Hétfői Hírek, 1957 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1957-05-06 / 1. szám
2 Az „agyonirányítás“ és „agyontervezés1 E» a»a keservel . , ' Anyák mindenkinek rossz 'Mégis csak borzasztó, hogy Ezerszer írtunk már róla tiltakoztunk. Hiába. Azt hittük, hogy hadakozunk vele és mint a mesebeli hétfejű sárkánynak mindig újabb feje nőtt. A bürokráciáról van ismét szó. Tudjuk, sokak számára, unalmas, elcsépelt a szó használata is. Hiába. Beszélni kell róla. Nagyobb veszteség éri népgazdaságunkat, ha hallgatunk. Érthető örömmel fogadta mindenki a forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletét az állami közigazgatás átszervezéséről. Könnyebb lesz a munka, kevesebb a tollforgató ember és ami a lényeg: önállóbbak lesznek a vállalatok, maguk gazdálkodhatnak eszközeikkel. Régebben az állami helyiipari vállalatokat a megyei ipari osztályok igazgatták, irányították. A tervezés, a pénzügyi gazdálkodás, az anyagelosztás feladatkörükbe tartozott. Mi történik ma? A tanács: iparvállalatokat három szakosztály „irányítja“. 1. ipari osztály, 2. tervosztály, 3. pénzügyi osztály. De az illetékes Könnyűipari Minisztériumnak is csupán javaslattételi joga van. Az általuk javasolt anyagi és egyéb eszközök számait ők is csupán csak átnyújthatják az Országos Tervhivatalnak, ahonnan viszont „ömlesztve" továbbítják a megyéknek. Például: A Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztálya előre megbeszélt irányszámok betartásával 4850 tonna cementet „javasolt” az építőanyagipari vállalatok részére. Az Országos Tervhivatal már csak 3027 tonnát adott a megyének (negyven százalékkal kevesebbet!). S még így sem biztos, hogy ezt a csökkentett mennyiséget valóban az építőanyagipari vállalatok kapják meg. A cementáru ipar 10 tonna betonáruval, vagy 130 ezer négyzetméter cement és mozaiklappal ad kevesebbet a kislakás építőknek a második negyedévben. Mindez csupán azért, mert a sok bába között elvész a gyerek. Másik példa. A Hódmezővásárhelyi Cipőgyár sem kapta meg „az ömlesztett anyagtervből“ a tervük teljesítéséhez szükséges mennyiséget. Reklamáltak a tervhivatalnál, a minisztériumnál és még számos helyen. A tervhivatal válasza a következő volt: Ha a vállalat olyan élhetetlen és nem tud anyagot szerezni, álljon le... Nagyon sokan emlékeznek még a „Rádió“ márkás gyógybetétes gyermekcipőkre. A Ceglédi Cipőgyár évente 100 ezer ilyen cipőt gyártott 19-es számtól 30-asig. Amióta annyi bába pesztráskodik felettük, az eredmény az, hogy „az ömlesztett anyagtervből“ nekik sem jut a megszokott mennyiség, a második negyedévi tervüket nem teljesítik. (Milyen nehéz ezt megmagyarázni egy kisgyermeknek, akinek cipőre van szüksége!) Az állami helyiipar és ipar irányításának, egyedüli helyes formája az egyszemélyi felelős vezetés elvének érvényre juttatásával oldható csak meg. A jelenlegi állapot gátolja az ipar munkáját. Ez nem egészséges, nem is ért ezzel egyet senki sem. Módot kell találni arra, hogy a tanácsi önállóságot valóban a jellegéhez mérjék. Adják vissza az ipari osztályoknak a vállalatok irányítását. Horváth Zsóka -ASÍ PARKNYITÁS HÉTKÖZNAP 3 ÓRAKOR, | VASÁRNAP ÉS ÜNNEPNAP DE. 10 ÓRAKOR BELÉPŐ 50 fillér | A \\idAm | rpa tfk | NAPONTA NYITVA Óriási televízió, r ■ s r gy úszó kinemoszkóp, M E ff H fl