Körmöczy Imre: Felelet a' pesti hirlapokban közlött ns Z. megyének vegyes-házasságokat tárgyazó feliratára (Pest, 1841)

„Felséges 's a' t. Áldás gyanánt adta Isten a’ „vallást az emberiségnek , ’s ezen legszentebb ál­dást is indulat ’s vak buzgóság olly gyakran te­­,,vél már súlyos átkoknak forrásává“ — eddig ,,a’ t. Felirat. — Boldogító áldás gyanánt adta ugyan Isten az igaz vallást az emberiségnek, mert e’ mennyei ajándék ter­mészetinél fogva csak malasztok forrása; de az ég e’ drága, ’s nagybecsű adományának üdvös eredményeit csak úgy élvezheti az emberiség, ha ahhoz hiven ragasz­kodva , azt sértetlen épségben fenntartani,’s annak min­den rendelményeit tisztelni tudja. Maga isteni megváltónk szent tanítása’ csonkítás nélküli megőrzését nem emberi önkényre, hanem anyaszentegyházára bízta. — Meddig tehát híven ragaszkodunk isteni megváltónk tanításához, sem indulat, sem vakbuzgóság bélyegét nem érdemel­jük. Mert a’ catholikusnak egyetlen hitbeli czikkelyt sem szabad akár szóval, akár tettel megtagadni mivel öszvesen ’s egyenkint igazságukért a’ csalhatatlan isteni tekintet kezeskedik. A’ catholikusnak tehát’s főképpen az apostolok utódjainak a’ püspököknek, készeknek kell lenni inkább éltöket az Örök igazságért feláldozni, mint attól mi a’ szent hitűek körében lényegesen vág, elállani. — Egy illyen hit ragaszkodásra, nem az indulat’s vak­buzgóság, hanem a’ nagy lelkű vallásos buzgalomnak maga a’ józan ész nyomja szentséges jellemét. — Avagy ama ritka szilárdságú, ’s rendíthetetlen Vértanuk, kik a’ kinpadon szörnyű kínzások közepette kivívták az örök igaz­ság fényes diadalmát, vak buzgóknak mondathatnak? Nem keresztény alakról ily alacsony gúny nem hangozhat, midőn a’ pogány elfogultság sem nézhette tiszteletes

Next