyel foglalkozik s az ökölvívásban a legszebb eredményeket képes felmutatni. Azon nemzet büszke lehet fiaira, melynek földén egy Halliday (1867-iki «Boxing championship cups» győztese), Milvain (1868), Mickell (1872), Wakefield (1876), Trost Smieth (1878), Douglas (1875), G. Airey (1878) az ökölvívásnak hősei születtek. Ki izomzatát teljesen ki akarja fejleszteni, a testi ügyességnek, edzettségnek és lelki bátorságnak birtokába akar jutni, annak az ökölvívást el kell sajátítania annál is inkább, mivel az ökölvívással leghamarább érhet czért. Mindenkinek a természet által rendelkezésére bocsátott védeszközöket tudni kellene felhasználni, nem azért, hogy másokat megsértsen, vagy igazságtalan támadásokat kövessen el (a legjobb ökölvívók általában egyszersmind a leg