P 9 fi f) |/' helyszíni cipő- és || (J \\J) [ || ||| rádiógyártás és más • “ ( a három hét múlva nyitó ipari vásáron Díszletvároshoz hasonló a városligeti tó környéke. Ma még csak házak, csarnokok vázai állnak, de holnapra, holnaputánra varázslatszerűen gyönyörű pavilonokká alakulnak az ormótlan építmények. A „varázslóval”, a Budapesti Vásárrendező Iroda főmérnökével járjuk a területet, az 1957. évi Budapesti Ipari Vásár leendő csodavárosát. Nincs sok idő, sietős a munka, hiszen a vásár már május 31-én megnyitja kapuit, s nem kétséges, június 10-ig, bezárásáig száz és százezrek látogatják majd. Érdemes is lesz. A vásár területe közel kétszázezer négyzetméter, s minden talpalatnyi földjét alaposan kihasználják. Még a városligeti tó vize sem maradt „parlagon”. Itt, szabadtéren, a hajdani Tómozi helyén állítják fel hazánkban az első széles vásznú mozit, a kinemaszkópot, amelynek 17 méter széles vetítőterületén a legújabb külföldi kinemaszkóp-filmeket mutatják majd be. Újdonsággal szolgál világhírű autóbuszgyárunk, az Ikarus is, amely a vasipar birodalmának területén, a Kossuth-csarnokban és környékén a legmodernebb export-modelljeit vonultatja fel. A kisipart mintegy ötszáz kiállító képviseli, és számos földművesszövetkezeti lacikonyha indul ínycsiklandó versenyre. S hogy ízes falatait legyen mivel leöblögetni, arról hagyományos szőlővidékeink gondoskodnak. Nagy érdeklődésre tarthat számot az Orion két újdonsága. Az egyik: a legújabb rendszerű „családi” televíziós készülék, amelynél a kép már nem az ismert kis ernyőn, hanem egy másfél négyzetméternyi vetítővásznon jelenik meg. A másik: a helyszíni rádiógyártás. A vásárban a látogatók szeme láttára készül el a futószalagon a legújabb típusú rádiókészülék. A futószalag utolsó állomása a pénztár, ahol már csak fizetni kell és márvihetjük is haza új rádiónkat. Hasonló bemutatót készítenek elő a cipőgyárak is. A vasút a szokásos 50 százalékos kedvezményen kívül még egy 30 százalékos külön kedvezményt is biztosít, ha valaki Pestről közben máshova is akar látogatni. Tisztán magyar vásár lesz az idei. Bár nagy az érdeklődés az idegen országok részéről is, sajnos, nem tudtunk nekik helyet biztosítani. Így is kevés a magyar iparnak a jelenlegi kiállítási terület. Mindenesetre nagy lépés ez a nemzetközi árumintavásár felé, amelyet talán már a jövőben a lágymányosi új területen rendezhetünk meg. (Ajtai) Piros ruha van a lányon. Piros szalag fogja varkocsba napfényszínű haját és úgy néz a fiúra, erre a hórihorgas nagydarab kamaszra, annyi büszke, áhitatos szerelemmel, hogy aki látja, egyszeriben megtelik a tavasz minden fényességével. Körül a téren gyerekek hancúroznak, maszatosképűek, még ■■kényeskedő fehérkötényesek. Arcukon szétárad a dús délutáni fény, szájukból bugyborékolva tör elő a kacagás, az életöröm. Sirály száll el gyors szárnyalással a Duna felett, olyan magasan, mintha maga is a fénynek egy besűrűsödött üzenete lenne. No, meg a rigó! Az én rigóm. Ott mártózkodik a sugárnyalábban, ingatja a fejét, tollászkodik hetykén és boldogan. Pedig ugyanazt a fekete szaténruhát hordja, mint tavaly, ugyanazt a sárga harisnyát s talán a hideg, hófergeteges napokon jár az esze... Mert ő itt volt akkor is. Ittmaradt, fázva és szegényen, hiába csábították a napfényben