A Hét, 1891. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-01 / 9. szám

144 Színház és irodalom. Lukácsi Sándor jubileuma. A népszínház főrendezőjének és saját külön népszínműírójának, Lukácsy Sándornak szombaton tar­­tották meg a jubileumát, a­melyre az adott jogc­ímet, hogy most negyven esztendős színész. Mi, az ifjabb generáczió, Lukácsynak éppen a színészkedéséről tudunk legkevesebbet, mert az ő alakításai a népszínház megújítása előtti korba nyúlnak vissza. Azok azonban, kik ismerték őt a színpadról is, azt mondják, hogy igen értelmes, erős tehetségű színész volt, a­ki Szigligetinek annyira tetszett, hogy a nemzeti színházhoz akarta szerződtetni. E szándéka azonban nem sikerült, mert Lukácsy akkor szívesebben maradt a vidéken, majd a Miklóssy-féle István-téri színkörben, a­melyből Krecsányi Sarolta és Vizváry Gyula is került ki. A színkör hanyatlása, majd bukása után a népszínház kötelékébe lépett be, a­hol mind e mai napig is megmaradt és mint igen szükséges bútordarab, meg is fog maradni. Mint főrendező jóízlést árult el s a népszínházi előadások mai szín­vonala jóformán neki köszönhető. Szorgalma nem ismert és nem is ismer határt s ügybuzgalmát csak csodálni lehet. Ismerjük azon­ban Lukácsy Sándort más oldalról és pedig mint drámaírót, a­­ki mint ilyen is tarthatna immár jubileumot, mert darabjainak száma tizenöt; persze, attól az időtől számítva, mikor a népszínházhoz került. Nem lehet ő rá, mint drámaíróra azt mondani, hogy fényes tehetség, de azt igenis el kell ismerni, hogy hézagot pótolt, hogy szükséges volt. Darabjai a műsoron nem maradnak meg, de a szí­nészet történetében ezekről meg fognak emlékezni, hol úgy említik, mint szorgalmas, leleményes írót, a­ki nem annyira ambíczióból írta darabjait, mint inkább abból a czélból, hogy a népszínház repertoire-jában némi változatosság legyen. Hihető azonban, hogy később, ha majd egyszer a rendezéstől viszavonul és lélegzetet tud venni, régi tartozását lerójja, ír egy jó darabot is. Bácskay Albert, lapunk munkatársa, a békésmegyeiek mu­latságán­a e hó 25-én tartotta azt a szellemes felolvasást, melyből egy részletet mai számunkban közlünk, azt a részletet tudniillik, mely a kaczér nő psychologiájával foglalkozik. A szerelemről szóló fejezetet, mely nem kevésbbé érdekes, azért kellett kihagynunk, mert az jobbatlán Mirebeau könyvével foglalkozik, melyet mi már néhány hó előtt ismertettünk. A Kisfaludy- és Petőfitársaságok ülései ezúttal egy hét keretébe szorultak össze. Vasárnap tartotta matinéját a Petőfi-, szer­dán, a szokott estéli órákban bizalmasabb lámpafény mellett a Kisfaludy-társaság. Mindkét társaság ülését nagy és szép női közön­ség látogatta. A Petőfi-társaságban Ábrányi Emil, Paligyi Lajos és dr. Ferenczy József, a Kisfaludy-társaságban Szász Károly, Várady Antal, Jánosi Gusztáv és Szabolcskától kerültek felolvasásra min­dennemű aesthetikai cathegoriák: dráma, vers, novella, műfordítás és­­ alapító tagok. Dr. Kunoss Ignácz, a fiatal tehetséges orientalista «Anatóliai Képek» czímű munkája most jelent meg a «Szépirodalmi Könyvtár» kiadásában. Érdekes, vonzó képek ezek az anatóliai népéletből és Kunoss stílusa elég színes, hogy ezeket a keleti, bizarr, költői és vad alakokat a maguk teljes életerejükben és költőiségükben meg­eleveníthesse. A könyv igen csinos kiadásban, eredeti illusztrácziók­­kal jelent meg és méltóan sorakozik Kunoss Ignácznak török nép­meséihez, melyek tavaly jelentek meg. Élet. Ily czím alatt a múlt hóban