A Hét, 1891. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-22 / 8. szám

128 hölgyek és urak is azt állítják, hogy ennek a Thália-kegyelte asz­­szonynak minden elmúló év egy-egy újabb rózsalevelet ejt az arczára s a mi fülemile­ hangját illeti, a múló évek egyetlenegy gyöngyszemet sem csennek el trilláinak gyöngyöző füzéréből. Blahánénak tehát különállása van. Nem így áll a dolog Hegyi Arankával. A népszínháznak ez ellen a szeretetreméltó és finom művész­nője ellen egypár év előtt az volt az igazgatóság panasza, hogy nagyon rokonszenvez a kedves gólyamadárral s valósággal igazga­tósági ukázt bocsátottak ki, melyben szigorúan megparancsolták a művésznőnek, hogy válasszon a gólya és a­­ színház közt. Hja, a színháznál nem jó anyák, hanem jó primadonnák kellenek ! A szegény művésznő, vagy tán a gólya (nem sikerült egész biztossággal kikutatnunk), annyira megijedt ettől az ukáztól, hogy ez a kedves madár mutatni sem meri magát azóta a művésznő házatájékán. De ezzel nem fordult a dolog jobbra. Hegyi Aranka, a­mennyire a természet elhalmozta a legjelesebb színpadi tehetsé­gekkel, másrészről a legmalheurösebb primadonnák közé tartozik. Rendesen akkor szokott meghalni, mikor valamely új darab, mely­ben neki osztották ki a főszerepet, már ki van tűzve előadásra. Egy pár nappal az előadás előtt valami baja támad s a vége az, hogy az előadást el kell halasztani. Szóval Hegyi Aranka a népszínházi igazgatóságnál, mint «megbízhatatlan primadonna» van proscribálva s szerződése, külö­nösen az utóbbi időben, ami bizonyos hajszálon függ, melyről tudjuk, hogy nagyon vékony. Serédy Sarolta és Réthy Laura — az előbbi a francziás dibc, az utóbbi az iskolázott ének képviselője a népszínháznál jövő októbertől kezdve minden valószínűség szerint nem lesznek tagjai a népszínháznak. A válás oka nem valami poétikus motív­umokban gyökeredzik és nincs köze hozzá a színházi romantikának sem, mint pl. a­­ Frank Boriska távozásának. Tisztán pénzkérdés: az igazgatóság sokallja, a primadonnák keveslik a gage-okat és az­ ilyen eltérő számvetési műveletnél rendesen a­­ közönség veszt legtöbbet. Rövid dióhéjban ezekben foglaltatnak a népszínház prima­donna-mizériái, melyeket az igazgatóság két új­ szerződéssel igyekszik gyógyítani. E két újonnan szerződtetett primadonna : K. Kopácsy Juliska és V. Margó Celia. Kopácsy Juliska pályája kezdetén áll és egy harmonikus ter­meten, két mosolygó szemen, egy pajkosan­ fitos orrocskán, szóval tökéletes szépségén kívül, egy nem nagy terjedelmű, de jól csengő hangocskát hoz a színházhoz.­­ Margó Celia pedig valószínűleg a múltra apellál, a­melyben sokak részéről szívesen látott segéd-soub­­rette volt a népszínház deszkáin. A két újonnan szerződtetett primadonna közül tehát az egyik a jövőbe, a másik a múltba veti reménységét,­­ a népszínház azon­ban a jelenben laborál a primadonna-misériák bajaiban, Nemű. alakban mutatkozik. Az egész mű nem annyira a szakközön­ség, mint inkább a művelt osztály számára van írva, hogy tájékoztatót nyújtson e kérdés felől, mely nemsokára ismét napi kérdéssé fog válni. Sok mama nem egy helyen fog találni olyat, a­mit nagyon jó lesz megszívlelni fia nevelésénél. A M. Tud. Akadémia történelmi kiadványai. 1830 1890-ig. Ezen czimet viseli azon jegyzék, melyben a Magy. Tud. Akadémia összes történelmi kiadványai, az árak megjelölésével, bennfoglaltat­nak. Melegen ajánljuk ezen jegyzéket a t. érdeklődők figyelmébe, mert csekély összegen igen szép és tartalmas szakkönyvtárt állíthat össze magának bárki. A jegyzéket ingyen és bérmentve küldi meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadóhivatala. irodalom. Jablonszky Józseftől «A magyar közoktatás jelene és az egységes középiskola» czímmel egy terjedelmes brochure jelent meg az Eggenberger-féle könyvkereskedésben. Figyelemre méltó, nagy szakértelmet és egyúttal önálló kritikát eláruló aktuális munka. Min­den izében az egységes magyar középiskola mellett küzd ; alapesz­méje az, hogy a mai modern oktatásunknak első­sorban mai modern eszközeink képezzék az alapját. Ezt követeli a felvilágosodott közér­telmiség. Míg a műveltség pedig azt, hogy a múltnak, a klassikus,a kornak, ne külső és érthetetlen csafrangjait nézzük, hanem a lénye­get, a szellemet. Frazy híres könyvének mintegy folytatása az, azzal a különbséggel, hogy míg az előbbi csak azt nézte, a­mi franczia, addig szerzőnk szeme előtt tartja a magyart, a nélkül azonban, hogy merő odaadásból rövidlátó chauvinistává válnék; mert van nem egy csípős megjegyzése a magunk magyarságára is, a hol az fonák Képtalány. Magyar iparos kitüntetése külföldön. Bukarestből Írják e hó 15-ről : Tegnap fogadta () felsége a királyné Deutsch F. Károlyt, a Budapesten levő hasonló nevű angol úri- és női­ ruhakészítő czég főnökét. — Deutsch abban a ritka szerencsében részesült, hogy a műtermében készített legújabb modelleket a királynénak egy óráig tartó kihallgatáson bemutathatta. A királyné nagy elismeréssel nyilatkozott a valóban pompás és uj tervezetekről s a nevezett c­éget tetemes megrendeléssel tisztelte meg. Deutschot ezután a trónörökös rendelte magához s szinte nagyobb megbízással tüntette ki. Mindenesetre örvendetes eredmény, melyet magyar iparos kül­földön ért el. A Heti posta és rovataink egy része térszűke miatt kimaradt. Neumayer Ede, Budapest, szerecsen-utcza 35. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs: Justh Zsigmond. Fekete, fehér és színes selyemszövetek Cin Irrinl 15 frt 65 krig méterenként, sima és mintázott OU Kr­UI (körülbelül 240 különböző minőség és 2000 külön­böző színben, mintában stb.). Szétküld vég- és darabonként, bér- és vámmentesen Henneberg k ct. (cs. és kir. udvari szállító) gyári raktára Zürichben. Minták haladéktalanul küldetnek. Levelekre Svájczba 10 kros bélyeg ragasztandó. Különleges orvos roncsoló torokláb és torokgyík (Diphteritis és Croup) ellen Dr. BORS LAJOS gyermekgyógyász Király­ utcza 55. Rendel 2—3. S. STERNBERG ÁRMIN hangszer-ipartelepe b­udapest, A­ll. k., Kerepesi­ út 36. sz. Képes hangszer árjegyzék in­gyen és bérmentve.

Next