Herkules, 1885. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-27 / 43. szám

11. évfolyam, 11. szám. Megjelen minden kedden képekkel. Budapest, 1889. október 2. Kiadóhivatal: Budapest, IV. Váczi utcza 2 Signer Lajos könyvkeres­kedése. Előfizetési díj: Negyedévre.....................3 írt. F­élévre..............................4 frt. E­gész é­vre......................8 frt. Egyes szám 20 kr. Hirdetések díja: két hasábos petit sorért 25 kr. HERKULES Szerkesztőség : Budapest, VIII. József­ körút 67. sz. a. Kéziratokat vissza nem küldünk. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. SZERKESZTIK PORZSOLT JENŐ PORZSOLT KALMAN KIADJA AIGNER LAJOS. TESTGYAKORLATI KÖZLÖNY AZ «ACHILLES» VELOCIPÉD- ÉS CSÓNAK-EGYLET, AZ «ARADI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «BALATON-EGYLET», A «BEREGSZÁSZI KORCSO­LYÁZÓ-EGYLET», A «BUDAPESTI KERÉKPÁR-EGYLET», A «BUDAPESTI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «BUDAPESTI TORNA-EGYLET», A «BUDA­PESTI VASPARIPA-EGYLET ELŐRE», A «DEBRECZENI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «DEBRECZENI TORNA-EGYLET», A «FERTŐI CSÓNAKÁZÓ­TÁRSASÁG», A «GYŐRI CSÓNAKÁZÓ-EGYESÜLET», A «KASSAI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «KOLOZSVÁRI ATHLETIKAI CLUB», A «KOLOZS­VÁRI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «KÖRMENDI ATHLETIKAI CLUB», A «KUNSZENTMÁRTONI CSÓNAKÁZÓ-KORCSOLYÁZÓ-EGYLET»,A «MAGYAR­ÓVÁRI TORNA- ÉS VÍVÓ-EGYLET», A «MAROSVÁSÁRHELYI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «LÉVAI TORNA- ÉS VÍVÓ-EGYLET», A «MAROS­VÁSÁRHELYI TORNA-EGYLET», A «NAGY­BÁNYAI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «NAGY-ENYEDI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «NAGY-KANIZSAI TORNA-EGYLET», A «NAGY-KÁLLÓI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «NEMZETI HAJÓS-EGYLET», A «NEPTUN BUDAPESTI EVEZŐS-EGYLET», AZ «Ó-BUDAI TORNA-EGYLET», A «PANNÓNIA CSÓNAK-EGYLET», A «POZSONYI HAJÓS-EGYLET», A «PRIVIGYEI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «RIMA-SZOMBATI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «SÁTORALJA-UJHELYI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «SALGÓ­TARJÁNI VASPARIPA SZÖVET­KEZET», A «SELMECZI AKADÉMIAI ATHLETA-CLUB», A «SOPRONI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «SZABADKAI TORNA-EGYLET», A «SZARVASI KORCSOLYÁZÓ-KÖR» A «SZEGEDI CSÓNAKÁZÓ-EGYLET», A «SZEGEDI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET» ÉS A «SZEGEDI TORNA-EGYLET» HIVATALOS KÖZLÖNYE. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszer­i nagyméltósága 41.020. számú rendeletével ajánlja e lapot Magyarország összes tanintézeteinek. A tornatermek levegője. Itt a hűvös idő, melyben, ha volna is szabad torna­terünk, a zárt csarnokba húzódnak a gyakorlatok végzésére.­­ És most a legkényesebb kérdés jó elő­térbe, hogy miként kapjunk a csarnokokba állandóan friss levegőt. A tornázásnak tagadhatatlanul létező ellenségei fennen hirdetik a tornatermek poros, fülledt levegő­jét, mely az izmok erősítésében a tüdőt teszi tönkre. Nem is igaztalan e vád, ha tudjuk, hogy maguknak a torna­tanítóknak is a legnagyobb panaszuk épen a tüdőt rongáló por ellen irányul. A tornatermek berendezésénél még mindig a leg­kényesebb és legnehezebb dolog a jó szellőztetés mel­lett a porzásnak lehető minimumra való szállítása. És e tekintetből mi is a cserhéj, vagy épen homok padozással szemben a deszka padozat mellett vagyunk.