egy új irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági havi folyóirat indult meg, mely c­élul tűzte ki magának, hogy «az irodalmi és művészeti, tudományos és társadalmi élet folytonosan változó, fejlődő jelenségeinek és köve­teléseinek tolmácsa­ legyen. Szépirodalmi részében hoz elbeszélé­seket, költeményeket, művészeti részében foglalkozik képzőművé­szettel, színházzal és zenével, míg többi terét a társadalmi és egyéb actuális kérdések megvitatásának szánta. Az «Élet»-et Katona Lajos szerkeszti, mellette egy szerkesztő-bizottság működik, melynek tagjai egyszersmind a lap kiadótulajdonosai, névszerint: Braun Sándor, Diner József, Diósy Béla, Gerő Ödön, Hermann Antal, Jancsó Benedek, Kabos Ede, Lenkei Henrik és Vikár Béla. Az új folyóiratból most jelent meg a második szám programmjának meg­felelő tartalommal. Nyilatkozat. Múlt számunk «Króniká»-jában egy különben is csak költött alak tréfás jellegezése oly modorban történt, mely a közbecsülésben álló honvédtiszti állás tekintélyével nem egyezik. Mustármag, ezen czikk írója, hozzánk intézett levelében a fölötti — általunk is osztott — őszinte sajnálkozását oly hozzáadással fejezte ki, hogy távol állott tőle a szándék olyasmit írni, a­mit bármely honvédtiszt önmagára vonatkoztathatna és magára nézve sértésnek tekinthetne. Budapest, 1891. febr. 25. Kiss József. -------— ?.­ Képtalál­­y. A 6. számban közölt képtalány megfejtése : Phönix. A 7. számban közölt képtalány megfejtése : Árúzóna. A 8. számban közölt képtalány megfejtése : Tárogató. Helyes megfejtéseket küldtek be: Pick Ida, Honig Maris és Jenni, Rochlitz Gizella, Vermes Ida, Roboz Ilon, Skultéty István, Lamm Zsiga, Kende Katicza, Koós Irma, Simonyi Benő, Csutor Emma, Erdődy S., Szomor Ilka, Elsner Aurélia és Aranka. Heti posta. Budapest. Alpek. Mindegyik szépen indul, mindegyikben van valami, csak a pointje nincs eléggé kihegyezve. A technikája ott hagyja cserbe, a­hol leginkább rászorul. De aligha csalódunk, a­midőn öntől jó dolgokat várunk. Zörgessen újra és mielőbb. Egy előfizetőnek. A reclamált aphorisma csakugyan Balogh Irmától való. Neve a két sor alól elnézésből maradhatott el. Budapest. Mese a beteg gyermekről. Lapunk ezt a nen­et nem cultiválja. A puszta contemplatiót, az allegorizálás és az érzel­mes prózák egyéb nemeit az angoloknak és németeknek engedjük át. Becses kéziratát megőrizzük és ha egy-két kisebb költeménynyel szerencséltet, azonnal helyet szorítunk. Budapest. //: Jenő. Richepint csak válogatva lehet fordítani. Erre a költeményre alig volt érdemes annyi gondot fordítani. Az utolsó strófa egyik fordulata alig érthető. Kérünk mást. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Kiss József. Főmunkatárs: Justh Zsigmond. Egész selyem nyomtatott foulard-okat I ffrt Jefl Irrt­l 4 f°r'nt krig méterenként (körülbelől ■ in tu Krím 45Q különböző mintában) szétküld vég- és darabonként bér- és vámmentesen Henneberg Ct. (cs. kir. udv. szállító) gyári raktára Zürichben. Minták haladék­talanul küldetnek. Levelekre Svájczba 10 kros bélyeg ragasztandó. Csonka és Rottenberg férfi-szab­áls: VII. ker.­ király-utcza 41. szám Férfi- és gyermekruhák dús raktára. Ruha­termünkben a társadalom minden osztálya számára divatos, tartós és igen jutányos öltözékek kaphatók.­­ Megrendelések gondosan, kívánatra 24 óra alatt is foganatosíttatnak. A legnagyobb igények is kielégíttetnek. Fizetések megegyezés szerint. Neumayer Ede, Budapest, szerecsen-utcza 35. kótp­ A. -stfoddáron v.-t

Next