A Hét, 1899. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-15 / 3. szám

46 IRODALOM. Szilágyi Sándor. Hetvenkét esztendős korábban halt meg s ami fönmarad utána, több, mint egy emberöltő munkája. A magyar történetirás mai magas színvonala Szilágyi Sándor pihenést nem ismerő munkálkodásának a gyümölcse, fiatal tudósaink jelentős és díszes légiója tőle tanultak lelkesedést és lelkiismeretességet. A magyar történelemnek alig van kor­szaka, melynek kiderítése körül Szilágyi Sándor nem buzgól­­kodott volna. Megérte legnagyobb munkájának elkészültét is, az Athenaeum kiadásában megjelent magyar nemzet történeté­nek epochális művét, mely úgyszólván a mai magyar történet­­tudomány erőpróbája. Tiszta jellem, egyszerű ember, ellensége nincs, jóbarátja, hálás növendéke annál több. Igaz részvét kiséri koporsóját és nagy szavak nélkül is megvan ő. siratva és meg van óva drága emléke minden időkre. Mezarthim versei. Kevés rokonszenvesebb költői egyéni­séget ismerünk a fiatal generáczióban, mint amilyen Mezarthim. Szárnya itt tollasodott meg a mi fészkünkben s hogy ma már ösmerik és méltányolják, jele annak, hogy a közönség igazsá­gosan tünteti ki szeretetével a rája érdemeseket. Uj verses­könyvének Uxor mea lesz a czime s előfizetők egy forintjával példányát már most megrendelhetik a szerzőnél (Kempelen Farkas, VIII. József-utcza 28.) A teljes Jókai. A Jókai-jubileum napjának ötödik évforduló­jára jelent meg pontosan, ahogy ígérve volt, a százkötetes Jókai utolsó sorozata. Tiz hatalmas kötet, amelylyel együtt teljes immár az a párját ritkító Jókai-könyvtár, amely a koszorús poéta ötven éves irói munkásságának ünnepére készült. A teljes Jókai a mai naptól fogva az irodalomé vagy —■ konkretebben szólva — a magyar közön­ségé, amely régi bálványát házi istenei mellé fogadhatja. A száz kötet utolsó sorozata bővelkedik érdekes olvasmányokban. Könyvalakban itt jelennek meg először Jókai költeményei (98. és 99. kötet) Újabb elbeszélései (94. kötet. A barátfalvi levita) szintén ebben a sorozatban kaptak helyet, a Leventével, ezzel a hatalmas drámai alkotással együtt, (95. kötet) amelyet a Nemzeti Színház most készít elő tavaszi szezon­jára. Irodalomtörténeti becse van a századik kötetnek is, amely tör­ténete az egész vállalatnak és hű krónikája azoknak a feledhetetlen jubiláns napoknak, amikor nemcsak Magyarország, hanem az egész müveit világ ünnepelte a mi legnagyobb élő poétánkat. Ebben a szá­zadik kötetben, mint a vállalat vezetői annak idején megígérték, meg­találja az olvasó a teljes Jókai-kiadás összes aktáit, névsorát az elő­fizetőknek, jegyzékét az üdvözleteknek, díszokleveleknek és ajándékok­nak, Jókai életrajzát és megjelent műveinek bibliográfiáját, továbbá teljes tartalomjegyzékét a száz kötetnek. Röviden : ez a száz kötetes nemzeti kiadás története, amely históriai okmányként kiegészítő része a nagy vállalatnak. Az utolsó sorozat 10 kötetének tartalma ez: Napraforgók, uiabb beszélyek (91. kötet). Őszi fény, újabb elbeszélések (92. kötet). Mesék és regék (93. kötet). A bardtfatvi levita, újabb elbeszé­lések (94. kötet). Levente, Utazás egy sirdomb körül (95. kötet). Életem­ből I. II. (96. és 97. kötet). Költemények (98. és 99. kötet). A Jókai jubileum története (100. kötet). Ehhez az utolsó kötethez maga Jókai irt utószót. — Annak az ünnepét, hogy a teljes száz kötet együtt van, mi ebben a számunkban az Őszi fény czimü kötet egy bájos apróságának reprodukcziójával óhajtjuk megülni. Olvasva el se hinnők, hogy száz kötet van mögötte, olyan üde hajtása ami öreg mesterünk örökifjú poézisének. Uj könyvek. Juhász László. Huszonheten a felső tízezerből (Három szín­darab.) Budapest, 1899. Franklin-Társulal Ára 2 korona. Lengyel Laura. Balázs Klára. Regény. Budapest, 1899. Singer és Wolfner kiadása. Ára 1 frt 20 kr. Papp Dániel. Marcellusz. Tizenkilencz elbeszélés. Budapest’ 1899. Singer és Wolfner kiadása. Jakab Ödön. Komédiák. (Elbeszélések.) Budapest, 1899. Lampel Róbert