A Hét, 1890. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)

1890-12-14 / 50. szám

Melléklet a ,,HÉT“ 50. számához. Cseress Gábor az »Akarat«-ról irt. Bizonyára rosz könyv, de a »Rozsdás czímerek«, melyben sokféle »küzdelmeit« és »bukását« írja meg, elég érdekes, hogy elolvassuk. b. a. Bródy Sándortól egy szokatlanul vaskos könyv jelent meg Azt hiszszük csak tévedésből fűzték egy kötetnek, voltaképen két kötet számba is mehetne. Czíme: «Színészvér», a könyv első és legterjedelmesebb darabja után. Ezenkívül még a következő kisebb­­nagyobb elbeszéléseket és rajzokat tartalmazza: «Két szőke asszony« — «A halott» — «A bölény» — «Tanulmányfejek» — «A boldog szerelemről». A fényes tehetségű szerző színgazdag festői tollát ismerik olvasóink. «A Hét» számára írta a nyáron a «Bölény«-t és nálunk jelent meg a «Két szőke asszony«, feltűnést keltve, lázon­gásba hozva a kedélyeket. Kritikusaink, a­kik a tehetségeket külön feliratú számozott iskatulyákba szeretik rakosgatni, Bródy Sándort a naturalisták közé szokták sorozni, azt hiszszük, inkább kényelem­, mint igazságszeretetből, mert Bródy Sándor első­sorban poéta, istentől megáldott gazdag költői lélek, a hangulatok mestere, plein air­­festő a javából és csak azután, másodsorban a markáns vonások részletezője, rajzolója. Nem mondhatni, hogy épen kitérne a meztelen valóság elől, de nem is hajhászsza a crasse, rút vonásokat. Meg van benne a nagy elbeszélők ama jellemző tulajdonsága, hogy fölötte mód termékeny. Fantasiáját a köznapitól eltérő legparányibb vonás, melyet emberekben vagy tárgyakban észlel, működésbe hozza. Lát , jól lát és mindenek fölött máskép lát mint elődei. Előadásának vannak csiszolatlanságai, olykor terjengős, szétfolyó, de mindig érdekes. Olykor szeszélyes, de az is illik neki. Stylusa egészen egyéni. Nem valami minta­stylus, de pompásan rá­­tudja szabni gondolataira. Őt soha sem vezeti a nyelv convetionalismusa, ő mindig azt mondja, a­mit mondani akar. Talán lesz még alkalmunk, hogy rakonczátlankodásaiért a körmére koppintsunk, de ezúttal csak dicsérni akartuk. Ma jelent meg a könyve és egy, ambitiosus fiatal író életében ez ünnepi, fölemelő momentum. Valami olyan, a­mire sokáig, tán egész életében visszaemlékezik. Kegyeletlenség volna ilyenkor hibáit, a­melyek híjával senki és semmi sincsen, feszegetni, szemére lobbantani. Meg nem állhattuk, hogy könyve gazdag tartal­mából egy rövid rajzot ne mutassunk be olvasóinknak. «A tanulmány­fejek» könyvéből való és oly megkapó, hogy számot tenne bármely nagyobb nyugati irodalomban is. A kötet Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadásában jelent meg. (Ara ?) Dr. Sugár Fabiusz, Pest megye tiszteletbeli főorvosa, veterán honvédtiszt, a főváros egyik ismert, köztiszteletben álló alakja le­fordította Disraelinek Coningsby czímű kétkötetes regényét és az a Révai testvérek kiadásában megjelent. Nagy gonddal készült jó magyaros fordítás, mely előnyösen üt el a megszokott vásári munkától. A derék öreg úr évek óta tartogatja fiókjában az ó divatu szarkalábakkal telehintett iveket s lelkének egyik legforróbb vágya valósult, midőn az utolsó kefelevonatra rányomhatta az imprimatort. Dr. Sugár, ki deres fejjel csapott fel könyvírónak, az irodalom régibb bajnokai előtt épen nem ismeretlen. Ifjabb éveiben nyílt házat tartott és a toll emberei sűrűn látogatták a kedélyes, otthonias fészket, hol egy-egy nevezetes idegen is nem egyszer fordult meg. A jómódú háznak egyik legkedvesebb vonzerejét a házi kisasszony képezte, a szép Sugár Lenke, kinek emlékalbumát a fél irodalom teleírta szebbnél-szebb vers-bonbonokkal. Dr. Sugár Fabiusnak mi­után kedves leányát férjhez adta, nem maradt fontosabb teendője, mint tíz esztendő óta beczézett drága Coningsby-fordítását átadni a nyilvánosságnak, amihez neki ezennel ünnepélyesen gratulálunk. Trifolium. Három fiatal erdélyi író Bede Jób, Fekete Béla, Kovács Dezső egyyütt adják ki tárczáikat, novelláikat egy kötetben. Bede Jóbot ismerjük. Izmos, bár még kiforratlan tehetségnek a jeleit árulja el abban a néhány novellában, mely szépirodalmi lap­jainkban tőle megjelent. «A Hét» is hozott tőle két csinos rajzot. Társaitól semmit sem olvastunk. Szerencsés