Hétfő, 1942 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1942-11-02 / 44. szám
1942 NOVEMBER 2. Kállay Miklós egyhangúlag Eger várot képviselője Egerben október 31-re volt kitűzve a képviselőválasztás határnapja. Már az előző héten nyilvánvalóvá vált, hogy Kállay Miklós miniszterlnöknek, akit Eger amandátum elvállalására felkért, ellenjelöltje nem, akad, s így a választás teljesen egyhangú lesz. A szombati napon, a választásra kitűzött határidő is telt s mint az előrelátható volt, Eger egyhangú lökésedéssel az ország miniszter- s Illőkét választotta meg követévé. A különböző ellenzéki pártok meg sem kísérelték, hogy ellenjelöltet állítsanak Kállay Miklóssal szemben, mert látták, hogy minden ilyen kísérlet hiábavaló volna. Eger magyar népe ugyanis nyomban Petró Kálmán halála után elhatározta, hogyválasztás nélkül adja Kállay Miklós kezébe a megbízólevelet, mert ezáltal is dokumentálni akarja a harcoló nemzet teljes és tökéletes egységét. E hét közepén előreláthatólag nagyobb küldöttség hozza Budapestre az egri mandátumot, amelyet ünnepélyes keretek között, adnak át Kállay Miklós miniszterelnöknek. finisvédelmi ráiszter látogatási lett a német főhadiszálláson Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, mint ismeretes, legutóbb a keleti fronton tartózkodott és meglátogatta az ott harcoló magyar csapatokat. Pénteken délután a miniszter megjelent a Magyar illet Pártja honvédelmi bizottságában, hogy beszámoljon harctéri látogatásának tapasztalatairól. A honvédelmi csoport nevében vitéz Ujfalussy Gábor köszöntötte nagy szeretettel és bizalommal a minisztert. Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos nemcsak a keleti harctéren tett látogatásáról adott érdekes és tanulságos beszámolót, hanem elmondotta, hogy járt a német vezéri főhadiszálláson is. A honvédelmi csoport tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták végig a miniszter beszámolóját. A protestantizmus ma is a nemzet szolgálatába állítja minden erejét. Tasnádi Nagy András és Ravasz László püspök beszéde a reformáció emlékünnepélyén Október 31-én emelkedett ünnepi hangulatban folyt le a IV. országos protestáns napok kiemelkedő eseménye, a reformáció emlékünnepe a Pesti Vigadóban. A termet zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség, amelynek soraiban a kormány képviseletében megjelentek Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, vitéz nagybaczoni, Nagy Vilmos honvédelmi miniszter. Ott voltak Zsindely Ferenc, vitéz. Bonczos Miklós, Tomcsányi Kálmán államtitkárok, Balogh Jenő, a konvent világi elnöke, vitéz Tors Tibor, a képviselőház alelnöke, valamint a magyar közélet számos előkelősége. Feszült érdeklődés mellett tartotta meg ünnepi megnyitóját Tasnádi-.Vagy András a képviselőház elnöke, aki mindenekelőtt a bolsevizmus ellen harcoló honvédekről emlékezett meg. — Nemzetünk léte— mondotta ezután — gyakorta volt összekapcsolva a protestantizmus ügyével. Mikor a mohácsi vész után teljes összeomlás fenyegette a magyarságot, a reményét vesztett nemzet számára mint gyógyító ír jött a reformátorok által hirdetett evangélium, a nemzeti nyelvünkön közkinccsé tett Szentírás és vele a nemzet lélekben való megújulása. A reformáció tanításával, nevelő erejével megerősítette a nemzetet nyelvében, elindította a nemzeti irodalmat. Nemcsak a lelkeket ébresztgette, hanem helyt állt a nemzeti törekvések ellen felvonult erőkkel szemben is. örökké emlékezetes marad a magyar protestantizmusnak a szabadságharc utáni elnyomatás idején vívott küzdelme. Mindezt egyszeri köznemesek, tanárok, tanítók, papok, szabahajdúk, kánok, szegény jobbágyok százezrei cselekedtek. Széchányi István, a nagy katolikus magyar állított ezeknek örök emléket, mikor 1844-ben a pozsonyi országgyűlés főrendi tábláján kijelentette: „Nemzetiségünket a