kiadása. Ára fűzve 2 frt., diszkötésben 2 frt 80 kr., Herczeg János. Magda. (Versek.) Budapest, 1898. Az Athenaeum r. t. könyvnyomdája. Ára 2 korona. Dr. Lázár Gyula. Szent Erzsébet, magyar királyi herczegnő élete. Budapest, 1899. Lampel Róbert kiadára. Ára 1 frt 20 kr. Divat. Férfiak báli toilette-jéről. — január 13. Itt a farsang és vele együtt beköszöntött az estélyi vise­let saisonja. A frakk ilyenkor érvényesül inkább, és még azok is, kik nem kedvelik ezen előkelő ruhadarabot, előrántják leg­alább egyszer, hogy had szellőzzék. A frakk különben igen háladatos ruha, elszolgál évekig és van olyan is, mely az esküvő emlékezetes napjától elkíséri gazdáját egész életén át, sőt némi átalakítással nem ritkán az örökösének is szolgál, akár egy kaczagányos diszmente, mely nemzedékről nemze­dékre száll. Nem ezekről a frakkokról akarok szólni, hanem a világfi frakkjáról, arról, mely ép oly járatos a báltermekben, mint az illatos boudoirokban. Valódi urnák minden két esztendőben uj frakkra van szüksége. Őnála ezen ruhadarab a legfontosabb, mert százféle alkalom van, hol abban kell megjelennie. Kezdve a tisztelgések és audiencziák végtelen sorozatánál, folytatva a fogadások, esküvők, hangversenyek, premiérek, bálok és orpheumi chambre séparéebeli orgiákig, őnála a frakkviselet kötelező. Ilyen uraknak, kiknek — némi kivétellel — jó ízlésük, nagy divat-tapasztalatuk és last but not least rendesen kitűnő szabójuk van, nincs szükségük e tekintetben tanácsadóra. Ők igen jól tudják, hogy mi a divatos, sőt a divat nem ritkán az ő kezdeményezésüket követi, — ilyen uraknak mondom, — nem szól az én tudósításom. Ők legfeljebb megelégedéssel, talán büszkeséggel vehetik tudomásul, hogy mintaképei lehettek másoknak, kik nem oly avatottak az öltözködés művészetében, kiket hivatásuk betöltése gátol abban, hogy azzel behatóan foglalkozhassanak, kiknek nincsen oly kifejlett finom, mondhat­nám raffinált Ízlésük és végre, kik nem oly szerencsések, hogy Várady Béla műtermében rendelhetik meg báli toilettejüket. Az előkelő körökben nem ismerik a színes frakkmellényt. Ezen, a köznapi viseletben annyira kedvelt és szép divat magá­val vinné a bálterembe az utcza légkörét és az, ki frakkhoz szines mellényt viselne, méltón megérdemelné azt a félremagya­­rázhatlan feltűnést, melyet bizarr Ízlésével keltene. Idősebb uraknak azonban, olyan őszfejüeknek, mint milyen a »London Fashions Publishing Comp.« itt reprodukált gyönyörű kivitelű divatképén látható, sötét alapú pettyezett vagy szolid, apró mintákkal behintett szines mellény viselete megengedhető. Ilyeneknek, még ha nem »Smoking«-ban, hanem frakkban jelennének meg, rendkívül jól áll ez a kis variáczió, mely öltözetét élénkíti. De tessék elképzelni, hogy a gigerlinek mily kifejlett alakja állna előttünk, ha a mellette álló fiatal emberen szines frakkmellény volna. Ép úgy elvesztené a másik oldalon álló alak kifogástalan elegáncziáját, ha a »Fashion« szerkesztője után »Beau Brummel junr.«-nak nevezett gyönyörű szabású fehér piquet-mellény helyett sötét vagy szines mellényt viselne. A nézőhöz háttal álló alak a legpraktikusabb és jelenleg legdivatosabb téli felöltőt, az u. n, »Raglan«-t mutatja be, melynek főkülönlegessége abban rejlik, hogy a vállak az ujjak­kal egybeolvadnak, illetőleg egy darabból vannak szabva. Ezáltal a kabát igen kényelmes, nem gyűri le az alatta lévő ruhát és kellő hosszúsága, valamint ügyes gallér-szabása által a hideg ellen is kellő oltalmat nyújt. Valódi nagyúri ruha­darab ez, mely idővel teljesen kiszorítja elődjét, az u. n. »Opera Cape«-et. A második alak gyönyörű városi bundát mutat be, melynek széles, kényelmesen kihajtható gallérja és prémezett ujja rendkívüli előkelőséget kölcsönöz viselőjének. A harmadik alak »Smoking«-ban van. Ezen kabát vise­lete bálokon, estélyeken, vagy nagy ebédek alkalmával csakis öreg uraknak van megengedve. E kabáton áthajtható selyem-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék