Hétfő, 1939 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-09 / 2. szám
Khon Szolid önvallomásai flü árác' favazas es a gyönüb.jiíj gengítése Budapesten vasárnap délben hőmérséklet —1 Celsius-fok. Várható időjárás a következő 15 órára: Az északi szél tovább gyengül, majd déliesre fordul. Változó felhőzet, helyenként (főleg nyugaton és északon) havazás. D.'ien és keleten méz ,103 én-helin'é,. A nappali hőmérséklet hétfőn nyugat fel is emelkedik. Budapest, 1989. január 9 Bétfő, II évfolyam, 2. szám (A h-ik oldalal HÉTFŐI POLITIKAI LAP á ratOfill. Mai vezércikkünk: A magyar életért VIGYÁZZ, he bántsd a magyart ! — harsant bale a munkácsi ágyak dürgélése, csak tankok gépfegyverűizébe egy erős, tiszta férfihang. Vitéz Imrédy Béla, Magyarország üiii'szk alnöke üzente bátor öntudatát, kemény határozottsággal !-‘ a négy szót azoknak, akik Víz! --, sír ünnepén orvul, gyáván rohantak meg egy békés magyar várost. S a kormányelnöki szózat nem egy ember hangja. Benne ott harsog tízmillió magyar elkeseredése, felháborodása. Mögötte ott áll egy erős, újra éledt katonanemzet, amelynek fiai a Latorca-hídon megmutatták, hogy nem üres fenyegetés, hanem komoly valóság, hogy véres fejjel kell menekülnie innen mindenkinek, aki háborítani akarja a magyar föld békéjét. Ne bántsd a magyart! — harsog az üzenet. De a figyelmeztetés szól nemcsak a fegyveres latroknak, az orvtámadó banditáknak, hanem száll azok felé is, akik egy oktalan irredentával uszítják, lázítják a Magyarországhoz került szlovák lakosságot. Nagysurány után Kolta községben is erélyes eszközökkel kellett helyreállítani az izgatók által felborított rendet. De mint a munkácsi határon, a magyar karhatalom itt is megmutatta, hogy ismeri kötelességét és teljesíti még akkor is, ha ez fájdalmas a megtévesztett szlovák testvérekkel szemben. Túl az északi határon mindenki láthatja, hogy jó lesz felhagyni a kalandos kísérletekkel, meddő és káros propagandával. Ajánlatos lesz tszteletben tartani a magyar miniszterelnök figyelmeztetését, mely nem szól: ne bántsd a magyart! Mert — senki ne feledje — ismerünk egy másik közmondást is s van erőnk követni azt a parancsot is, hogy üsd az orrát, magyar, aki a tiédet bántja. t!llillllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllll||||||||||||||||| A magyar élet moh halom zászlóját történelmi jelentőségű, nagy beszéddel bontotta, ki vitéz Imrédy Béla miniszterelnök. A Hétfő szenzációs riportja a munkácsi cseh betörés megdöbbentő részleteiről A cseh pertámadás hétfősi halottjét vasárnap temette el az ország Munkács, január 8. : Munkács közönsége most éra fölött frissen hántolt sírok dóm, (Délután 11 óra) háza a postaépület közelében virágerdő borítja 68 göröngyöket Amikor e sorokat diktálom, I h'ő Sugár-úti '.eme.ebül. Wget | jjs zúgnak, zúgnak a haranmég zúgnak a harangok. | ént a temetés... A hét koporsó gok ... , Hét koporsó Munkács főterén Délután két órára volt kitűzve a temetés időpontja. _A városháza előtti térségen hatalmas feketedrapériás emelvényen ott sorakozott hét koporsó. Az első négyen rohamsisak és kard. Az ötdiken tűzoltósisak, a hatodikon egy karszalag: Nemzetőrség. A hetediken nem volt semmi jelvény, ebben pihen as a tízgyermekes szerencsétlen ruszin asszony, akit halálra sebzett, a pénteki orvtámadás egyik golyója. A koporsókat nemzeti színű leplek borítják. Az emelvény körül felhalmozott koszorúk szalagjai is mind-mind nemzeti színűek. A piros-fehér-zöld elnyomja a gyász fekete színét. Köröskörül a házakon is több a nemzeti zászló, mint a fekete. Az emelvény mellett magasba