gazdag, de bizonytalan és idegen tájak felé a barátai. A Hármashatárhegyre visz az utam. Mire felérek, már az árnyékot is felfalta a sötétség, de odalent villódznak a fények, villanykörték százezreitől foszforeszkál a táj, glóriát von a város az éjszakai égbolt peremére. Újra égnek a lámpák!... Indulok hazafelé. A fények felé. A májusi fények felé. Egy autó reflektora folyosót hasít az éjszakába. Szemben zseblámpa villan. Rendőr baktat mögötte, lassan, kényelmesen . . . De azért figyel! Belevilágít a bokrokba, jobbra is, balra is kószál a fény. Vajon mit keres? Morzsán verekedő madarakat? Méret lopó mé'. '•esket? Miféle kihágást követhetnek el itt, a csend birodalmában? Szerelmespár duruzsol egy padon. Arrafelé imbolyog a fény, aztán kialszik. A rendőr az ég felé fordítja a fejét. Bizonyára a Göncölszekeret vizsgálja, világít-e a hátsó lámpája szabály szerint . . . A hegy lábánál Óbuda romantikus fényei fogadnak. Felettük díszletnek a keskeny hold, amelynek sarlóját a régi breton dal, angyalok körmének forgácsához hasonlítja. A Duna apró hullámokkal kelleti magát a szélnek. Fodrozódik a víz, hintáztatja a beli özönlő sugarakat. Egyetlen tévedt csónak fut a nyár elibe. Az evező lapátjáról világító gyöngyszemek peregnek a vízbe . . . Távolból úgy hangzik ide a nagy város zsivaja, mint hullámverés a csendes tengerpartra. Az új Lánchíd a régi város fényét idézi. A híd, amelyen át „az ifjú Pest nyújt Corvin agg várának hű kezet“ megőrizte domborműcímeres vaslámpásait. Architektúrában egyenes folytatás: az alagút, már sugárözönnel hódol a modern technika korának. Túlnan világító szökőkút. Ez is víz. Formába kényszeritett őselem, játékra idomított fenevad. Ez is víz. De, ez már Pest. Egymást érik a fények. Izzóan fehérek, színesek s minden fénynek külön jelentősége van. A lakások kivilágított ablakainak csakúgy, mint a közlekedési lámpák piros-zöld hunyorgásainak, a pislogó útjelzőknek, vagy a reflektoroknak. Az utcalámpák aranycsipkét vernek a bérházak falára. Neonfényükkel kimúlják magukat az üzletek, szórakozóhelyek. Fényárban úszik a színházak és mozik homlokzata. Kivilágított járművek robognak, ragyog a sok kirakat. Az egyik előtt fiatal lány áll. Bútort néz. A rács árnyéka ott himbálódzik az arcán. Ébenfa csíkokat von elefántcsont bőrére. Haján hamvasan verődik vissza a kék neon. Játszik a fény ... Az ember is játszik a fénnyel. Idomítja. Alakítgatja. Uralkodik rajta. — Rejtett világítású üvegtáblák, villanyújságok, villannyal hajtott kirakatbabák... Ez már nem a Homo Tudens, hanem a Homo Faber műve. Az Emberé, aki nemcsak építi, hanem szépíti is a mát, a jövőt, az életet. Megered az eső. Mint rojtos függöny zsinórozik a lámpák körül. Telegyöngyözi a tükrös kirakatokat. Az utcaköveken a szivárványkarikák gyűrűznek, az arcok árnyékba borulnak az ernyők alatt. Csak a szemek csillognak. Az emberek szemébe visszatért a fény. Minden fénynek külön jelentősége van ... De ennek van a legnagyobb jelentősége. A májusi fénynek. Kun Erzsébet Májusi fények HÉTFŐI HÍREK z anyákat minden évben intézményesen megünneplik, s az apákról szó sem esik, holott ma, a dolgozó anyák korában, gyakran az apák is anyai feladatokat látnak el. — Reggelizzél szépen, kislányom, sietnünk kell az óvoába, — mondom reggel, s