Hétfő, 1942 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1942-01-05 / 1. szám

1942 JANUÁR 5. Újságírás és világnézet a.«—' n­ Újév napján vitéz dr. Kolos­­váry-Borcsa Mihály, az Orszá­gos Magyar Sajtókamara elnöké­nek előadásából két újságíró típussal ismerkedett meg a kö­zönség. Egyik — hála Istennek —a múlté! A liberális kor kis zsarolásainak, nagy hazaárulá­sainak, általában a lelkiismeret­len üzleti szellemnek, az idegen lelkiségnek ál­ fölényes hőse volt ez. A másik a máé és a jövőé. A Sajtókamara elnöke azt a hi­vatást tűzte eléje, hogy „egyé­niségét egy régi, speciálisan magyar lelkialkat, az úriember nemes tartalma töltse el. A ma­gyar úriember fogalma a mi ér­telmezésünkben nemcsak más, de több is, mint a gentlemanek, főként csak külső magatartás­ban és bizonyos játékszabályok betartásában megnyilatkozó élet­formája. Ezeken felül a magyar úriember lényegéhez tartozik a Széchenyi által megkívánt, ki­művelt emberfő s a hagyomá­­mányos szociális együttérzés mindenki iránt, aki magyar.“ A keresztény újságírónak ez a típusa két évtized alatt ki is alakult. Itt áll előttünk oly­annyira, hogy egyedül az újság­írásban nem kellett átképzőtan­folyamokat rendezni. Csak arra volt szükség, hogy megszüles­sék a keresztény sajtó. A meg­felelő gárdát csak ki kellett ásni a zsidó redakciók elnyomottsá­­gából, esetleg a vidéki keresz­tény szerkesztőségek szerzetesi szegénységéből és ez az újság­­írótársadalom már a keresztény magyar úriember szellemiségé­vel, mélységes szociális érzéssel, alapos felkészültséggel vette át az őt megillető helyeket, me­lyekről addig kiszorította a cél­tudatos zsidó szolidaditást. A kevesek, akik egy vissza­­hozhatatlanul eltűnt világot akar­nak újjáéleszteni, ma a legrava­szabb fejlett technikával védik azt az 1918-as csatorna-sajtót, amelyről remek és klasszikus képet rajzolt vitéz Kolosváry- Borcsa Mihály. Kossuth Lajosra, Rákosi Jenőre, Bartha Miklósra hivatkoznak a múlt védelmében. Csak azt nem veszik észre, hogy ezek a magyar nagyok sohasem tartoztak közéjük. Ezeket épp csak elszenvedte az a tintakuli lelkiség, amely kikezdett, vagy kisajátított mindenkit, de arra már nem volt alkalmas, hogy az igazi nagyokkal vitatkozni tud­jon, vagy pláne, hogy az ő pél­dájukat kövesse. Ép a kamará­ba tömörült keresztény magyar újságírórend volt az, amely visz­­szatért a Kossuthok, Barthák, Hoitsyek és a többiek nemes tradícióihoz. Ezen persze mód felett csodálkozik a gettóbeli sötét elfogultság, amely szerint a kamarai elnök beszéde „egy világnézeti irányzat képviselőjé­re és tolmácsolójára vallott“. Ez a „vád“ a legnagyobb elismerés a Sajtókamara elnökének és az újságírók mögötte álló 94 szá­zalékos többségének, amely va­lóban világnézeti alapon áll. Di­cséret, mert ebből mindenki meg­érti , mi fáj a túloldalon. Az, hogy­ ez már nem zsidó, hanem keresztény, magyar világnézet! „A zsidókérdés megoldása megér egy népszavazást“ Zsidó oldalról sürgetik a magyarországi zsidók kivonulásának előkészítését A független magyarországi zsi­dók szabad együttműködésén ala­puló Zsidó Munkaközösség mint­egy fél évvel ezelőtt jelentette meg a zsidó csillaggal ékesített első Zsidó Sárga könyvet, amelyben ki­fejtette, hogy bármiként végződik is a háború, a zsidóság semmiképpen nem tudja visszaszerezni Magyaror­szágon elfoglalt gazdasági és társadalmi pozícióit. Leghelye­sebb tehát, ha már most fel­készül a Magyarországból való kivonulásra. A napokban jelent meg a má­sodik Zsidó Sárgak­önyv, amelyben a munkaközösség, illetőleg ennek vezetője, D. Sabbatai már a ki­vonulás előkészítésére tesz igen érdekes és a keresztény magyar körök által is megszívlelendő ja­vaslatokat. Könyvében erőteljesen szembe­száll azokkal, akik még ma is a zsidó asszimilációt hirdetik és megállapítja, hogy ez csak az antiszemitizmust növeli. Egyetlen észszerű, célravezető és gyökeres megoldás — mondja többek között — a zsidók kivonulása. Ez a mód­szer nemcsak a többségi nép zsidó­kérdését oldja meg, hanem a zsidó kisebbség problémáját is. A most folyó háború befejeztével a győz­tesek minden bizonnyal hozzásegí­tik a zsidó népet új államához. Ebben a tekintetben nincsen különbség Berlin és Washing­ton felfogása között, de