gondolatnak az ilyen szövetkezést ugyan nem tarthatjuk, de érdeklődéssel várjuk a kötet megjelenését. Egy másik érdekes kolozsvári újdonság Jékei Aladárnak a verskötete lesz. Jékei Aladár vagy tíz év óta pengeti a lantot és írja a szebbnél szebb dolgokat. Az irodalommal foglalkozók legnagyobb része alig hallotta hírét valaha, mert­­ csak egy-két lapba irt. A nagy közönség előtt teljesen ismeretlen. Pedig nem közönséges talentum. Vannak versei, a­melyek belemarkolnak a szívünkbe, ahol új és érdekes. Ha nálunk egy kis pemzli-mártogató másfél rős vásznat tönkre tett, mindjárt czikkeket írnak róla lapjaink és nem­csak hogy a már megesett piktúrákkal foglalkoznának, a­mi elvégre is kimenthető, de a mázoló gén­ek még forrongó, de ki nem forrt eszméiről is számot adnak a bámuló világnak, holott egy­ igazán tehetséges és originális író tíz évig is rejtőzve lappanghat a nélkül, hogy azok, a­kiket illet, hivatalos tudomást vennének létezéséről. A kötet pár hét alatt fog megjelenni. Révai testvérek kiadásában a napokban egy kötet költemény jelenik meg Kiss József­től. A gyűjtemény magában foglalja szerző­nek az utolsó években írt és eddigelé még gyűjteményben együtt meg nem jelent poémáit. MittiÉiÉiMiNiÉiiiiMÉÉtt^^ Színház. A Csárdás. A «Bécsi keringő nélkül» nem született volna meg a «Csárdás». Azaz: a Stojanovics-Zárai-Mazzantini ötlete nem új, hanem azért jó, és a­mint a dec­ember 7-iki premieren elválott, jól is sült el. Az opera közönségének nem jutott eszébe össze­hasonlításokat tenni, nem meditált ki sem arról, hogy a mi tánczunk fejlődése nem oly érdekes mint a szomszédé; a publikum tapsolt és lábaival egész barátságosan békétlenkedett a pad alatt, mint a mikor a táncz manója bizsereg benne, — minden nemzetiségi különbség nélkül. Mert tévedés azt hinni, hogy az egész «Csárdás» a csárdásból tellett ki. Van abban nagy­ mazur, kolo, romana, «rheinländer» — szóval igazi ethnographikus korlographia. Maga az egész ballet mégis tisztára magyar, cselekménye is, muzsikája is az. A cselekmény allegóriával kezdődik, tablókban folyik tovább és végződik allegóriával, így kapcsolódik össze a négy kép, melyekben cselekményi összefüggés nincs, hanem igen is egy benső, eszmei összetartozás, a­mi teljesen elegendő. A Stojanovi­cs zenéjének stílusa is egységes, az ismert és elismert zenei anyagot mindig ízléssel alkalmazza, módosítja, köti egymással össze. A munka természeténél fogva eredeti invencióra, igazi teremtésre nem nyílik sok alkalma, de a­hol erre van szükség , talentuma és képzettsége megfelel a várakozásnak. A ballet sikere ilyenformán teljes és sokáig kedves darabja lesz az operának, mely sok ambitióval, költséggel, szépen állította ki, különösen a második képet, a Rákóczi tábort. Könyvészeti. Jókai Mór: A­ki a szivét a homlokán hordja. Rege, regény és való, 1886. Budapest, Révay testvérek kiadása. Ára ? Mikszáth Kálmán. Összegyűjtött munkái: Urak és parasztok. Budapest, Révay testvérek könyvkereskedése 1891. Ára fűzve 2 frt., díszkötésben 3 frt. Szvorényi József. Szemerei Szemere Pál munkái. Születése százados emlékünnepének alkalmából közrebocsájtja a Kisfaludy­­társaság. Budapest, Franklin-Társulat, 1890. Ára a három kötetnek 6 forint. Péterfy Jenő: A szent. Történeti elbeszélés. Irta Mayer Kon­­rád Ferdinánd. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Budapest, Franklin-Tár­sulat, 1890. Ára fűzve 1 frt, vászonba kötve 1 frt 50 kr. Mikszáth Kálmán. Almanach, 1891. évre. Budapest, Singer és Wolfner kiadása. Ára 1 frt. Radó Antal. Költők albuma. Budapest, Lampel Róbert kiadása. Ára 6 frt 50 kr. Sebesztha Károly. Rövid művelődéstörténelem. Budapest 1890. Lampel Róbert kiadása. Ára 1 frt 80 kr. Radó Vilmos: Magyar népmondák. Az ifjúság számára, Éb­­ner Lajos képeivel. Budapest, Lampel Róbert kiadása. Ára ? Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Kiss József. Főmunkatárs: Justh Zsigmond. Farbige Seidenstoffe von 60 kr. bis fi. 7.65 per Meter — glatt und gemustert (ca. 2500 versch. Farben und Dessins) — vers. roben- und stückweise porto- und zollfrei das Fabrik-Depot G. Henueberg (k. u. k. Hof­lieferant), Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto.

Next