­­ Mindenesetre azonban a deszka padozat mellett is lesz por, ha az nincs kitűnő módon, jó talajon ket­tős burkolattal ellátva és ha nem tisztíttatik a le­hető legpontosabban. Egy­ kitűnően padozott és a legtisztábban tartott teremben is keletkezik azonban némi por, még ha nem is az utczai poros czipőkkel tornázunk, de ez észrevétlenné válik, ha a teremnek nagy világossága van, vagy­is jó magas tetőzettel van ellátva. Az iskolai tornatermek pora főleg a gyermekek poros czipőiről kel fel és ezért igen helyes dolog, mint pár fővárosi tornaterem ajtaja előtt látható, portörlő pokróczot tenni a bejárathoz, hol a gyer­mekek száraz időben is leverik a port czipőikről. — Tapasztalásból tudjuk, hogy az ily termekben sokkal A «HERKULES» TÁRCZÁJA. . Budapesttől Belgrádig velocipében.* Irta: Igali Svetozár. Várjuk az «angolt». Találkozás a «Herkules» szerkesztőségében. Thomas Stevens. Indulás. Adony. Duna-Pentele. Június hó első napjaiban felértem Pestre. Az ország apraja­­nagyja áhítozott a kiállítás megszemlélésére. E divatos betegség rajtam is erőt vett. Velocipédistával bárhol történt legyen a találkozás, csak egy kérdés megvitatása jöhetett szóba. «Hol van az amerikai???!» Az egyik tudni akarta, hogy már elérkezett Bécsbe, hogy ott gépjavítása történik most. Másik természetesen azt vetette ellen, «hisz ha Bécsben volna, a bécsiek csak értesítettek volna már eddig!» Volt, a­ki a scepticismust annyira vitte, hogy az «ame­rikai» jövetelét egyszerűen a hígesztrek számára átkenhető «mot­* «Budapesttől Belgrádig Velocipében». Thomas Stevens az «Outing: Illustrated Magazine» tudósítója társaságában. Irta Igali Svetozár a «Cyclist’s Touring Club» consulja, Stevens és a szerző arczképével. — A szerző tulajdona. Ára 1 forint. Kapható Aigner Lajos könyvkereskedésében Budapest, IV., váczi­­utcza 1. sz. E czímen jelent meg a napokban a lapunk olvasói által már régen ismert jeles sport elbeszélőnk tollából egy érdekes kötet, melynek elő­­leges ismertetéséül e sorokat közöljük. Közelebb visszatérünk e kötetre. S­z­e­r­k. kesz»-nek jelentette ki, bevetődött a Pohlba s oha sem hederített a «humbugnak». Telegraphi­ozzunk Bécsbe! mondtuk, mikor a «Nagybajuszá­val» a Solymosy «Magyar dalcsarnok »-a felé ballagtunk vacsora után. Meg is fogadtuk, hogy holnap táviratozunk Hildebrandtnak, az tudni fog a dologról valamit, mi meg humánus dolgot vég­zünk, a­midőn annyi ember fejéből kiverjük a kételyt. A «Dal­csarnokban» igen élvezetes este lett töltve, volt jó bor, jó com­­pania. Ira Paine feleségének démoni kecsei végre is azt ered­ményezték, hogy békés hazamenetel s alvás helyett csinos kis «vadrouilleirozishoz» fogtunk. Kakasszó és pitypalaty idejében aztán, midőn ugyanis hazafelé menendő az üllői utat longiroztuk, nem emlékeztünk vissza többé a táviratozásra. «Nagybajuszu» vá­tig csak bicyclizni akart, én álmos voltam, — kijelentettem, hogy aludni akarok. Elváltunk. Másnap, vasárnap 11 óra tájt beszélni akartam valamelyikkel a «hét» közül, elszaladtam tehát a «Herkules» szerkesztőségébe. A szerkesztői teremben egy sereg embert láttam, — csupa ve­­locipédista. Köztük Kosztovits és Braunecker báró, kik egy uni­formisban levő emberrel angolul beszélnek, jegyzeteket csinálnak. Bemutatnak az idegennek, az idegen Thomas Stevens volt! Kérdem tud-e francziául? — Nem, — viszonzá Kosztovits úr, — csak is angolul beszél. Egy nyári tourát úgy is akartam csinálni, őzet úgy is el akar­tam kísérni. Nem tellett bele 5 percz, kicsináltuk, hogy vele megyek Budapesttől Belgrádig s az elutazás idejét hétfőre, június nyolc­adikának reggeli hat órájára tűztük ki. Stevens 30 évesnek látszott s rendkívüli széles vállai nagy testi

Next