Kanya Pál: Népszerű földrajzi oktatás, iskolai 's magán használatul (Pest, 1847)
Mér- és Természettani földrajz elemei
544 63. Minthogy a’ földtengely a’ világtengelylyel összeesik , a’ nevezett köröknek földünkön hasonló körök felelnek meg, am. az északi sarkkör alatt szinte 23,50/ df. az északi sarktól a' föld felületén a' kör, ’s épen igy a’ déli sark táján. E’ két táj, vagy is szélső vége a’ földgolyónak hideg övnek neveztetik (Zonae frigidae). A’ fordulati és a’ sarki kör szinte a’ földgolyóra átvive képezik a’ két mérsékelt övét, ’s a’ fordulati körök közé esik a’ forró öv (Zona torrida). — 64. A’ föld felületének ezen felosztása jegyezi meg a’ föld részeinek napunkra nézve különböző fekvését ’s azoknak innen származó különböző világulását. A’ nap t. i. csak a’ földgolyó egyik felét világítja egyszerre. Hogy ha az egyenlítőn van, mind két sarkra szolgál világával ugyanazon időben. Azonban, ha az egyenlítőtől eltávozik , ’s egyik sark felé közéig ’s annak világával félévig szolgál, akkor az ellenkező sark szinte fél évig nélkülözendi a’ nap világát. 65. Hogy ha ezzel még azt is összevetjük, miszerint földünk tengelye körül forog, mikor a’ nap a’ fent nevezett pontokon létezik, innen kimagyarázhatjuk a’ nappalnak ételhezi különböző viszonyát különböző helyeken , ’s a’ nappal hosszának folyvást növekedését és fogyását, melly tünemények a’ nap ivének mekkoraságától függenek. 66. A’ nappal különböző hosszára nézve különböző szélesség alatt a’ földgolyó az egyenlitőtöl a’ sarki körig 24 évre osztatik, mellynek szélein az egyenlítőtől a’ sarkok felé a’ leghosszabb nap egy fél órával növekszik, ’s a’ sarki körtől a’ sarkig 6 övre, mellyeknek szélein a’ nap egy hóval növekszik. Ezen övek neveveztetnek egáloknak (Clima). A’ harmincz égal táblája: XVI. 62'26' 5563°23' 0" 57' 20„— XVII. 63"23" 55 64"11' 0" 48' 20 „ 30 XVIII. 64"11' 55 64"50' 0" 39' 21 „— XIX. 64"50' 5565"22' 0" 32' 21 „ 30