Herkules, 1899. január-november (16. évfolyam, 1-21. szám)
1899-01-19 / 1. szám
3 — kezében. Bárki is sokkal természetesebben és nagyobb hatással olvashat fel egy színdarabot vagy egy költeményt, szobájában fel s alá sétálva, mint álmosan egy székben üldögélve. Az üldögélés tényleg hitvány szokás, melynek rabjává lenni nem szabad. De ha már valaki ül, mert ülnie kell: üljön mindenesetre egyenesen hátával a világosság felé s mellét teljes szélességében kifeszitvén. Valamint ha nyelveket tanul, vagy ha valamely szép költői darabot olvas föl, tegye ezt, a mennyiben csak lehetséges, fenhangon, a mely gyakorlatot már Alexandriai Kelemen is ajánlotta, s aminek az a kettős haszna van, hogy erősíti a tüdőt, ezt a mi legfontosabb éltető szervünket és szoktatja a fület a hangkülönbségek felfogására, amit sok nyilványos iskolában olyan ostoba módon elhanyagolnak. Tényleg a legtöbb esetben nincsen semminemű szükséges összeköttetés azon ismeret, melyet a tanuló oly buzgósággal megszerezni vágyik, s azon ülő szokás között, melyre olyan igen hajlandó munkájának egy részét, kétségen kívül, könyvei között kell végeznie, de ha én például Hornért akarom teljesen megtanulni, miután a nyelvtani és szótári nehézségeken már túl vagyok benne : ezen munkát épen olyan jól elvégezhetem valamely magas hegy tetején, vagy ha ott szeles idő volna, valamely fenyves erdő árnyai közt, mint egy hűvös tanulószobában. Aeschylos valamely drámáját, vagy Plátó párbeszédeit nem kevésbé, sőt sokkal nagyobb mértékben élvezhetem, ha a nyírfák illatozó lehe fujdogál körültem, vagy ha a nagy vizek zúgása hangzik felém. Ami a szótár használatát illeti, ha az illető mű első olvasása alkalmával röviden kijegyzed a nehezebb szavakat, a második olvasásnál már teljes kényelemmel mellőzheted azt. Úgy az egészség, mint a jó ízlés szempontjából arra kell különösen ügyelnie a tanulónak, hogy ne vigye magával, bárhova megyen is, a könyvek szagát, mint ahogy egyesek mindig magukon hordozzák a dohány bűzét. A könyvek iránti szerelem ezen ragályának megakadályozására legjobb dolog az ifjú emberre nézve a katonai szolgálat, mint amely a maga fegyelmével és gyakorlataival egyrészről lekeféli az ifjakról a pedantériának minden mázát, másrészről pedig tartós erővel felövezi derekaikat mindazon kötelességek hű teljes ithetésére, melyek a polgári élet és a munkás férfiuság kötelességei gyanánt tekintentők A modern poroszok, épen mint az ókori görögök, megértik a katonai oktatás értékét s minden férfinak ki kell szolgálni a hadseregben a maga idejét, mig az angol gondolkozók meg amiatt panaszkodnak, hogy az ő ifjaik túl hamar rohannak a boltokba, aminek aztán az ő polgári társadalmuk s férfiak ereje vallja a kárát. A vasúton és gőzhajón való utazás olcsósága is menthetetlenné teszi ma az olyan tanuló ifjú magaviseletét, ki hétről-hétre és hónapokrólhónapokra ostoba nagy könyve mellé lánczolva ül, holott a természet élő képét szemlélve, sokkal egészségesebb képzeleti képeket teremthetne magának. Könyv, természetesen mindig lehet a tanuló zsebében, ha ugyan könyvre egyáltalában szüksége van, de sokkal jobb, amennyiszer csak lehet, függetleníteni magát a papiros segítségétől és egyenesen a természet szemléletéből tanulni, amikor a természet enyhe fugalmai játszadozván körülöttünk, valamely „bölcs passivitás“ állapotában észrevétlenül növekedünk és