A Hét, 1890. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1890-10-19 / 42. szám
------,-----,------------------r--------—.—«r------------0- - spr - • — r----------— --------------------’ £?-------- -------■/"■■■' ~ 256 Kép talány. Irodalom. A Petőfi-társaság vasárnap tartotta meg október havi felolvasó ülését, jókora közönség jelenlétében. Az első felolvasó Palágyi Menyhért volt, aki egy philosophiai munkájából mutatott be hoszszabb részletet. Utána Váradi Antal, a társaság legjobb deklamátora ült az olvasó asztalhoz s Endrődi Sándor egy hangulatos versét, szavalta el, melynek hatását a kitűnő előadás csak fokozta. Majd ismét Palágyi Menyhértre került a sor, aki ezúttal már nem a maga munkáját, hanem Komjáthy Jenő vendég verseit olvasta fel. A következő felolvasás ismét vendégé , a Hevesi Józsefé volt, kinek «Subi’ mare lucida» czímű novelláját Szabó Endre olvasta fel. Végül Jakab Ödön adott elő néhány szép költeményt, melyek zajos hatást tettek. Az irodalomtörténetnek, mióta az Abafi Lajos Figyelője megszűnt, nincs magyar közlönye, de úgy látszik, legközelebb már kettő is lesz, mert míg az újonnan megalakult Corvina-társaság csak a napokban határozta el egy ily közlöny kiadását; az akadémia utolsó értekezletén is szóba került egy hasonló vállalat megindítása. Gyulai Pál ugyanis indítványt tett arra nézve, hogy az irodalomtörténeti bizottság indítson egy irodalomtörténeti negyedéves folyóiratot. Az értekezlet elismerte az ily vállalat szükségét s az indítványt elfogadva, annak bővebb megvitatását az illető bizottságra hagyta. Ugyanezen az értekezleten jelölték ki a legközelebbi szépirodalmi pályázatok bírálóit is. A Teleki-díj szomorújátékait Jókai Mór, Szász Károly és Berczik Árpád fogják bírálni; a Farkas-Raskó-díj hazafias költeményeit Lévay József, Bánóczy József és Lehr Albert; a Bulyovszky-díj hazafias ódáit pedig Gyulai Pál, Csiky Gergely és Vadnai Károly. Komócsy József tintatartója. Komócsy József költőnk tudvalevőleg november elején üli meg irói munkásságának 25 éves jubilaeumát. Ez alkalomból legmagasabb helyről a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjével lett kitüntetve és pályatársai és tisztelői részéről is ovatiókban fog részesülni. Tisztelői többek közt egy remekkivitelű nagyértékű tintatartóval s arany tollal fogják meglepni. Nem is annyira tintatartó lesz ez, mint inkább egy kis architectonikus szobrászati diszmó a költő íróasztala számára. Megpróbáljuk leírását adni. — Tervezője a legtisztább, legnemesebb formájú és arányú olasz renaissance-korbeli stylust tartotta szem előtt. Elrendezése a következő: egy sík lapon, melyet 4 angyal támogat szárnyaival, áll egy nagy arany kagyló. Ebben a kagylóban nyer elhelyezést maga a tintatartó gyanánt szolgáló, renaissance motívumokban gazdag, római urna. Jelképezni akarván ezzel , hogy valamint kagylóból kerülnek elő a gyöngyök, úgy a költő gyöngyei is — a gondolatok — a kagylóban álló tintatartóból kerülnek tolla alá. — Az urna mögött, egy piedestalon, kecses mozdulattal foglal helyet a költészet múzsája, egy szép fiatal nő és a tintatartó fölé hajolva megkoszorúzza azt. Pálma-, babér- és cserfa-lombok között, a piedestaltól balra egy lant, jobbra pedig Komócsy «Szerelem könyvének» ezüst utánzata van elhelyezve. A műnek anyaga, az egyes aranydiszitésektől eltekintve, tömör, tiszta ezüst, mely kékes, nemes platinával van bevonva. Az egész tintatartó egy összhangzó és a biablonszerűtől távol álló műnek benyomását teszi és dicséretére válik úgy hazai műiparunknak, mint magának Zitterbarth Károly ékszerésznek, aki készítette. A múzsa alakját Lóránfi Antal szobrásztanár mintázta kiváló gonddal. Az egész műnek tervét pedig ifjabb Bobula János építész alkotta meg. Az