Hetedhéthatár, 2003 (7. évfolyam, 1-25. szám)
2003-07-25 / 15. szám
2003. július 25. Motesiky Árpád íráseink nyomán a Zsitva völgyében10. Tamasár lakói átélték a török hódoltságot, restitúciót a török után, amit „új honfoglalásnak” is neveztek. A lakosság magyar, a nemesség szerepe kezd megszilárdulni, a helymegnevezések és dűlőnevek is magyarok. Ám a XVIII. század végére a jó munkalehetőség nyomán egyre több jövevény érkezett. Mária Terézia korabeli, 1770-ben kelt urbárium szerint a jobbágyság már szlovák. A birtokok ugyan kisebb-nagyobb nemesek kezén voltak, de az új viszonyok egyre nagyobb lehetőséget adtak a beszivárgásra és a szomszédos falvak: Névés, Vörösvár és Zsitvaújfalu el is szlovákosodtak. A XIX. században Tajna és Sári közigazgatásilag egyesült. A Tajnay család tagjai különféle közéleti és egyházi tisztségeket töltöttek be. Társadalmi és anyagi helyzetük fellendült, életmódjuk nagyúrivá formálódott, Pesten is tartottak lakást. Tajnán 1840 körül felépült a 60 holdas kerttel, angolparkkal övezett, patinás, klasszicisztikus ízlésű kastély. Építtetője, Tajnay János, barsi főispán sajnos nem költözhetett be rezidenciájába. A kiváló embert, közéleti pályájának derekán elragadta a halál. Vele fiú ágon kihalt a Tajnay-család. A birtok örökösödés útján a Révay-családra szállt. A Révay bárók - később grófi címet nyertek - igazi nemesi életmódot folytattak. Akkorra már a hajdani négy falu (Kistajna, Nagytajna, Kissári, Nagysári) teljesen egybeolvadt, maradéktalanul felszívódott. A tajnai kastélyban az angol vidéki életet, ha nem is utánzó, de azok szabályainak megfelelő módon éltek. Gyakoriak voltak a vendégek, látogatók és hetente legalább egyszer zenés összejöveteleket rendeztek. Az 1880-as években Justh Zsigmond, a család rokona, sokat időzött a tajnai kastélyban. Azt mondják, hogy „Faimus” című regényét (1895) a tajnai kastélyban zajló élet tapasztalatai alapján írta. Gróf Révay Simon életviteléből sem hiányoztak az arisztokratikus hagyományok. Szeretett vadászni birtokain, de a kilencszázas évek elején bérelte és megalakította a Nagysurányi Vadásztársaságot, amelynek elnöke volt. A Surányi Társaság tagjai Gróf Révay Simon voltak: Kelcz Gyula, Bíró Lajos, gróf Pajacsevich Márk, Vécsey Miklós, Mocsonyi Antal, Patay Samu, gróf Bánffy Miklós és gróf Zichy Károly, az akkori idők legjobb jövője. Gróf Révay Simon másrészt viszont művelt ember volt és fiaitól is megkövetelte a műveltséget, megadta nekik a tanulás lehetőségét. Három fia volt: István, János és József. A legtöbbet a már említett Istvánról tudunk. Tajnán született 1899. május 7-én és 1989. október 30-án hunyt el Korneuburgban (Ausztria). Egyetemi diplomát a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett. Demokratikus és toleráns viselkedésével nagy tekintélynek és elismerésnek örvendett. Felelősségteljes tisztségeket töltött be a kisebbségi politikában. A visszacsatolás után egy ideig még maradt Szlovákiában és a Felvidéki Magyar Párt ügyvezető elnöke volt, de aztán 1941 -től 1944-ig a magyar országgyűlés felsőházának tagja. Részt vett a magyar békedelegáció munkájában, 1949-ben emigrált. Az USA-ban élt, de 1967-ben Ausztriába költözött. Egészen haláláig foglalkoztatták a nemzetiségeket érintő kérdések. Bezárólag talán még annyit, hogy Csehszlovákiában az oligarcha nemzedék évszázados hagyományainak a felbomlásával eltörölték vagy betiltották a nemesi címek használatát. Ám az a vélemény is megfogalmazódott, hogy a csehszlovák vezetés nemcsak a feudalizmusnak volt keményen ellensége, hanem erőteljesen, intézményesen hozzáláttak Szlovákia magyarságának a felbomlasztásához is. Előző fejezeteinkben említettük, hogy a Zsitva bal partján volt egy Elka-Jovka- Jóka nevű falu, amely az idők forgatagában és vérzivatarában megszűnt. Főleg a török hódoltság idején menekültek lakói a szélrózsa minden irányába. Ám a török kivonulását követően régi és új telepesek kezdték új otthonuk építését közvetlenül a Zsitva partján, s innen kapta a nevét: Zsitvaújfalu (Nová Ves nad Zitavou). Zsitvaújfalu egyre épült és szépült, különösen a XVIII.-XIX. században gyarapodott a kisnemesség, három kastély is felépült a faluban, katolikus templomukat pedig 1789-ben Szent Tamásnak szentelték. A múlt század második fertályában pedig a templomtól nem messzire lévő forrás, „kutacska” köré, amelynek csodatévő ereje van, búcsújáró helyet építettek Mária tiszteletére, ahová minden esztendőben jönnek a búcsújárók és magyar szentmisét is szolgálnak. Az utolsó népszámláláskor senki sem vallotta magát magyarnak, noha a templom körüli temetőben még a múlt század elejéről elég gyakoriak a magyar sírfeliratok... (folytatjuk) A tajnai kastélyt hatvanholdas angolpark vette körül A zsitvaújfalusi templom (Fotó: Anton Vávra) HetedHÉTHATÁR 27