Hétfő, 1941 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1941-01-07 / 1. szám
A VILÁGÍTÁSI korlátozások bevezetése óta az Elektromos Művek statisztikusai gondosan jegyeznek minden adatot, amelyeknek segítségével megállapíthatják majd, hogy milyen megtakarításokkal jártak a korlátozások. Egy hét múlva jár le a próbahónap és ekkor határoznak arról, hogy a takarékossági rendszabályok eddigi formájukban maradnak-e érvényben, vagy pedig további intézkedések jönnek. Értesüléseink szerint, újabb kisebb megszorításokra lesz szükség, de azért Budapest továbbra is megmarad „Európa legfényesebb fővárosának". SOK SZÓBESZÉDRE és a leg-Iülönbözőbb kommentálásokra adott alkalmat a Magyar Lovaregylet múlheti határozata, amelynek értelmében három bookmaker nem kapta meg 1941-re a működési engedélyt és helyüket három új könyvessel töltötték be. A kimaradtak közül kettő nem is kérte meg az ügetőversenyi engedélyt a Lovaregylet határozata után, a harmadik azonban folyamodott érte, noha a két egyesület régi szokásai szerint, ha az egyik megtagadja az engedélyt, a másik sem adja ki. A Magyar Lovaregylet igazgatóságának döntése megfellebbezhetetlen, az igazgatósági urak szuverén határozata megmásíthatatlan. Az engedélyüket vesztett könyvesek személye a zsidótörvény szempontjából kifogástalan, — a Lovaregylet vezetőinek, bizalmas értesülései szerint azonban, nem mondható el ugyanez a — forgótőkéjükről. A kaszinói szellemű urak nem tűrik a Strohmannrendszer gyanújának árnyékát sem, mtg magyarázzák az engedélyelvonást a vezetőséghez közelállók... 3. A PÉCSI MŰVÉSZI HETEK nagysikerű szombati irodalmi megnyitó estje után, vasárnap nyitották meg ünnepélyesen a képzőművészeti és kerámiai kiállítást. A kiállítás gazdag anyaga részben a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből, részben pedig a világhírű pécsi kerámikusok műveiből áll. Vasárnap este díszelőadást tartott Thuróczy Gyula társulata. Herczeg Ferenc Bizáncát adták a fővárosi nívón. Vízkereszt napján Károlyi Gyula, Végh Sándor és Wahtner Tibor közreműködésével hangverseny volt. A nagysikerűnek ígérkező Pécsi Művészi Hetek gondos előkészítéséért és fáradhatatlan rendezéséért Esztergár Lajos polgármestert illeti elsősorban a dicséret. 4. A NYOLCVANÉVES vitéz Szurmay Sándor báró gyalogsági tábornok tiszteletére vasárnap bajtársi teadélutánt rendezett a volt nagykanizsai m. Jár. 20. honvédgyalogezred, amelynek az uzsoki hős ezredtulajdonosa volt. 5. RÖVIDESEN MEGKEZDŐDIK Székelyföldem a cukorrépatermelés és a cukorgyártás. Két székely pénzintézet, a Háromszéki Takarékpénztár és a Kézdivásárhelyi Takarékpénztár, állami támogatásai cukorgyárat létesít. Hárommillió pengőt irányoztak elő a gazdaságilag fontos ipartelep felállítására. Az építendő gyár környékén, ötszer katasztrális holdon termelnek majd cukorrépát a gyár részére. A háromszéki cukoripar sokszáz székely családnak ad pajd megélhetést... 