szegény református prédikátorok és bocskorog nemesemberek viskóiban tartották fenn.” Protestáns hitünket, erőnket, tudásunkat, helytállásra való készségünket — fejezte be Tasnádi Nagy András — ma sem tehetjük félre, ma is szolgálatába kell állanunk nemzetünk ügyének. Ravasz László református püspök mondott ezután ünnepi beszédet, amelyben azt hangoztatta, hogy a reformáció úttörői a földi dicsőséggel és az óriási anyagi hatalommal szemben az Igét választották és arra tették fel életüket. A reformáció Isten igéjében megtalálta a vallásos igazságok abszolút tekintélyét, amelyhez minden földi tekintéllyel szemben ragaszkodik. A protestantizmus hatalmas műveltséget teremtett Magyarországon és Magyarország európaivá tételében megismételte azt a nagy szolgálatot, amit a kereszténység Szent István korában már egyszer megtett. Azt hangoztatta végül, hogy a mai szernél világégés idején jó magától az Istentől tudni, mi ez igazság és mi a tekintély. Mi modern magyarok, bátran ragadjuk meg az Ige irodalmi tettét: a Szentírást én valljuk, hogy ez marad örökre az érvényes életszabály. A Baár-Madas ref. leánygimnázium énekkara ezután Tatárné Szekeres Ida vezényletével zsoltárokat énekelt. Az Ifjúság nevében Kereki Gábor, a Bethlen Gábor kör elnöke vázolta a magyar ifjúság jövendő feladatait. Turmesei Erzsébet evangélikus diakonissza testvérművészi szárnyalású költeményét olvasta fel, majd Palló Imre dr., a m. kir. Operaház örökös tagja énekelte el a magyarályarabok énekét. Az ünnpflyt Kemény Lajos esperes zárta be. Végezetül a közönség a Himnuszt énekeli PERZSA JUH Ipck, Cl csen, rnc® szűcsnél, iséót körút 26. A magyar nemzet kegyeletesen emlékezett meg nagy halottairól és honvéd hőseiről Mindszentek napján nem gyűlt világosság a magyar sírokon. A temetők kivilágítását megakadályozták a háborús viszonyok. És mégis a legelhagyottabb, legárvább síron is fellobogott a gyertyalángnál tündöklőbb szeretet világossága. , A harcoló Magyarország elsősorban azokra gondolt, akik távol, idegen földön, az örök magyar hazáért adták vérüket, életüket. A honvéd hősöké volt a, hulló könny, a legszebb virág, a legtávolabb szálló sóhaj. S az ő emlékezetükre lángolt fel a szív legnemesebb érzése, a hála. Az ő üdvösségükért szárnyalt ég felé minden imádság. Velük együtt a nemzet hálásan emlékezett meg azokról az államférfiakról, politikusokról, akik a magyarság új, európai feladat teljesítésének úttörői voltak s akik életük feláldozásával dolgoztak, vagy harcoltak a magyar holnapért. A világtalan sírokat elborította egy fényesség: a hit, mely a temetőkből is kisugározva hirdeti, hogy az a nemzet, amely így tud küzdeni, áldozni, máris megnyerte a maga számára az örök élet jogát. Mindszer sok napján a Magyar Élet Pártjának nagyobb küldöttsége utazott Kenderesre, ahol ünnepélyes keretek között megkoszorúzták a nemzet első hősi halottjának, vitéz nagybányai Horthy István kormnyzőhelyettesnek a sírját. A MisiP képviselői vasárnap koszorút helyeztek Kossuth Lajos és Gömbös Gyula, Teleki Pál gróf sírjára is. Ezenkívül külön küldöttség koszorúzta meg Darányi Kálmán volt miniszterelnök sírhalmát. * A hősök temetőjében mindszentek napján a főváros rendezett gyászünnepséget, melyen a világháború és a mostani küzdelem hösi halottai előtt való tiszteletadás céljából megjelentek a tűzharcosok cserkészei. A MANSz és még számos társadalmi egyesület kiküldöttei is. A honvédség díszszázada fogadta Dechevay Zoltán altábornagyot, aki a hősök temetőjében lefolyt ünnepségen a Kormányzó Urat képviselte. Hász István dr. tábori püspök magasszárnyalású gyászbeszédben emlékezett meg az elmúlt és a mostani világháború hősi halottakról. * Vasárnap délben kegyeletes ünnepség színhelye volt a Kerepesi úti temető, ahol Szász Lajos dr. közellátásügyi miniszter koszorút helyezett el