Árvai és Társa czég főnöke, Mezei Gyula úr hazaérkezett külföldi tanulmányútjából. Parisban és Londonban járt hallani és látni, hogy a divat ezemporumaiban mit költött ki a gólya ? Micsoda divatok fognak a megindult évadban dominálni ? Hozott sok újat, szépet mindennemű drága kelmékből, selymekből, phantasiaczikkeket, női fejecskéket elbódító csecsebecséket, új ruhamintákat stb. A jövő számunkban újra felveszszük divattudósításainkat és akkor bővebbben ismertetni fogjuk azokat. Rozsnyó Nagysád lovagiasságunkra apellál és mi oly féltékenyen megőrizzük incognitóját, hogy még álnevének kezdőbetűit sem merjük a papirosra bízni. Okos és szerény levelét elolvasva, nem tartunk tőle, hogy megneheztel reánk, a miért kérését megtagadjuk. Költeményei még nem ütik meg a közölhetőség mértékét. Itt-ott egy strófa fülbemászó, jól csendül. Legjobb a «Késő őszszel» czimű, melyben a földről írja: Álmodik rügyedző, felfedező ágról, Rászálló, csapongó kis dalos madárról. Nyílni lát sok ezer, farkaszínű, bimbót, Hallja már, mint fújja pásztor a tilinkót. Miskolcz. R. Katinka. A könyvárusi közvetítés útján menő lapoknak ép oly pontosan az előfizetők kezeihez kell jutniok. Ha rendetlenül vagy elkésve kézbesítik, saját és előfizetőink érdekeinek megóvása czéljából majd intézkedünk. Szives üdvözlet ! Gróf P. Gy. Sóhaj. Az első két szakasz gördülékeny, a végén ellapul. Ha van valami, ami gondolkozóba ejt, ez az, hogy sem prózájában, sem versében nincs semmi szertelenség. Ön poétának ép oly okos, mint amilyen józan prózájában. De ez nem bók ! A renegát. A beküldött forradalmi tárgyú elbeszélés egyik sarkalatos hibája az az ódás lendület, amelylyel megírta. Az epika nem tűri meg a pathetizálást. Ezt a nagyon egyszerű történetet nagyon egyszerű nyelven kellett volna előadni és ahhoz a nagyon egyszerű nyelvhez talán nem ártott volna, ha mindjárt egy füst alatt más történetet is componál. Lássuk a meséjét. A szabadságharczba indulók közül egy fiatal ember otthon hagyja aráját, harczol, átmegy az osztrákokhoz, az osztrák sereg ostromolja és beveszi a várost, hol menyasszonya ezer aggodalom közt várja a szabadságharcz kimenetelét és kedvese visszatérését. Találkoznak. A leány borzadva fordult el renegát-vőlegényétől, hanyatt esik, meghal, a szive megrepedt. A vőlegény holtig bűnbánó- remete-életet folytat és minden nap ott lézeng a kedvese sírja körül. Hát lesz ez erősen romantikus dolog és az ilyenek ellen szállott síkra don Miguel de Cervantes, a félkarú hős, amikor megirta a tántoríthatatlan bátor lovagnak, Don Quixottenak történetét. Az ön szemei előtt nyilván Jókai Mór «Forradalmi csataképei» lebegtek, ezek a drága gyöngyei Jókai költészetének ; de ami utánozhatatlan, annak az utánzását megkísérteni — hiábavaló. Excelsior. Az, hogy «A Hét»-et megkedvelte, kitűnő ízlésre — és az, hogy barátnői közt terjeszteni óhajtja, igen praktikus észjárásra vall. Nagysád nyilván érzi, hogy a platonikus jóakaratnál többet ér egy kis erélyes támogatás. Vajha beküldött verse is olyan jó volna, mint szándékai ! Kilátásba helyezett látogatásának mindig örülni fogunk. Nagyvárad. Poétái keservek. Eleje, vége elég sima, elég ügyes, azonban olyan ócska themát variál, hogy gyakorlottabb tollnak is bajos volna arról újat és szellemeset mondani. Ami méltányolni való van benne, azt szívesen méltányoljuk, de ki nem adhatjuk. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs : Justh Zsigmond. Fehér selyemkelméket 60 krtól a 1ő 45 krig méterenként— simák vagy mintázottak( 180 különböző fajtában) — darab vagy ruhaszámra bér- és vámmentesen küld HENNEBERG G. (cs. és kir. udvari szállító) gyári raktára Zürichben. Minták rendelkezésre állnak. Levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó.