A Hét, 1890. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1890-12-28 / 52. szám
428 mondja meg neki, hogy a kézirat nála van, hanem mikor Eljert öngyilkosságot emleget előtte, átadja neki a «tábornok» pisztolyát, melylyel ő egykor Eljertet visszariasztotta. Eljert elmegy s Hedda elégeti a kéziratot. Az utolsó felvonásban Eljert is, Hedda is agyon lövik magukat. «A mit csak érintek — kiáltja előbb Hedda — arra átokként rászáll a nevetségesség és a köznapiság.» Azzal a szomszédszobába megy s egy keringőt játszik. Férje inti, hogy e napon — Elfert meg egy nagynéni halála napján — csöndesebb lehetne. Hedda előveszi a tábornok másik pisztolyát s e szókkal: «Ezentúl csöndesebb leszek» — agyonlövi magát. — Azok, a kiknek jelszavuk e latin mondás : Credo, quia absurdum, bizonyára esküdni fognak erre a darabra is. Malonyai Dezső, lapunk munkatársa, »Tanulmányfejek« czímmel hat elbeszélést ad ki egy kötetben. Gazdag nyelv, szinpompa jellemzi rajzait, apró elbeszéléseit. Lapunk olvasói egy vervével megirt kairói képet olvastak tőle a nyáron. A fiatal irói nemzedék javából való. Könyve Ajtai K. Albertnál jelenik meg Kolozsvárott. Előfizethetni rárt 50 krral. Melegen ajánlhatjuk. ajtsil Lapunk t. előfizetőihez azon kérelemmel fordulunk, szíveskedjenek megrendeléseiket a lapra, hova elérik megújítani. Nem tartjuk szükségesnek, hogy lapunkat a hanyatló évvel régi jó patriarchális módon külön beajánljuk olvasóinknak. Akik egy év óta hűséges olvasói „A Hétének, azok úgy is tudják, észlelhették, hogy lapunk folyton fejlődött és a társadalmi kérdésekben épp úgy mint az irodalomban a legszabadelvűbb, legmodernebb eszmék képviselője. „A Hét“ ezentúl is a megkezdett csapáson fog haladni, hadat üzenve a frázisnak, nagyképűsködésnek és a dhablomnak. Munkatársaink nagy phalanxára jogos önérzettel utalhatunk : köztük van a régibb és újabb írói nemzedék szine-java. „Öl Ahét“ csrfí'ilési dija mint eddij : ééelész érne . ... 10 fit. été félne.......................5 ., dzeijijedéme . . . . 3 ,, 50 ff. „A HÉT“ szerkesztősége, és kiadóhivatala VIII. J József-finnt 44. Neumayer Ede, Budaszerecsen-utcza 35. Szintház. A nemzeti színházban az év három utolsó napján három görög tárgyú tragédiát adnak elő. (Racine-tól, Sophocles-től és Goethétől), melyek bár először kerülnek színre a nemzeti színházban, nem számíttatnak a premiere-bérlet előadásai közé. Együttesen külön cyclust képeznek, melyre a tanuló ifjúság kedvezményei mind a három estén érvényesek. A színház legközelebbi újdonsága Rákosi Jenőnek Királynék harcsa czímű történeti színműve lesz, melyet Jókai Mórnak Aradi hősnők czímű történeti vígjátéka fog követni. A Királynék harczában az egész férfi-személyzet el van foglalva, a nők közül Jászay Mari, P. Márkus Emilia, Csillag Teréz, Rákosi Szidi, Szacsvayné és Tolnainé asszonyok vesznek részt. «A becsület», Sudermann Hermann érdekes drámája, melyrő a bécsi előadás alkalmával részletesebben is szólottunk, szombaton színre került a népszínházban. Attól lehetett tartani, hogy a népszínház személyzete, mely drámai előadásokhoz nem igen van szokva, csak a paródiáját fogja adni a darabnak s az előadás legfeljebb «heczcz» számba fog menni. De nem így történt. Az operettéhez szokott színészek meglepő ambíczióval, nem is sejtett tehetséggel s ami a legfőbb, tehetségük határainak oly szigorú szemmel tartásával, annyi művészi mérséklettel játszották nehéz szerepeiket, hogy a közönség kellemes meglepetésében nem győzte őket eléggé tapsolni. Szirmai (Róbert), Solymosi (gróf), Follinus (Brandt), Horváth (Heinecke), Kláré (Heineckené) csodálatosan jók voltak, Lukács Juliska (Leonora), Lubinszky (Kurt) és Csongori Mariska (Alma) pedig legalább is minden respektusra méltók. De ha ez az előadás váratlanul kitűnő volt a népszínház tagjaitól, ez nem jelenti azt, mintha a nagy érdekű darabnak ez lett volna a képzelhető legtökéletesebb előadása. A nemzeti színházban mégis csak másképen festett volna a darab. A népszínház tagjai régóta nem szolgáltak rá annyi tapsra, mint szombaton, s ami őket illeti, minden esetre becsületükre vált az előadás, de azért megfordíthatnák a ferencz király mondását s elmondhatnák, hogy : «minden meg van nyerve, de a Becsület (maga a darab) az elveszett. Kétségtelen, hogy ezért nem őket, hanem csak a nemzeti színház igazgatóságát érheti szemrehányás. Daudet Alfonz új színműve: Az akadály még e napokban színre kerül. A Gymnase-színházban adják, ugyanott, ahol a Sappho- s az Immortel-ből készített Lutte pour la vie-t hozták színre. Az akadály már csak azért is nagy érdekű drámai újdonság, mert Daudet-nak ez az első színműve, mely semmiféle regényből sincs merítve. Lehmann Lili asszony Fidelióban búcsúzott el az operaház közönségétől, melynek a kitűnő drámai énekesnő rövid vendégszereplése alatt is sok és nagy élvezetet szerzett. A búcsú zajos tüntetések közt folyt le. Megjelenésekor hosszas taps fogadta, s a börtönjelenés után a tetszés-nyilvánítás nem akart véget érni. Leonora persze ez este épp oly remek volt, mint rendesen. Ilyen Leonórát nem igen hallunk egyhamar. Heti posta. Budapest. F. D. Nem valami világra szóló dolgok, de az »Ábrándos« czímű Heine-imitatiónak alkalmilag helyet szorítunk. Szegzárd. L. Kornél. A mutatványszámot kíváncsian vártuk, de nyilván eltévedt valahol, még nem tudja a járást. Budapest: R. F. az utolsó számokkal együtt bizonyára már a többieket is megkapták. Reméljük minden rendben van. Budapest : Sch. Oszkár. Kétségkívül a B. számú a jobb. Különben ahhoz is még elég szó fér. Az összes beérkezett kéziratokra, melyeket eddig el nem intézhettünk, a jövő számunkban felelünk. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs: Justh Zsigmond. Világos és átlátszó selyemszövetek fekete és színes (világos színben is) 95 Úrtól 9 frt 25 krigméterenként (18 féle minőségben). Szállít végenként bér- és vámmentesen Heillieberg G. (cs. kir. udvari szállító) gyári raktára Zürichben. Minták haladéktalanul küldetnek. Levelekre 10 kros bélyeg kéretik. A magyar általános hitelbank kívüli közgyűlésükön egyhangúlag elfogadta az igazgatóság azon előterjesztését, hogy a társasági alaptőke 10.000.000 forintról 14.000.000 forintra emeltessék. Ehhez képest a bank 20.000 darab 200 fztal teljesen befizetett új részvényeket fog kiadni, melyekre nézve a régi részvények birtokosainak az elővételi jog olyképen van biztosítva, hogy öt-öt darab teljesen befizetett részvény után két-két darab új részvény igényelhető. Az átvételi ár darabonként 290 forintban van megállapítva, melyhez még az ez összeg után 1891. január 1-étől a befizetés napjáig járó 5°/0 kamatok számítandók. A részvények előreláthatólag május elején adatnak ki és már a következő január elsejétől kezdve részesülnek az üzlet nyereségében. A névértéket felülhaladó összeg a társaság tartalékalapjához csatoltatik.