Györffy-Bengyel Sándor sírján. •Sír A Magyar Haditengerészeti Egyesület tagjai vasárnap délután 6 órától két órán keresztül kegyeleti őrséget tartottak a Horthy Miklóshídon felállított haditengerészeti emlékműnél. Tisza István mártírhalálának évfordulója alkalmából Bihar vármegye kegyeletesen adózott gróf Tisza István emlékezetének. A vármegye küldöttsége dr. Cziffra Kálmán főispán vezetése alatt a gesztesi családi sírbolthoz ment és ott koszorút helyezett el Tisza István emlékezetére. * A Kormánység helyettes : Hétfő hajnaltól emlékének hódolt a Baross Női Tábor A Baross Női Tábor országos választmányi ülésén Spurné Bárdos,Bétoronyi Magda dr. országos elnök meghatott szavakkal emlékezett meg a magyar nemzet veszteségéről, amely az országot vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi halálával érte. Az egybegyűltek egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a kormányzóhelyettesről. Az országos választmány továbbá megszervezte a Baross Női Tábor keretén felül a gazdasági, szociális és bajtársi szolgálatot, amelybe a Baross Ifjúság is bekapcsolódott. Inonit megnyitotta a török nemzetprési Ankara, nov. 1. A török nemzetgyűlés téli időszaka vasárnap Izmet Inonü elnök megnyitóbeszédével vette kezdetét. A rosti Troyd Társulat Pórfch Gyula elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elfogadta az igazgatóság és választmány által előterjesztett módosított alapszabályokat. Az új alapszabályok, melyeket Iklódy-Szabó Andor alelnök ismertetett, elsősorban a társulat közhasznú és közcélú kulturális tevékenységét emelik ki, elhagyva az idők folyamán elavult, rendelkezéseket és megszüntetve a Pesti Lloyd Társulat kaszinóját. A rendkívüli közgyűlés ezután, Fabinyi Tihamért Lamotte Károlyt, és Láng Gusztávot, igazgatósági tagokat. Adoni Árpádot, Holzwarth Ferencet, Knob Sándort, Kretz Károlyt, Mándy Lajost és Fárniczky Edét választmányi tagokul választotta. Ezután a Pester Lloyd vezérlő bizottságának tagjait, Baranyai Lipótot, Ravasz Lászlót, Nelky Jenőt, Schütz Antalt Ángyán Bálát és Vojnovich Gteát a tiszteleti tagokul választották. Főtitkár, vitéz Balanyi Ágoston lett. Kéziratokat nem adunk vissza, csak válaszbélyeggel és megcímzett borítékkal ellátott levelekre válaszolunk. gt BBH—1 tél időszámítás A hétfőre virradó éjszaka nevezetes éjjel lesz a magyar időszámításban. Ezen az éjszakán éjjel három órakor az ország óráit egy órával mindenütt visszaigazítják. Három óra után egy perccel mindenütt ismét két óra múlt egy perccel és csak egy óra múlva lesz újból három óra. Ezzel a kis műtéttel ismét helyreáll a középeurópai időszámítás rendje és véget ér a nyári rendszer, amely az esti szürkület kitolásával oly elismerésre méltó hasznot hajtott a magyar gazdasági életnek. Hétfőn este már ismét korábban lesz sötét, reggel azonban korábban lesz világos. Így az eddig este megtakarított villanyt nem kell reggel elhasználni és a gyerekek az iskolába, a felnőttek a munkahelyükre már természetes reggeli világosságban mehetnek. er— Miniszteri biztos a belföldi burgonyaellátás élén. A közellátásügyi miniszter a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülésre bízott feladatok zavartalan ellátásának biztosítása céljából szükséges intézkedések megtételére Ágoston Béla ny. hadbiztos ezredest , miniszteri biztosul kirendelte. A miniszteri biztos intézkedési köre kiterjed a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés által megvásárolt burgonya arányos elosztására, szállítására és rendeltetésszerű felhasználására. — Békés megye köszönete a miniszterelnöknek. Békéscsaba megyei város képviselőtestülete táviratilag üdvözölte Kállay Miklós miniszterelnököt és kifejezte hálás köszönetét abból az alkalomból, hogy a békésszentandrási duzzasztómű elkészült. — Tűz a kirakatban. Pestszentlőrincen, az Üllői út 97. számú