erősödünk, gondolatban és érzésben egyaránt. De nem szükséges, hogy a teljes semmittevésnek engedjük át magunkat, mikor az utazás és kirándulások modern szokása úgy az egészség, mint a művelődés czéljára felhasználható. A földtan, növénytan, ásványtan s általában a természettudományok öszszes ágai a szabadban tanulmányozhatók, legjobban és mivelésük szükségképen megkívánja azon munkás és vállalkozó gyalogolás gyakorlását, mely a független férfiuságnak olyan kitűnő iskolája. A történelem és a régiségtan is régi romok közelében, a természet kebelén tanulmányozhatók legjobban és ezen mi korunkban, mikor az egész világ többé-kevésbbé mozog, az olyan tanuló, ki mindig otthon ül és álmatagul csak könyvekből tanul, azon veszedelemnek tevén ki magát, hogy elgyöngült egészséggel vánszorog át egész életén és túlkorán sírba rogy , bizton rászolgál arra is, hogy a jó egészségben levő emberek bárgyú különesnek tekintsék. H hogy a test gépezetét a hajlékonyság és erőteljes egyensúlyában tarthassuk fenn , a játékok és a torna első helyen érdemelnek figyelmet. Egy ebéd előtti rendszeres sétában, melyet sokan gyakorolunk, kétségen kívül van valami formális, amit nem mindenki tud egyenlő haszonnal élvezni; azoknak, kiknek az ilyen alakiság terhükre van, az athletikai játékok adják meg a szükséges gyakorlatot, főként, ha azok bizonyos egészségben társadalmi érzékkel párosulnak. Fiuk és fiatal emberek számára a krokett, nyugodtabb vérmérsékletű egyének és megállapodott korú agglegények számára a kugli, s általában minden játszani még képes ember számára a szép labdajáték ajánlható. A csolnakázás, természetesen, ha nincs túlhajtva, mint ahogy az, köztudomás szerint, az oxfordi és cambridgei egyetemi tanulók körében történik, hanem ha az evezőlapátnak jól értett kezelése mellett igénybe vétetik annál minden erő, mely a kész és erőteljes férfiassághoz tartozik — nagyon nemes testgyakorlat. A horgászás az álmodozó és költői lelkek kedvencz játéka, mig esős időben kétségen kívül a billiárd a legjobb játék, mint a mely fejleszti a szem gyorsaságát élénkíti a tapintás érzékét s igazán bámulatos módon finomítja számító tehetségünket. Ezzel szemben a kártya ostoba játék, s köztük a legjobb, a whist is csak az emlékezőtehetség gyakorlására való, míg a sakkot szórakozásnak alig lehet tartani, mert inkább tanulmány, az agynak komoly gyakorlata az, melynek egy felületes elmetehetséggel bíró emberre meglehet a maga vonzó ereje, de egy rendszeresen gondolkozó főre nézve aligha szolgálhat az pihenés gyanánt. (Folyt. köv.) Vivóverseny a debreczeni Tornaegyletben. Több évi szünet után 1898-ban vette fel újra teendői közé a vívás rendszeres tanítását a debreczeni Torna-egylet. Nagy Kálmán vivómester egész évi buzgó működésének eredményét a december hó 17-én tartott vívóversenyen mutatta be. Első rész volt az iskolavívás, melyben öt pár vett részt, többnyire kezdők, amiért is dicsérettel kell elismernünk a vívóknak jobbára szabályos vágásait, ügyes védéseit, többnyire helyes testtartását, annál inkább, mert közülök alig néhány vívott az egész éven át. Kis szünet után a verseny következett, melynek szakszerű bírálatába ezúttal nem bocsátkozom, mivel ezen első nyilvános fellépésnek kifejezetten az volt Sportruházati czikkek speciális raktárában Sweaterek szürke gyapjúból 2 frtért _Weiner IV Mátyásnál Újpest, gíncrássy út 3.