Hét Nap, 2004 (1. évfolyam, 1-51. szám)
2004-03-01 / 9. szám
2004. március 1 Ki Hethtap Újabb 200 milliós fejlesztés Paplangyártó gépsort is készítenek A régóta itt élők emlékezhetnek a Tűzoltóság épületével szemben elhelyezkedő ÉPFU telepre. A jelentős méretű saroktelken új időszámítás kezdődött 1999. május 1.-jén. Akkor avatta fel kék-fehér színűre festett új telephelyét a H + H Dunaforg Gépalkatrészgyártó, Szerelő és Kereskedő Kft., amely akkor 120 embernek biztosított kenyeret. A papírgyári bérleményből átköltöző cég újdonsága volt a nagynyomású vízsugárral vágó, akkoriban párját ritkító berendezés. Hammer István ügyvezető igazgató most másfajta, de nem kevésbé meglepő újdonsággal is szolgál a napjainkban már 200 személyt foglalkoztató, meglehetősen jól felszerelt üzemben. - Belföldi megrendeléseink teljesítése mellett acélszerkezeteket, gépvázakat szállítunk Ausztriába, Németországba. Most készül nálunk egy komplett lamináló berendezés. Gyártunk egy békéscsabai cég részére két betonit paplant készítő gépsort is, amelyeknél szoros a határidő, április végére készen kell lennünk. Ha üzemelni fog a két berendezés, akkor kapjuk meg érte a pénzünket. Először más gyártót kerestek meg a békéscsabaiak, ám az a próbálkozásuk nem járt sikerrel. A berendezések tervezője akkor ajánlott minket... A betonit paplan nedvességet magába szívó, átszivárgását akadályozó többrétegű speciális anyag, amellyel a hulladéklerakók alját bélelik ki, illetve takarását oldják meg a rekultivációt megelőzően. Rendkívül erős fólialemezeket használnak hozzá. A betonit paplant mindeddig külföldről kellett beszerezni. Valószínűsíthető, hogy az M6-os autópálya építésénél a kohósalak alépítmény alá is ilyen „paplant” kell majd használni. A hazai gyártáshoz kellenek a H + H Dunaforgnál elkészülő gépsorok. A másik, nem kevésbé jelentős újság, hogy 200 millió forint értékű fejlesztés keretében új, mintegy nyolcszáz m2 alapterületű, daruzott csarnokot építenek a telephelyen, amelyben nehéz acélszerkezeteket fognak gyártani. Három szerszámgépet telepítünk ebbe a csarnokba, egy kétpalettás megmunkáló központot, egy olyan horizontális gép, amellyel 8 méteres munkadarabok készíthetők igen nagy pontossággal. A harmadik egy Performa nevű szerszám-marógép. Ez az olasz gyártmányú berendezés a szerszámgép-világkiállításon az összes szerszámgép-gyártó céget „megverte”. Sokat várunk tőle. Gyorsaságot és pontosságot. Ez a fejlesztés legalább 6 új munkahelyet jelent. Ám van a cégnek a második félévben kezdődő, a jövő évre áthúzódó újabb fejlesztési terve is egy további, ugyancsak 800 m2 körüli méretű csarnok megépítésére. A nagynyomású vízsugárral vágó, számítógéppel vezérelt berendezés ma is két műszakban üzemel, folyamatosan legyártja az AUTO-CAD rendszerben megtervezett munkadarabokat. Noha 150 milliméter vastag acélt is képes átvágni, 60-80 milliméter közötti a vele gazdaságosan megmunkálható anyagvastagság. Az idei kilátásokról szólva Hammer István elmondta, hogy a milliárdos forgalmat lebonyolító cég idei kapacitásának már a 70- 75%-a le van kötve. A CNC vezérlésű, precíz megmunkáló gépek sora és a szakmai kvalitás mellett a stabil pénzügyi háttér az, ami lehetővé teszi, hogy elvállaljanak olyan jelentős munkákat, amelyek ellenértékét annak elkészülte után fizeti ki a megrendelő. A cég egyébként 1991-től folyamatosan nyereséges. Voltak jobb és gyengébb évek, de minden évben költöttek fejlesztésre, így az idén is. A bérfejlesztésről pedig ezt mondta: - Minden évben az inflációval lépést tartva, de inkább afölött próbáljuk a béreket fejleszteni. Nálunk áprilisban, májusban van a béremelések ideje. Idén a várható mérték 6-7% körüli. És van premizálás is. Egyegy nagyobb munka után van lehetőség kis pluszra. Gondunk, hogy nincs elég jó szakember. Nem biztos, hogy mindenkinek informatikus mérnökké kell válnia. Mi eljutottunk oda, hogy fiatal kezdő mérnököket szerszámgépek mellé tudunk állítani, amiből jól meg lehet élni, ha valaki megfelelően teljesít. A fluktuáció nálunk minimális, csak a lakatosokra jellemző, hogy mennek Ausztriába, Németországba. Sajnos az ott fizetett bérekkel még nem tudunk versenyezni... Csongor György Többségében a fiatalok és a képzettek vándorolnak el Elszipkázó faluk Dunaújváros lakosságszáma az 1980-as évek elejétől folyamatos csökkenést mutat, népességének alakulásában az elvándorlás a jellemző. A városfejlődés jelenlegi szakaszában országos tendencia, hogy sokan a környező falvakba költöznek, és városi munkahelyüket megtartva vállalják a napi ingázás terheit. Ezen az úgynevezett szuburbanizációs folyamat mellett a térségen kívüli jelentős mértékű elvándorlással is számolni kell. A Dunaújvárosi Főiskola Térségfejlesztési Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, Havellant Orsolya a Központi Statisztikai Hivatal adatait hívta segítségül a folyamat mélyrehatóbb megismeréséhez. A kutatás céljairól és kapott eredményeiről kérdeztük. - Dunaújváros népességváltozásának melyek a főbb tendenciái? - A város népességének a nyolcvanas évek elejétől tapasztalható csökkenése tovább folytatódik. Csupán egyetlen évben, ezerkilencszázkilencvenhétben emelkedett a lakosságszám. Kilencvenháromtól kilencvenhétig ezerháromszázhatvanhárom fővel, az utóbbi négy évben pedig háromezerháromszáznyolcvannyolc fővel csökkent az itt élők száma. A népességváltozást demográfiailag két tényező határozza meg: a születések és a halálozások számának eredője, illetve a bevándorlások és az elvándorlások számának különbözete. Városunk esetében elsődlegesen a migrációs folyamatok a meghatározóak. Emiatt van a hangsúly a jelenlegi kutatásban a vándorlási folyamatok elemzésén. - Mitől volt a kilencvenhetes év kedvezőbb, mint a többi? - A vizsgált időszakban ez az egyetlen olyan év, amikor az előző évhez képest némileg gyarapodott Dunaújváros népessége az elvándorlások számának csökkenése és a beköltözések számának növekedése miatt. — Az el- és bevándorlások területi jellegében milyen jelentős változások következtek be? - Lényeges egymástól megkülönböztetni a vándorlások két típusát, amelyek a költözés tartósságára utalhatnak, azaz hogy a letelepedés állandó vagy ideiglenes jelleggel történik. Míg ideiglenes vándorlás esetén a vándorló állandó lakóhelyét fenntartva, más településen új tartózkodási helyet jelöl meg, addig az állandó vándorlás a lakóhely-változtatás miatt tartósabb településcserét jelent. Dunaújváros esetében célszerű a két típust egymástól függetlenül vizsgálni, hiszen a főiskola hallgatói többségükben ideiglenes szándékkal, főiskolai tanulmányaik idejére jelentik be tartózkodási helyként Dunaújvárost. Ezért a kutatás csak az állandó költözések vizsgálatára terjed ki. - Melyek a migrációban érintett települések? Kezdjük az elvándorlásokkal. - A megyék sorrendjében Fejér, Bács-Kiskun és Tolna megye településeire, valamint Budapestre költöznek a legtöbben. A főváros magas arányát valószínűleg a jobb munka- és kereseti lehetőségek, az említett megyék népszerűségét pedig a város vonzáskörzetébe eső településekre való kiköltözések is indokolják. Ezen a területi szinten az elvándorlásokban leginkább az a Dunaújvárosi kistérséget övező öt kistérség érintett, amelyek közlekedési kapcsolataik révén lehetőséget adnak a Dunaújvárossal való rendszeres kapcsolattartásra, ami például a napi ingázás révén is megvalósulhat. Három övezetbe sorolva a térség legvonzóbb településeit, három településcsoportot különíthetünk el. Az első övezethez Rácalmás, a másodikba Kulcs, Budapest, Mezőfalva, Nagyvenyim, Perkáta, Dunaföldvár és Baracs tartozik. A harmadik övezet Kisapostagot, Előszállást, Nagykarácsonyt, Adonyt és Székesfehérvárt foglalja magában. Honnan költöznek ide, Dunaújvárosba, és az is érdekelne, hogy vannak-e különleges esetek? -Dunaújvárosba állandó jelleggel érkező lakosok szintén Budapestről és elsősorban abból a három megyéből érkeznek, amelyek az elvándorlásokban is a legnagyobb szerepet játszották. Nagyobb, régiókat is átívelő váltásra a keleti országrészből találunk leginkább p példát. A beköltözés szempontjából Rácalmás nem játszik olyan kiemelt szerepet, mint az elköltözések esetében. A városkörnyéki települések két övezetbe sorolhatók. Az egyiket Rácalmás, Mezőfalva, Nagyvenyim és Baracs, a másikat Adony, Kulcs, Perkáta, Előszállás, Nagykarácsony, Dunaföldvár, Solt, Pusztaszabolcs, Kisapostag, Sárbogárd és Székesfehérvár alkotja. — Végül is, hányan költöztek el Dunaújvárosból a szuburbanizációs zónába? - Abból kiindulva, hogy a központi település és annak vonzáskörzetében elhelyezkedő kistelepülések közötti népességmozgás kétirányú, a várost övező szuburbanizációs zóna határolható le. Dunaújvárosból az utóbbi négy évben háromezerkilencszáztizenhét fő költözött el ebbe a zónába, amely a városból történő összes elvándorlás hatvanhat százalékát jelenti. A fennmaradó harmincnégy százalékot a város vonzáskörzetén kívüli, a térséget elhagyó elköltözők alkotják. — Milyen következtetésekre jutott még ezen kívül a kutatás során? -A jelen vizsgálati eredmények és a korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Dunaújvárosból történő elvándorlások erősen szelektív jellegűek. Általában a fiatalabbak, a képzettebbek távoznak el a városból, és az elköltözők igen jelentős része szó szerint elvándorol a térségből. Sz.T.