házban egy divatáru üzlet kirakata kigyulladt és női ruhaneműek égtek el többszáz pengő értékben. A tüzet a pestszentlőrinci tűzoltók oltották el. vmwa ORION är mer ön ORION Naturligtvis vet Ni, atl ORION ár den modern* radio** N* ocksá. *tt ORION ar den grckisica fornsa«med idttelika kraítresurjer. - Forskn*"* Bekor" den móderna radio- ' ar dee fuilandad* Afr Hör och sc m SVFNSKÄ ORION tORSAUNlNO& ft Äz ú| rádiók Eddig 75 vagon ócskavas g imdapssli vasnapsk eredménye Nagy sikert hozott a 15 napos budapesti vasnapgyűjtés első hete: 750 tonna anyag gyűlt össze. Az eredmény jóval felülmúlja a tavalyit. Annak tulajdonítható a nagy gyűjtési siker, hogy a Fémgyűjtő alapos tervszerűséggel készítette elő a munkát, a közönség pedig megértette, hogy milyen fontos nemzetgazdasági célokat szolgál az ócskavas beszolgáltatása. A gyűjtők meghatározott időpontban minden házban jelentkeztek az anyagért, úgyhogy sehol, semmiféle zökkenő a gyűjtésben nem mutatkozott. A hátralévő időszakban a gyűjtök mindenkit, akinél még nem jártak, felkeresnek. A számítások szerint a végleges eredmény jóval száz vagon felett lesz. Diószegiy Miklós kis riportja: Új személyleírást fedeztek fel Petőfi Sándorról Gerő József, az Országos Levéltár tisztviselője, kutatásai során hiteles okmányokat talált, amelyekben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia életének eddig ismeretlen részleteivel ismerkedünk meg, köztük v) személyleirásról szóló okmányt találtak Petőfiről. Amikor Windischgractz altábornagy 1849 január 5-én bevonult Budára, rövidesen hozzáláttak a „pártütők és felségjártok” elfogatásához és vagyonuk elkobzásához. A letartóztatandó!-! névjegyzékében Petőfi neve az 51-ik helyen állott. Az Országos Levéltárban megtalálták azt a körözőlevelet, amelyet a császári és királyi pesti kerületi főtörvényszék főügyészsége bocsátott ki Petőfi Sándor ellen. Ez a személyleírás több pontban eltér Petőfi más személyleírásától, a többi között az az érdekesésge is, hogy a költőről azt állítja, hogy — Erdélyben született. A körözőlevélben Petőfi személyleírása — magyar fordításban — a következő: „Petőfi Bondor költő, 30 éves, Erdélyben, ismeretlen helyen született fia, refor,mátus vallású, nős, alacsony, sovány termetű, barna arcú, felfelé fésült fekete hajú, magas homlokú, fekete szemöldökű, ugyanolyan szemű, szélesorrú, szabályosszájú, jó fogazatú, egy kissé hegyesállú, sötétbajúszú. Beszél: németül, magyarul és oléshül, s rendszerint csupasz nyakkal jár.” Petőfit természetesen nem tudták letartóztatni, mert ő 1948 szeptemberében Erdődre utazott. Lakásuk berendezését, egyéb ingóságokat az öreg Petrovicsék Zöldkerturcai (ma Reáltanoda utca) lakására szállították. A cs. kir. budai kerületi parancsnokság megbízta Mukics János ügyészt, hogy Petőfi Sándor ingóságait írják öszsze, hogy majd árverés útján értékesítsék az állam javára. A mostani kutatások során meg is találták Petőfi Sándor bútorainak leltárát, amely érdekesen mutatja, hogy milyen lakásuk volt Petőfiéknek Pesten. Körülbelül négyszobás lakásuk lehetett, kiderül, hogy Petőfinek százhatvan könyvből álló könyvtára volt. Petőfi bútorait összesen 151 forint 53 krajcárra becsülték és elrendelték, hogy az ingóságokat raktározzák be az Újépület egyik helyiségében. Ez azonban nem következett be, mert a nagysarlói csata után az osztrák sereg visszavonult s április 23-án a főváros Buda kivételével, ismét a honvédcsapatok kezére került. — Egy rimaszombati iparos kitüntetése. Aiamszombat megyei város közgyűlésén Éva László polgármester ünnepélyesen adta át Valaszkay Rezső képviselőtestületi tagnak, a Járási Ipartestület elnökének az Arany Érdemkeresztet, amellyel Horthy Miklós kormányzó kitüntette. A kitüntetést Valaszky a csehszlovák megszállás alatt tanúsított bátor és hazafias magatartásáért kapta.