6. VASÁRNAP KERÜLT kibocsátásra a Műcsarnokban a második „Magyar Művészetért” bélyegblokk. A filatelisták, de még inkább a bélyegüzérek megrohanták a Műcsarnokot, ahol tumultuózus jelenetek játszódtak le a csupán százezer példányban forgalomba kerülő blokk árusításakor. Rendőröket kellett kivezényelni, akik alig tudták megfékezni a bélyeggyűjtők egyébként békés tömegét. Belépődíjjal együtt 2,01 pengő a blokk hivatalos ára, de az élelmes jegyüzérek délben már 10 pengőért árulgatták az autóbusz Andrássyúti végállomásánál. Ez annyit jelent, hogy a Főméltóságú Asszony akciója másfél pengőt kapott egyegy blokkból, amelyen az üzér közel nyolc pengőt keresett... 7. MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBI főszerkesztője vonult január elsejével jól megérdemelt nyugalomba ... Nemeskéri Kiss Jenő, államvasúti felügyelő, aki több mint harminchat évig szerkesztette a hivatalos menetrendet, szolgálati idejének betöltése után nyugdíjba ment. Felelősségteljes, idegölő pontosságot és hibátlanságot igénylő munkáját mindenkor a legnagyobb gonddal és buzgalommal látta el. A magyar államvasutak hivatalos menetrendje, az a könyv, amit a Biblia és a telefonkönyv mellett talán a legtöbbet forgattak ebben az országban, mindig méltó volt a világviszonylatban is kifogástalan magyar vasúthoz... 8. TALÁN AZ EDDIGINÉL IS PARÁDÉSABB, művészibb formában jelent meg a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának l'tjl.-es naptára. A szebbnél szebb, pályadíjat nyert fotókkal díszített naptár 25.000 példányban, készült német, olasz és francia nyelven is. 9. AZ ARÁNYLAG FIATALON nyugdíjazott vállalati vezérigazgató, aki puritán egyszerűséggel sohasem engedte, hogy akár „vezérigazgató úrnak", akár — kormányfőtanácsosság címén— „méltóságos úrnak" szólítsák, hanem ragaszkodott a demokrata „doktor úr" megszólításhoz, most éppen a doktori cím miatt állott mint vádlott az egyik kerület rendőrbírája előtt, „Karnis cím viselése" miatt. Kiderült ugyanis, hogy a „doktor úr" elmulasztotta nosztrifikáltatni Belgiumban szerzett diplomáját, ami annál is nehezebb lett volna, mert a „diplomát" kiállító „főiskola" egy brüsszeli bérkaszárnya kétszobás lakásában „székel" és a „doktori cím viselésére jogosító" okmányt nem szorgalmas tanulással, vagy tudományosan elmélyedő disszertációval lehetett megszerezni, hanem potom háromezer belga frank lefizetésével. Miután a kedvelt „doktor úr" megszólítás ezentúl hatóságilag tilos, és a „vezérigazgató úr" sem aktuális már, a puritán férfiú kénytelen lesz a jövőben megelégedni a szürke „méltóságos úr" címzéssel... 10. ÖTVEN ÉVVEL ezelőtt mutatták be a római Operában Mascagni „Parasztbecsületét“. A nevezetes évforduló alkalmából a hetvenhétéves maestrot az olasz nép valósággal elhalmozta őszinte szerencsekívánataival. Az olasz király és császár, a Dues, az olasz szellemi és születési arisztokrácia, egyaránt ünnepelte Pietro Mascagnit, az olasz muzsika büszkeségét. Bottas kultuszminiszter művészi kivitelű, nagyértékű arany emlékplakettet nyújtott át és ősz mesternek a „Parasztbecsület“bemutatójának félszázados évfordulóján... 11. A BUDAPESTI görög szertartású egyházak Vízkereszt napján megtartották szokásos keresztszentelésüket a Dunában. A felékesített keresztet bedobták a vízbe és három vállalkozó szellemű fiatalember, nem törődve a jeges árral, utána ugrott és partra hozta. Az érdekes szertartásnak, mint minden évben, idén is sok nézője volt. m A legnagyobb műrészi élményt 4. hétre prolongálja a mmm rjeratiyl Ijijulu 45 éves művésii jubileuma Toronyi Gyula, az Operaház tagja 13-án ünnepli művészi működésének 45 éves jubileumát a Zeneművészeti Főiskolán rendezett hangversenyen. A jubileumi est keretében fellépnek az Operaház legnépszerűbb tagjai. Ennyi operaénekes talán még sohasem lépett fel egyetlen estén — még az Operaház előadásain sem. Negyvenhat magánénekes szerepel különböző énekszámokkal, fellép még Vikár Béla gordonkaművész, Rékai Miklós hárfaművész, Szentgyörgyi László hegedűművész, az Opera női és férfi tánckara. Konferál: Tapolczay Gyula, a Nemzeti Színház tagja. Jegyek igényelhetők Toronyi Gyulánál, telefon: 180—029. 13-án: Jete egy asszony három é Hetek óta várja már Budapest Charles Boyer és Bette Davis együttes filmjét, amelynek címe: Egy asszony három élete. A Radius filmszínház a Tóparti látomás nagy sikere miatt halogatta a külföldi film bemutatóját. A Boyerpremiert csak most tűzték ki január 13-ára. A sztároknak és a filmnek egyaránt kijáró érdeklődés már mutatkozik: a Rádiusban a jegyek árusítását már megkezdték s az első néhány nap táblás háza már biztosítva van. Tíz nap múlva lesz a „Dankó Pista" premierje A szegedi nótakirály romantikus és kalandos életéről készült filmet tudvalévően a pesti premiert megelőzően kilenc nagy városban mutatták be a karácsonyi ünnepek alatt óriási sikerrel. Rövidesen Pesten is sor kerül a bemutatóra, a kétszázadik magyar film bemutató díszelőadása tíz nap múlva lesz. A meghívott politikusokon, társadalmi előkelőségeken, s a magyar művészvilág reprezentánsain kívül természetesen megjelennek a főszereplők: Jávor Pál, Simor Erzsi, Lukács Margit is, valamint a rendező Kalmár László és a gyártó Mester Film vezetői is. gyárat! Kein! Mai film, százszázalékosan aktuális témával, kémkedéssel. A nagy háború előtti idők elevenednek meg az új német filmen, amelynek ipari kémszervezet áll a központjában: francia és angol kémek izgalmas hajszája folyik a Kettwig-gyár találmányáért, a hajszálvékony acélsodrony szálért, amelyen felbocsáthatják a repülőtámadások ellen védő léggömbzárat. Közelről látjuk az ellenséges kémek „holttesteken keresztül gázoló” munkáját s a német kémelhárítás elszánt küzdelmét. Érdekes film, jóval felette áll az átlag kémfilmeknek. René Diligen, Kirsten Heiberg és Michael Bohnen játsszák a főszerepeket. (Uránia.) FEDAK NEVE ARANYOZZA BE a Magyar Színház új operettjét, a „Gyergyói bál”-t. Szilágyi László és Huszka Jenő operettje ugyanúgy, mint a tavalyi „Tokaji aszú”, vagy a két év előtti Erzsébet’’ magyaros aláfestésű, hangulatos, színes és látványos darab. A szabadságharc idején játszódik az új zenés játék, a gyergyói havasokban, illetve a második felvonás két képe a lengyel határon. Soke hatásos motívum csillagtüsében pereg a történet, amelyben Fedőkön kívül a Magyar Színház csaknem egész művészgárdája fellép. Huszka Jenő muzsikája melodikus és művészi, a kiállítás pedig meglepően bőkezű és gazdag. A HÉT MÁSIK PREMIERJE az Andrássy Színházban volt. Cesare Mentio olasz íróságjátéka, a „Baj van Baloméval” néhány komoly szintinél tarkított történelmi karikatúra. Az ötlet ugyan kissé kabaréízű — Néró császár meghallja a hírét a csábtáncáról nevezetes Salometta, s követet, küld érte, Salome azonban közben már, öregasszony lett, így hát helyette egy „hamis” Balomét küldenek Rómába. A darab a bohózat túlzásaitól majdnem a dráma határra esgyéjéig felvonultat minden sikerpatrónt, a lélekléte azonban nem elég. Valamikor a régi Andrássy-i úti Színházban játszottak a műsor második felében egy-egy ötven-hatvanperces, háromképes játékot. A „Baj van Saloméval” szerencsésebb külsőt kapott volna, így átszabva és megfelelően lerövidítve. FEDÁK SÁRI páratlan művészete áll természetesen a „Gyergyói bál” középpontjában. Amit ez a ragyogó asszony művel, az egymagában biztosítja a darab számára a sikert. Zimonyi Márta, Adorján Éva és Kollár Lívia íj, és harmatos triója hajóal abban, mint a csipksuszály, 13 vili mulatságos figurát visz AZ IDEÁLIS Ilinása este 0 órától AZ ATTR padra Bilicsi Tivadar és tökéletes operettszubrett Fejes Teri, Földényi László, Angyal Nagy Gyula, Básthy Lajos, Dajbukát Ilona, Rózsahegyi Kálmán, Marsovszky Livia és Pethes Ferenc neveit említjük még meg és Básthy Istvánét, aki a díszleteket tervezte. AZ ANDRÁSSY SZÍNHÁZ olasz darabjának hőse Vaszary Piroska, aki meglepően széles skálán fut a címszerepben. Kitűnő alakítás Hajmássy Miklósé, kis szerepében is jól mutat Szilágyi Szabó Eszter, érdekes figurát hoz Mihályfy Béla, Szakács Zoltán, Z. Molnár és Pataky, Törzs Jenő ellenben egy gyomorbeteg ágenst játszik király helyett. Csinosak a pár szavas hölgyszereplők, a tehetségesnek ígérkező Gajzágó Denise, továbbáEffenda Bessie, Goll Irén és Andzácsy Mária, a darabot Vaszary János fordította és rendezte, to Zó HELY éjjel 2-ig. Ö SI a Ü 2 HUNTER,S-BOY, ANCY ZOLjft LINDES, FIXA ET PERFECTO, OBLOFF ET NORMA THAYIES. W9BSZÉKI CONTINENTAL-JAZZ Directrics: LA BELLA XOVOTHÁ Dizöz- BODNÁR PIRI Horthy Mik!é*-At SO. T.: 25.74-30 m wm ELADÓ BIRTOK Mikszáth Kálmán regénye ott sárgul a könyvespolcunkon jónéhány éve s most egyszerre, hirtelen miseelevenecjenek, az alakjai, lerázzák magukról az Idő porát és mint Iluska,a Kéry totói, éhre kelnek ismét. Borcsányi Erzsike és Marjánszky, fiatal földbirtokos szembekötősdit játszanak a filmen s újra derülünk minden mondatukon, minden mozdulatukon. Pompás ötlet volt filmre vinni ezt a Mikszáth-regényt! Harsányi Zsolt, aki a Noszti fiúval már bebizonyította, hogy nemcsak író és színpadi szerá®/hanem a Mikszáth-művek hivatásos-színpadra hangolója, az „Eladó birtokos „ is valódi mikszáthi szellemben ültette át filmre. A főérdem mégis Bánky Viktoré, a film rendezőjéé, aki az ötletet felvetette. Mi érdekli a közönséget, a mai, puskaporos levegőjű, háborús világban? Különös, de megállapított tény, hogy leginkább a finom líra, a kanalanként adagolt, kristálytiszta humor és az irodalom. Ezek ma a siker előfeltételei, amelyeket az „Eladó birtok”-ban megtalálhatunk. A szereplőgárda mindig elárulja, mennyit áldoztak a filmre, nagy filmről van-e szó, vagy csak középszerűről? Az „Eladó birtok” producerei nem takarékoskodtak sem szereplőkkel, sem a velük járó egyéb áldozattal: Bedeczky Zita és Páger Antal a két sztár s mellettük jelentős.