A Hét, 1890. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1890-02-09 / 6. szám

100 A hétről. Wekerle ministert elragadták a lovai. Ezt a gyeplőt csak hagyja meg ő excellenciája a mágnásoknak; ebből ők jobban értenek. * Fejérváry báró a héten ismét Bécsben járt. Várjon mit vitt megint magával ? . .* Mint hiteles forrásból értesülünk Beniczky intendánsnak hosszas alkudozások után végre sikerült megkötnie a szerződést a nemzeti színház­­ kortinahozójával. Márkus Emma ügye még függőben van. * Pálmai Ilka értesülvén a «Kópén budapesti nagy sikereiről, elhatározta, hogy pályáját idehaza folytatja. * Egész héten át az igazságügyi vita volt szőnyegen. Igazság­szolgáltatásunk és biráink sanyarú helyzetére való tekintettel helyeseb­ben úgy mondhatnám : pokrócion. * Decentralizálják a kir. Ítélő táblát. A tömérdek restantia már nem fér el Budapesten, hát felosztják tíz nagy vidéki város között. * Sokáig tűnődtem a fölött: miért ábrázolják Themist bekötött szemmel ? A magyar igazságszolgáltatás speciális állapota megadja rá a feleletet: azért van az Igazság istenasszonyának bekötve a szeme, hogy ne lássa a sok restantiát. * Végre-valahára meggondolhatná magát a minister úr ő excel­lenciája és levehetné Themis szemeiről a kendőt, hogy egy szép asszony fejét kösse be vele. * Mert a nőtlenségi állapot oly restantia, melynél nem válik be mindig a közmondás. Jobb későn, mint soha. * Baross minister és az osztrák államvasúttársaság között a tár­gyalások nem vezettek eredményre. Mint halljuk, az erélyes miniszer a nemzeti színház intendánsát kérte fel a közvetítésre. * A képviselőválasztások tisztasága fölötti vitában mindössze két ember szólalt fel a parlamentben, a többség néma maradt, mint a hal. Nyilván, mert tudják, hogy a választók sem lehetnek jobbak, mint a választottak.* A vén Csatár is beszélt választási visszaélések ellen. Et tu mi tili Sigismunde ? Ha, a statisztikának hinni lehet, Magyarországon elég sokan hirdetik az igazságot, hisz nem múlik el nap, hogy egynéhány embernek a fejét be ne verjék. Kalapács. Koczkatalányok — ZD'óh­ely a pulitól. ■— A pontok helyébe a következő betűk oly formán állítandók, hogy 5 szó képeztessék s az illető sorok betűi felülről lefelé és balról jobbra olvasva ugyanazon szót adják. ff ffii S SS>r r> s s 5 s s s- a a a a, á á, b, b. b, 11, n n, o o o. A 4. számban közlött talány megfejtése : Erős az új bor, meg jó is. Helyes megfejtéseket küldtek be: Guth Viktória és Róza, Roth F., Glöckner Samu, Grünstein Etelka, Raáb Vilmos, Stignitz Vilmos, Scholtz János, Seetehlner Margit, Auszterlitz Szeréna és Klára, Hatschek Izidor, Lövy Malvin. Sakk. 3. sz. feladvány. Schuster Zsigmondtól Budapesten. Sötét (6). Világos (8) Világos indul s a második lépésre matot mond. Heti posta. Lugos. D. J. Engedje,hogy a Salon-kérdésben rendelkezésünkre bocsátott czikket tisztelettel mellőzzük. Elég tinta folyt már miatta. Hasontartalmú közleményeket, pikáns leveleket száz számra kaptunk bizonyítékául annak, hogy a nagy közönséget mennyire érdekelte a «Salon», legkivált a mióta az írók leszavazták. Egy «Zalai menyecske» (a­kinek a nevét már azért sem árulhatjuk el, mert előttünk is titkolok) különösen Mikszáth Kálmán barátunkat szemelte ki malicziája czélpontjául. «Azt akarja velünk elhitetni Mikszáth úr — zsörtölődik levelében, —• hogy ő csak a «kis pipa» füledt levegőjében találja jól magát, pedig hamis neki a zúzája. «Kis pipát» prédikál és az «Angol királynéba» meg a «Vadászkürtbe» járogat. Egyébiránt a többi írókra még jobban haragszik ; egyedül Vadnai Károly úr áll gratiájában, mivelhogy egy gyönge pillanatában olyan kemény igazságokat mondogatott, mint a­milyet a Petőfi-leletre vonatkozó találó megjegyzése tartalmaz. Sajnáljuk, hogy a «Zalai menyecske» levelét egészen ki nem adhatjuk! «Rosta» névaláírással valaki a következő megjegyzést küldi be hozzánk: «Az írói salonok» kérdése ebben culminál: «A­kik írni tudnak, azoknak nincs sokszor salon­­kabátjuk, és a­kiknek salonkabátjuk van, azok nem tudnak írni» És így tovább. «Eltűnt ifjúkor.» Nagyon régi dal ez, uram ! De mindenki azt hiszi magáról, hogy ő fedezte fel. Mikor csakugyan bekö­vetkezett az az állapot, a­melyről ön versben elmélkedik, vagy nagyon hatalmasan pöngeti a hárfát, az, a­ki ért hozzá, vagy mélységesen hallgat. Mi fiatalabbnak tartjuk önt, mint velünk elhitetni akarná. Versét nem semisítettük meg. Budapest. Egy előfizető. Óhajtására szívesen helyreigazítjuk, hogy Váradi Antal az V. kerületi reáliskola tanára és nem az állami gymnasiumé, mint utolsó előtti számunkban tévesen volt megírva. A milyen munkabíró férfi Váradi Antal, hegyibe még akár ezt is el tudná látni. Budapest, K. A múlt számunkban megjelent «Rudolf a szabadelvű» czikk szerzője Futtásch Gyula úr; neve a szöveg alól nyomdai tapsusból kimaradt ugyan, de a borítékon ott volt­­ azok a lapok, melyek e czikket kivonatosan átvették tőlünk, a «P. Napló» «Nemzet» s ha jól tudjuk a «N. Fr. Presse» szintén reproducálták a szerző nevét. Ilyen apró balesetek alig kerülhetők ki. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs : Justh Zsigmond.

Next