Báthory Gábor (szerk.): Egyházi névtár 1848-dik évre (Kecskemét, 1848)

II. A' 8 egyházmegyék (betűrendben), ezek' kormányzói, gyülekezetek névsora, - földesurak - lelkészek - iskolatanítók - tanulók száma - volt lelkészek időről időre

32 EGYHÁZMEGYEK Stb. Vég István 4, Veszprémi Bakos József 1, Mátyási János 28, Szalai Gy. 4, Kertvéllesi Imre 15, Fekes István 5, Mocsi József 7, Varács Istv. 9, Füredi Péter 2 észt. 8) Kata (­Szentmárton— Pestm.) , régi gyülekezet; 1719-ben ima­házától megfosztatván , 1782-ben nyerte vissza vallása’ szabad gyakorlását, anyak. kezd. ugyanazon évben, földesurai közbirtokosok, l.p. Szígyártó Miskolczi István, leik. sz. 1406, isk. t. Varga Istv., tan. sz. 69 f. 64 l.; fiók-egyházak: Egres-, Nagy-, Boldog-, Lörincz-, Tamás - Kázák , Farnos , Söreg, lelk. sz. öszvesen 73. L.p. voltak, 1684 óta: Bőrei Mih. 4, Körösi Mih. 2, Kecskeméti Pál 2, ezután két évig ki volt? bizonytalan; ismét Kecskeméti Pál 23 e., ekkor 1719-ben a’ templom elvétetvén , a’ volt pap Filep szállására menvén az igét hirdetni, 63 évi szünet után, midőn 1782-ben a' közönséges is­teni tisztelet felállott L.p. voltak : Hermány Pető József 40, mh. 1823., Obernyik Károly jött Gyöngyösről, 4­2 e. , mh. 1827. dec. 18. ; Szilágyi Péter volt nagy­kőrösi prof ., elment Czeglédre professornak ; Czeglédi Mih. volt czeg­­lédi professor 9 oszt., elment Sárkeresztúrra , onnan Verebre. 9) Kecske fő ( Pestin.), 1641 körül állott fel, anyak. kezd. 1753. földesurak közbirtokosok, l.p. Tatai Mih., lelk. sz. 1963 , iskolatanítók: f. t. Szilágyi Istv., 1.1. Tar János, tan. sz. 120 f. 129 l. L.p. voltak, 1658 óta: Decsi Péter 14, Vecsei János 8, Csákándi István 15, Szönyi Mih. 2, Mogyorósi Péter 6, Kállai Mih. 11, Dancs­­házi Sámuel 8, Kecskeméti Mih. 2 , Kerepesi Mih. 4 , Gyarmati Péter 7 , Szecsei Istv. 5, Torma János 1 , Kosdi Sámuel 7 , Kosdi Ádám 25 , Mol­nár Gergely 21 , Kovács Péter 33, Bélák József 10, Kecskemétre ment költészet és szónoklat oktatónak, Zágoni Albu Ferencz Kecskeméten volt költészet és szónoklat oktató r­észt. Kecskemétre ment magán életre. 10) Kecskemét (Pestm.), felállott 1567-ben, lásd bővebb történe­teit az 1842—ik évi e. ker. Névtárban a’ 45-dik lapon kezdve, anyak. kezd. 1712. A’ város szabados, l.p. Polgár Mihály, superintendens, lelk. sz. 14000, isk. tanítóiról lásd alább, tan. sz. 688 f. 330 l., kántor és orgo­­názó : Dömötör Antal, fiók-egyházai : Szentkirály , Borbás , Szentlörincz tanyák’ helyei. L.p. voltak, 1600—tol kezdve: Búzás Mihály, ki Tolnáról jött ide 20, Kálmánczai Gábor, ki Gyöngyösre ment, 11, Paksi György, super­intendens 11 , lett rimaszombati pap, Rátkai Mih. 8, ment innen Pápára, Szerencsi Istv. 1 , Szabadszállási Istv. 1 , Marosi Mih. 1, Beregi János 6, ment Jászberénybe , onnan Miskolczra , Debreczeni Kalocsa János 6, ment Polgárra túla tiszára , hol esperes volt, Lenti János 25 e., t.i. 1667—1692. lett gyöngyösi, miskolczi, debreczeni, dömsödi prédikátor, mh. Kecske-

Next