Herkules, 1888. január-december (5. évfolyam, 1-24. szám)
1888-12-03 / 22. szám
2 H E R KU L E S . 1888. Vegyenek példát az országnak úgy tornaegyletei, mint az athletikai clubok; rendezzenek hasonlókép a tél folyamán ünnepélyeket, nevezzük azt bár házi viadalnak vagy disztornának: ez kötelességük. Tartoznak ezzel az igazgatósági és egyleti tagok a testedzés ügyének, s a nagyközönségnek, igen nagy érdekkel várjuk azok lefolyását; az idei disztornák, — legalább a budapestiek, — remélhetőleg megvigasztalhatnak minden sportbarátot a felől, hogy a tornászat az idén sem marad el a múlt évi mögött, sőt haladást mutathat fel, mit a testedzés egyéb ágában sajnosan kelle nélkülözni. Porzsolt Benő. Velociped ünnepély Bécsben. Ez évi nov. 16-án Bécsben a legrégibb velociped egylet a «Wiener Bicycl» fennállásának hetedik évét fényes sport ünnepéllyel fejezte be. A különben is igen kedvelt sport ünnepély fényét és érdekességét a legmagasabb fokra emelte az, hogy a világ jelenleg két legjobb művelőcipedezője Kaufman és McAnney amerikai professzorista is fellépett. Az ünnepélyen a kerékpár-korcsolyázó pálya helyiségében igen díszes és nagy közönség jelent meg s gyönyörködött a szabatosan kivitt és igen jól sikerült mutatványokban. A műsor első számát a Wiener Bicyle club tagjainak felvonulása képezte, mely valóban szép képet nyújtott. Ezután a két amerikai Star-Bicyclen jött be. Mutatványaik a legnagyobb bámulatba ejtették a közönséget ezeket látni kell, hogy fogalma legyen azon műgyakorlatokról, melyeket a Herkulesben is ismertetett Star gépen vittek. (A Star gép az hol a kis kerék elől van, s a nagy kereken van a nyereg). Harmadik szám a velociped iskola előadve 16 egyleti tag által, a legnehezebb gyakorlatoknál is tapasztalt biztonság elegantia hangos tetszés nyilvánitásra birta a nézőközönséget. Ezután jött a bécsi velocipedezők kis kedvencze a 6 és fél éves Silberer Herbert, a Wiener Allgemeiner Sport Zeitung szerkesztőjének fia. Ez a kis gyermek oly biztonsággal vitte keresztül gyakorlatait, minőt felnőtteknél is ritkán láthatni, a műgyakorlatai pedig egy öreg, mesternek is dicsőségére váltak volna, természetes tehát hogy a közönség tüntető tapsviharral jutalmazta meg őt A «hatos» előadva hat egyleti tag által szintén dicséretet érdemelt. Hatodik számát Kaufman kétkerekű gépén véghez műgyakorlatai képezték. E lapok nyári számai egyikében ismertetve voltak már részben a Bonacher-féle helyiségben kivitt gyakorlatai. Amit azon a kis helyen láttunk tőle valóban hihetetlennek látszott, de most e nagyobb helyiségben, hol gyakoriak nem akadályozta szűk kis tér, oly elragadtatásba hozott minden nézőt, minőt csak Kaufman képes elérni. „Híres magyar párbajok. Érdekes könyv jelenik meg a napokban a magyar könyvpiaczon a fennebbi czim alatt. Tárgyát csupa magyar párbajtörténet képezi, főleg jelen századbeli párbajok, de azok közül is csupán azok, melyek a »hires« jelzőt méltán megérdemlik. A mű szerzője Kacziány Géza, az ismert nevű szépirodalmi iroki rendkivüli szorgalommal gyüjté össze részint művekből, részint egykorú leirásokból és kortársak elbeszéléseiből könyve anyagát, melyet aztán egy novellista ügyességével tett érdekes olvasmánnyá. Könyvében azonban nemcsak a modern párbajtörténetek szerepelnek, hanem — amit még eddigi egyetlen könyv nem érintett — a régi magyar párbajokat is fölvevő, az Árpádok korától a XVIII. századig. K Terjeszkedik még a régi magyar párbajszokásokra, a kihívás módjára, az »igazlátók«-nak nevezett segédek szereplőére s b„ melyek művét egyúttal a történelem szempontjából is méltányolható olvasmánynyá teszik. E könyvből, melyet szerző Bolgár Ferencz barátjának ajánlott, itt közöljük mutatványul azt a részt, mely a régi magyar párbajokról szól. A régi magyar katonai párbajoknak, melyeket őseink harczközben vagy harczdöntőleg vívtak ütközet előtt, számát igazán légiónak lehet mondani. Szigorú értelemben vett párbajnak se Szent László párharczát Ákos kun vezérrel nem tarthatjuk, miután az csak a harczban történt s egymást keresve bár, találtak egymásra; se Mikola vitéz párharczát Frigyes osztrák herczeggel 1246-ban a Lajtha mellett, midőn IV. Béla király a szomszédos német császár galád fogadása felett elindulva, a rósz szomszédnak haddal fizette vissza a furcsa vendégszeretetet. Mikola itt Frgyes herczeggel kapva össze az ütközet hevében, azt szájába ütött lándzsájával megölte. Hasonlag nem volt még párbaj Miklós püspök harcza a mohi pusztán 1241-ben, midőn az ütközetben Batu khán egyik előkelő emberét rövid tusa után levágta. Azonban valóságos katonai párbaj volt a történelem által legrégibb gyanánt említett e nemű magyar párviadal, melyet Béla herczeg, a későbbi I. Béla magyar király Lengyelországban Miriszla fejedelem helyett vitt a pomeráni pogány óriással 1036 ban. E párbaj előzményeit jóformán minden iskolásgyermek ismeri. Az öreg István király nejének rokonai, különösen Péter, a későbbi király az Árpád-házbeli herczegek ellen áskálódván, azokat, maga az öreg király küldé Lengyelországba, hol biztonságban lehetnek. Ide a három herczeg : Endre, Béla és Levente ép akkor érkeztek meg, midőn Micziszlav fejedelem a pomeránok ellen hadat viselt. A pomerán fejedelem, egy óriás termetű bajnok azt az ajánlatot tette Micziszlávnak, hogy vívjon meg vele ő, vagy valamelyik fia s aki győz, azé legyen mindkét ország. Micziszláv azonban agg volt, gyermekei zsenge korúak, nem voltak párbajra valók. Béla herczeg ajánlkozott helyettük s kiállott a viadalra, melynek vége az lett, hogy Béla a pomer nők óriás fejedelmét levágta. E tettéért uralkodó jen Pomerania felett és Micziszláv szép leányát, Richezát, nőül nyerte. A régi katonai párbajok aranykora azonban a XVI. század volt, az ellenkirályok uralkodása, majd a hosszasan folyt török harczok alatt. Ki győzné azt a számtalan katonai párbajt felsorolni, melyek jóformán s minden csata előtt vivattak s külön is, csupa harczjágyból, egyéb személyes indok nélkül. Hogy a vegyes házbeli királyok alatt se szünetelt a kard s azzal együtt a párbajkedv, bizonyulja Mátyás király egyik daliájának, s még a nagy király életében horvát bánni lett (ieréb Mátyásnak párnád da Jajcza aint [1465] egy Musztafa nevű törökkel, kivel a legpróbáltabb