a háború után csak akkor hajt­ható végre a magyarországi zsi­dók kitelepítése, ha a zsidók szer­vezetten, felkészülten és autonóm keretek között hagyhatják el mai lakóhelyeiket. Rendkívül érdekesen fejtegeti D. Sabbatai, hogy a kivonulás a zsidók létérdeke, mert, ha nem határozzák el magukat erre, akkor bármiként végződik is a háború, felüti fejét a forradalmi antiszemi­tizmus. „A valóság pedig ez — írja —, szinte bizonyos, hogy a háború végéig, tehát még a háború be­fejezése előtt mindenüket elvesz­tik a magyarországi zsidók. Csak egy módon menthetik, ami ment­hető: a kivonulás céljának meg­hirdetése, vállalása és becsületes szívvel-lélekkel való szolgálata által.“ Kimutatja végül azt is, hogy nemcsak a zsidóság, hanem a magyarság érdekeinek is a szenvedélymentes aszemitiz­­mus felel meg. Az antiszemitizmusnak csak úgy szabad megvalósulnia, hogy ne pusztuljanak el értékek, ne káro­sodjék a magyar gazdasági élet és a közös magyar-zsidó érdekű kivonulás szolgálatába állítsák a gazdasági erőt. A Zsidó Munkaközösség azt ál­lapítja meg végül, hogy az izraelita hit felekezeti szervezetek asszimi­­láns vezetői eddig illetéktelenül beleszóltak a zsidóság politikai ügyeibe, lelki terror alatt tartot­ták a zsidó fiatalokat és megaka­dályozták, hogy kialakuljon az igazi zsidó közvélemény. Épp ezért azt mondja, hogy a zsidókérdés megoldásának ügye megér egy népszavazást. Kérdezzék meg előbb a nem-zsidó lakosságot: kívánja-e, hogy az ország zsidó lakossága a háború befejeztével bizonyos korhatárig kivonuljon az új zsidó államba? Ha pedig befejeződött ez a nép­szavazás és megállapították, mi­lyen hatalmas többség szavazott igennel, ^■'■'tegyék fel ugyanezt a kérdést titkos szavazással a zsidó la­kosságnak. Nem kétséges, hogy a zsidók nagy tömegei az igazságot és az életet választják. Miután úgy látszik, hogy a Zsidó Munkaközösség őszinte és becsüle­tes álláspontot képvisel, érdemes, hogy a­z általuk felvetett tervvel zsidó és keresztény oldalon egy­aránt komolyan foglal SMMMk. LILIFOM téli menetrendje megjelent Díjtalanul küldi: MALERT, Budapest, V., Dorottya­ utca 7. A tenge­rhatalmek nagykövetei Franco díszebéd­j­én Madrid, január 4. A C­aüdülő a Pr­adóban dísz­­ebédet adott Lequio és Stohrer nagykövetek, valamint Suma japán követ tiszteletére. Két fajgy­alázó zsidót tartóztattak le az éjjel Az éjszaka két zsidó került a főkapitány­ságra fajgyalázás miatt. A Német­ utcai Balaton fogadóból a detektívek előállították Kurz Nándor 41 éves biztosítási ügynö­köt, akit egy keresztény nő társa­ságában találtak. A másik előállí­tás Újpestről, a Liszt Ferenc­ utca 21. számú házból történt, ahol Szlisz Hermann 47 éves zsidó kereskedőt egy keresztény asszony társaságában találtak a detektívek vasárnap délben. Mind a két zsi­dót letartóztatták fajgyalázás cí­mén és az ügyészségre kísérték őket. Folynak az országos mezőgazdasági kiállítás előkészületei . Az OMGE kiállításrendező bi­zottsága az idei országos mező­­gazdasági kiállítást és tenyész­állatvásárt március 21—29 között rendezi meg. A kiállítási iroda már az ősz kezdete óta teljes fel­készültséggel dolgozik. A tenyész­állatok csoportjában a jelentkezési határidő január 6-án jár le, a többi csoportokban pedig február 15-én. A tenyészállatok közül már eddig is nagyszámú bejelentés ér­kezett az irodához. A múlt évi ki­állítás óta újból megnövekedett ország minden gazdája nagy ér­deklődéssel és várakozással tekint az idei kiállítás elé, amely külö­nösen a visszacsatolt területek gazdái számára ígérkezik rendkí­vül tanulságosnak. A kiállításon szállítási és utazási kedvezmények lesznek az idén is. Argentina Olaszországot, Portugália Japánt képviseli Mexikóban Mexikó, január 4. Argentina nagykövete kijelen­tette, hogy átveszi Olaszország mexikói érdekeinek képviseletét, Portugália követsége pedig kije­lentette, hogy elvállalta a japán érdekek képviseletét. Elkészült a budapesti vásárok kimutatása A székesfőváros vásár­igazgatósága most állította össze a budapesti vásá­rok kimutatását az 1942. évre. A ki­mutatás szerint ebben az évben a so­roksári Dunaág m­ellett levő élelmiszer­­nagy vásártelepen kizárólag nagykereskedelmi forgal­mat tartanak fenn s a telepen a vidéki kocsikról, való áru­sítást egész éven át megengedte a pol­gármester. Országos kirakó vásárok a IX. kerületben levő Nagyvásár­ téren március 16-től 28-ig, május 31-től jú­nius 13-ig, augusztus 13-tól 29-ig és november 1-től 14-ig lesznek. Heti élelmiszer- és iparcikk vásárt tartanak minden, kedden és pénte­ken a fővárosi piacokon és megtartják az apró állatok heti vásárát is a központi városháza udva­rán (Károly király­ út 28.), ahol kutyát, macskát, galambot, házinyulat, éneklő- és egyéb madárfajtákat, mókust stb.-t árusíthatnak minden kedden és pén­teken. Élelmiszereket és háztartási cikkeket kizárólag kicsinyben a fogászt­óközön­ség részére naponta árusítanak az I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII és IX ke­rületi vásárcsarnokokban; egyelőre megmarad a Széna-téri élelmiszerpiac­ i élelmiszert árusítanak egész éven át a Hidegkúti-út és a Zugligeti­ út sarkán, továbbá a III., VI., VII., IX., X., XI., XIII. és XIV. ker. piacokon. Közli a polgármester a főváros közönségével, hogy a mostani nehéz viszonyok miatt az összes budapesti vásárcsarnokokban és az élelmiszerpiacokon az őstermelők a budapesti arcképes őstermelői igazol­vány birtokában minden nap, a vidéki kereskedők pedig hetivásári árusítási engedély birtokában kedden és pénte­ken árusíthatnak. A húsvéti vásárt ebben az évben va­lamennyi vásárcsarnokban és élelmi­szerpiacon megtartják és megtartják a hagyományos búcsú­­vásárokat is. Közli végül a vásárigazgatóság, hogy a háborús helyzet miatt a déligyümölcs­­vásárárverés és a gyapjúárverés ebben az évben szünetel. 3 Egész Olaszország lelkesen ünnepelte a fasiszta állam megszületésének évfordulóját Róma, január 4. Mussolini történelmi nevezetes­ségű beszédét 1925 január 3-án tartotta. Ebben a beszédében a Duce a vele szembenálló politikai szövetségek végét és a fasiszta állam megszületését jelentette be. Ezt az évfordulót ünnepelte Olaszország szombaton. Az olasz városokban a kormányhatóságok és a párt vezető embereinek, jelen­létében folytak le az ünnepségek. Az elhangzott beszédek közül kiemelkedett Ciano gróf kül­ügyminiszter bolognai beszéde. Ciano rámutatott arra, hogy az emberiség új, véres összeütközését­­ nagyrészben annak kell tulajdoní­tani, hogy a fasizmust külföldi ellenségeink szándékosan félrema­gyarázták és felsorakoztak ellene. Holott Mussolini volt az első, aki az európai négyes szövetség javas­latba hozásával megkísérelte a béke megmentését. Ezt a kezde­ményezést azonban meghiúsították ugyanazok, akik Olaszországtól irigyelték a he­lyet az afrikai nap alatt. Pedig régi szövetségi szerződés is kötelezte volna őket az afrikai olasz hivatottság elismerésére. A győzelmes etiópiai olasz hadjárat után is tovább folytatták az alat­tomos áskálódást Olaszország el­len. Ciano: A fiatal nemzetek egyesített erejét győzelem fogja koronázni Anglia Olaszországot meg akarta fosztani a tengerlő Ciano gróf külügyminiszter nagy­hatású bolognai beszédében a többi között a következőket mondotta: — Kétségtelen bizonyítékok van­nak arra, hogy Anglia, annak­idején, amikor velünk megállapodásokról ta­nácskozott, athéni és bel­grádi orgyilkosokkal is tárgyalt és titokban olyan összeesküvést ké­szített elő, amelynek az volt a célja, hogy Olaszor­szágot teljesen megfosz­­sza a tengert­ől. Sőt jóformán még Róma övezetétől is. — A Duce mindenkor a kellő időben érkezett és jól megfontolt elhatározásainak köszönhető, hogy­­ a Balkán tereit összet­ör­­t­ü­k, mielőtt azokat há­tunkba döfték volna. Ugyanúgy a spanyol háborúban is Olaszország kellő időben érkezett, hogy a német nemzeti szo­cializmussal együtt meg­mentse az európai civil­i­­z­á­ciót a bolsev­izmussal szemben. Ciano a továbbiakban méltatta Olaszország, Németország és a szövetségesek harcát, részletesen foglalkozott Japán harcbaszállásá­­val és kifejtette, hogy további kemény harcokra kell szá­mítani. Azzal fejezte be beszé­dét, hogy a fiatal nemzetek egyesített erejét győze­lem fogja koronázni. AZ IDEÁLIS SZÓRAKOZÓHELY Minden este 10-órátólzéjjel S óráig. tt&flHUMt­­eauette& fautá latwá ! Directrice: tf & Zsúkif hsi&dtal­si La Ben­g HovolUa COmiUEHTAL-JAZZ * Horthy Miklósit­ok Dízözök: Bullét Háta HoUtU l&afya »7—430.

Next