Kanya Pál: Népszerű földrajzi oktatás, iskolai 's magán használatul (Pest, 1847)
Europai külföld - Apennini félsziget
196 nevű öböl végén , szép kertek, villák, várak ’s lakhelyek közt, 8000 1. — Savona (Sabatia), 5 mf. nytra Genuától, régi tengeri város , mellyben Chiabrera, Columbus tanítója született; 16,000 1., kik élénk kereskedést űznek. E ) Nizzai grófság (600 mf. 120,000 t). Nizza, narancs- és czitromligetkékkel fedett dombok közt fekvő tengeri város , mellybe egészségre jótékony, ’s bájoló fekvése miatt, sok betegek és utazók szoktak csödülni, szabad kikötővel, ’s 26.000 1. — Monaco, N-tól kf., kis város, egy tengerbe nyúló sziklán építve, 12000 1, két collegiummal. Jegyzet: A’ monacói fejedelemség 2 □ mf., azelőtt franczia , most sardiniai birtok. F ) Sardinia szigete (430 □ mf. 520,000 f.) erdős hegyekkel, a' tenger parton, posványos téren. Hegyei, mellyeknek csúcsai télen hóval fedvék , féindusak; völgyei termékenyek. Olasz termények , azon kívül marha , kecske , sörtés, juhok, és búza bömértékben található itt. Lakosai tunyák, tudatlanok , vademberekhez hasonlók. Hajózás és halászat után táplálkoznak, kevésbbé iparosak. A’ népiskolák ismeretlenek előttük. Régenten chartagói, azután római birtok valt; a’ középkorban, arab, pisai, később spanyol birtok jön. Nevezetes hely itt Cagliari, a’ déli részen , hasonnevű öböl mellett, a’ sziget fővárosa , alkirály lakhelye, érsek széke, egyetemmel, régiségekkel, 's 30,000.— Oristano (Neapolis), a’ sziget nyugoti partján , termékeny , de posványos vidéken , 6000 1., kik jobbára halászok. Sassari, a’ sziget északnyugoti részén, nem messze a’ tőle elnevezett öböltől, egy dombon, egyetemmel, nyilv. könyvtárral, 24.000 1. A) Az apennini félsziget átalános átnézete. A) Természeti minősége. 1. §• Ide tartoznak az apennini félszigeten kívül Sicilia , Sardinia, Elba, Malta, Lipari és Regati ’s néhány apróbb szigetek , valamint Corsica is, melly Francziaországhoz csatoltatott. 2. §. Egész Olaszországi legnagyobb hossza a’ Rizzuto foktól a’ Nápolyi királyságban Rhonig 170 mf.; legnagyobb szélessége Cecina torkolatjától Toscanában, Pontebáig Friaulban 561/2 mf. Területe 59371/2 □ mf. 3. §. Hegyei. Északról a havasok és kopárok szegik körül az egész félszigetet , am. a’ juliai és karni, tyroli, rhaetiai , leponti, pennini, graji , cotti és tengeri alpesek. A pennini alpesek között Montblanc 14,760 lábnyira tornyosul, ’s ettől keletre Mont Rosa 11,000'; ’s az utóbbin van egy 7500' magas út, valamint ettől ismét keletre van egy Simplonon keresztül Sweitzba vezető csudaút. — Montblancon válik délfelé a’ gráfi ág, melly a’ savoyi herczegséget Piemonttól választja el, ebben , a' kis Bernát és Cenis hegyeken keresztül visznek az utak Savoyba. Bernát és Cenis közt tornyosul az Izeran 12,450*. — M. Cenistöl a kopárok láncza dnytra , Franczhon határszéle felé görbedez , mellyet elérvén dél-