szökik egy hatalmas, háromemeletes fenyőfa. Ennek az élő karácsonyfának ágain is nemzeti színű zászlók lengenek. A hatalmas kárpáti fenyők nemzeti színnel lobogózott ágai alatt feküsznek a halál némaságában a véres csata hősi halottai, hogy a város s az ország utolsó búcsút mondhasson nekik. Az emelvénytől jobbra és balra díszszázad sorakozott és köröskörül beláthatatlan sorban a beorkolló utcák mélységében ember-ember hátán. Az egész Munkács eljött, hogy megadja a végső tisztességet azoknak, akikz értük harcoltak. A városháza árkádjai előtti emelvényen, szemben a ravatallal helyezkedik el Jaross Andor, a Felvidék minisztere és a város polgári, katonai és egyházi előkelőségei. Már negyedháromra jár az óramutató a városháza tornyán, amikor megkezdődött a gyászszertartás. Az egyházak papjai búcsúztatták elhunytjaikat és tartották meg az egyházi búcsúztatót, a beszentelést és mondák el az imádságot. Tompán felcsendültek a „Circum dederunt meg szívettépő akkordjai, majd az égisz tér levert kalappal énekelte el a Szózatot. Aladár búcsúzik nemzet hősi halottaitól él. Vásáry Aladár felvidéki képviselő búcsúzott ezután a város és a nemzet nevében a hősi halottakól. — Két hónappal ezelőtt itt, ezen a téren várakoztunk, hogy fogadjuk a bevonuló magyar honvédeket és az anyaország élére boruljunk. Akkor itt volt egész Munkács. Most is itt van az egész város, de most nem öröm lángja ég az arcukon, hanem fájdalmat sugároznak a szemek. Azon az emelvényen, amelyen akkor a felszabadulást fogadtuk, most a ravatal van. És a ravatalon hét koporsó. Ami történt, azt se kimagyarázni, se letagadni nem lehet . Ebben a hét koporsóban hat talpig magyar férfi és egy egyszerű asszony fekszik. Hat fiatal, az élete delét sem elért férfi. Az életüket vesztették, mert magyarok voltak és vajon gásig szerették hazájukat. Nemcsak szájjal, de tekékkel mutatták meg, ha kell, életüket adjákhazájukért. — Hősi halottak ők a szó leg-szomorúbb, de legnemesebb értelmében is. Nemcsak az ország* de .Munkács hősi halottal. —■ Egy külső állam hadserege , tervszerű »ry támadást ingzett magyar terület ellen. .A -támadásban nem fanatikus emberek vettek résztfelelőtlenül, hanem az idegen állam rendes serkatonasága, a technika és a gép minden felkészültségével. Kiszámított volt ez a támadás, mert tudták, hogy a magyar hadsereg vezetsége és a kormány respektálta a nemzetközi megállapodásokat és a legkisebb létszámú hadsereget tartotta Munkácson és környékén. Ami történt pénteken, azt se kimagyarázni, se letagadni nem lehet. Tervszerű volt a támadás, mégis kudarcba fulladt, a támadók mégis megfutamodtak. Kudarcba fulladt, mert a kislétszámú katonaság és a hozzájuk csatlakozott önkéntesek, rendőrök, csendőrök, nemzetőrök megfutamították a futáshoz szokott, bátorságot csak a cseh propaganda technikájában ismerő cseh katonaságot. Visszaverték a támadást, s egyben megtorolták is, ismét figyelmeztetve a világot, hogy „ne bántsd a magyart’. Jelentsétek odaát, megtettetek kötelességeteket! — Hogy ma nem több koporsót állunk körül, hogy Munkács nincs ismét idegen megszállás alatt, azt a magyar katonáknak, rendőröknek, önkénteseknek és nemzetőröknek köszönhetjük. De elsősorban azoknak, akik életüket áldozták fel értünk, városunkért, nyugalmunkért. — Mit adhatunk nektek? Itt van a magyar kormány minisztere, katonaság képviselői és az egész magyar nemzet a hála, a szeretet és a határtalan tisztelet megnyilatkozásával veszi körül koporsóitokat. — Hőst halottak, szólítalak benneteket! Halljátok ?! — Vezetőtök adja ki a parancsot. Vigyázz, menetirány után