*gB-M£peket játszanak még Vaszary Piri, Gobbi Hilda, Kéry Panni, Pethes Ferérsz,Pistaky József, Dajbukát Ilona, Gárday Lajos és Pataki Ferenc. Szerepel a filmen a Gyöngyösbokréta is, a kísérőzenének pedig Fráter Lóránt legszebb dalait használták fel. A filmnek nagy sikere van az Omégában és az Átriumban. iki. jé ZITA Bárhangulat a Vigadóban Szabó Kálmán művésztriója nem csupán a bárok intim hangulatában jelent élvezetet, hanem — amint vasárnap a Vigadó zsúfolásig megtelt nézőtere bizonyította —, a hangversenypódium fényében is. Szabó Kálmán hangversenyén saját szerzeményű slágereivel és klaszszikus mesterek (Liszt, Rachmaninov, Verdi) műveinek jazz átirataival tomboló sikert aratott. Kijár a dicséret Szabónak, a népszerű jazzkarmesternek, aki egyben zongorista és komponista is, továbbá európai hírű triójának, amelynek tagjai: Szalyó Géza, akit jazz-körökben a „pengető nagybőgőkíséret megteremtőjének“ ismernek és Fekete Miklós, a dob boszorkányos kezelője. Mi tetszett legjobban? Talán Szabó Kálmán legnagyobb sikerű szerzeményére írt ritmusváltozatok. „Álmomban egyszer a szíveddel beszéltem őszintén“ — búgták a bárok zenekarai s dizözei s ez a dal a szerző előadásában sem marad a dunaparti dizöz gerlice-előadás mögött. Úgy érezzük ennél a kivételes tehetségű jazz-triónál, hogy a zenészek diktálják a hangulatot, valósággal ssuggerálják a nézőteret. A közönség dúdolt, dobogott velük, megfeledkezett arról, hogy a Vigadóban van és nem bárban — ez pedig a legnagyobb dicséretet jelenti. Pataky Jenő, a Nemzeti Színház fiatal hősszerelmese néhány sanzont adott elő sikerrel, a pécsi öregdiákok vidám együttese pedig a humor tetőfokáról mulattatott. Érdemes még megemlékezni Legényei József dr. konferanszáról és nem utolsó sorban Marnitz Frigyes amerikai tempójú rendezéséről. Szép, hangulatos, vidám este volt. 1911 JANUÁR 7. Két varietét bemutató „Royal Trott" a címe a Royal Varieté új revüjének. Tánc, ének, egyfelvonásosak, bluettek, magánszámok, szórakoztató és ámulatba ejtő akrobatamutatványok — ez a műsor, amely még érdekesebb, tarkább, mulattatóbb az előbbinél. Peggy és Fred akrobatikus táncait emeljük ki elsősorban s rögtön utánuk következik a Viking légtornász-kettős. Aki szereti az orfeumot, kedvét lelheti meg Ben Bennet zsonglőr groteszk produkcióiban, aki a prózára szavaz. Lengyel Gizinek tapsolhat, a táncos éneket pedig Bársony Rózsi képviseli. Rév Erzsi ebben a műsorban ismét feljebb ugrott egy lépcsővel, Berczy Géza tartós eleganciát csináltatott magának, Peti Sándor és Ihász Lajos pedig most sem „komolyodtak meg". A közönség jól szórakozik s ennek egyik oka a kitűnő Heinemannn jazz is. Raffay Blanka lett az üdvöskéje a Kamara Varietének. Az új műsor címe: Hurrá 1941! Tempót ígér és százhuszasnál is nagyobb sramot, ad, ötletes, kedves és hangulatos revü, remek varieté-csillagokkal és odaszoktatott közönséggel. A tréfák végeszakadatlan sora pereg le a színpadon s a nézőtéren kicsordul néhány könny is a nevetéstől. Endrédy Gréte, Molnár Margit, Halmai, Fekete, Boros és Balassa felváltva gondoskodnak „folyton folyvást“ a szórakozásról, Capton és Stones komikus excentrikusok számának is nagy sikere van, Dolly Hopkins dekoratív szépsége és tárcái lenyűgözőek és kitűnő a műsor többi száma is. Dicséret Sallay Györgynek nem mindennapi számok összeállításáért és a remek együttesnek.