etetek, öltöztetek, cipelek. — És anya? ... — Anya nem ér rá. Anya dolgozni ment. Délután némi változással ugyanez ismétlődik. — Uzsonnázzál kislányom, vacsorázzál kislányom, feküldj le kislányom... — És anya? — Anya nem ér rá. Anya értekezik... Ma, Anyák Napján a kislányom elém állt és elmondta a felköszöntő verset: — Szívemben is rózsa, kezemben is rózsa, így köszöntöm apukámat hajnal virradóra! — és átnyújtott egy tulipánt. — Ma Anyák Napja van. Miért nem anyunak adod a virágot? — Mert téged nagyon szeretlek. Hiszen te szültél engem. Zavarba jöttem. Hogy magyarázzam meg a gyereknek? Végül magyarázkodás helyetti kategorikus módszerhez folyamodtam: — Tévedsz, kislányom. Téged az anyu szült. A gyerek bólintott és így felelt: — És, ha nem ért rá, akkor te... Megszűnt a busz-totó... Végre feltűnő táblák jelzikaz autóbuszok oldal és hátsóablakain a járatszámot. Ezzelvége lett annak az időnek,amikor a természet viszontagságaival dacolok, a szabad égalatt csoportosulva játszhatniuk a bonyolult busz-totót,vagyis formáról, lépcsőről,utasok számáról, a vezető és a kalauz arcáról eltalálni "(esetleg számításba jött még a szitok áradata is) hányas ,az „inkognitó“ járat? , Megszűnt a busz totó, „tusira" megy az utas, azaz mennyre, ha a táblákkal felszerelt kocsi nem vágtatna el a megálló orra előtt... ! Kedves vezető kartárs! Álljon meg néha, mert gyenge 'vigasz, hogy megállapíthatjuk, 'hányas busz robogott el az * orrunk előtt! 1 Ny. A. A pék is szeret éjszaka aludni! A reggelihez a friss sütemény ízlik! Egy dilemma - egy javaslat Néhány héttel ezelőtt az ÉDOSZ és az Élelmiszeripari Minisztérium közösen elhatározta, hogy a pékek mindenfajta éjszakai munkáját megszüntetik. Azaz, a péküzemek nem süthetnek éjszaka. Az éjszakai sütés megszüntetése folytán a sütők most reggel öt órakor kezdenek. A dagasztás egy óra, a formálás fél óra, sütés ugyancsak fél óra. Már reggel hét óra és a friss sütemény még mindig csak a pékműhelyben van. De már az üzletek előtt tömegek járják a meleg kiflit, zsemlét és a kenyeret. Fél nyolc és nyolc óra között érkezik az első szállítmány. Akik meg tudják várni, azoknak vagy jut belőle, vagy nem. Kilenc óra után már nincs semmi baj, rendszeresen érkeznek a finomabbnál finomabb sütemények. Sőt, még délután két órakor is lehet meleg süteményt és kenyeret kapni az üzletekben. Tehát a nappali sütésnek igenis vannak előnyei. — Nagyon örülünk, hogy nem kell állandóan éjszaka dolgozni, — mondotta Németh György, az újpesti 402-es számú péküzem sütősegédje. 1930 óta dolgozik forró kemencék mellett s eddig mindig éjszaka. — Sajnos nem örülünk, hogy megszüntették az éjszakai sütést, — hallottam László Jenőnétől, a 79/10-es számú péküzlet vezetőjétől. — 25 éve dolgozom ebben a szakmában, s mindig kaptunk reggel friss árut, most azonban nem. Tehát az új rendeletnek a pékek örülnek. (Kb. 15.000 ember.) Az eladók és a vevők bosszankodnak. (Kb. hétmillió ember). Már-már úgyhittük, hogy a probléma megoldhatatlan, amikor találkoztunk Kocsó István IV. kerületi minőségi közértellenőrrel. — Budapesten, általában a kerületekben nyolc-tizenkét sütőüzem dolgozik. Ha csak minden kerületben — hetenként váltva — éjszakai műszakban egy üzem süt kenyeret, egy pedig süteményt, már megoldódott a kora reggeli frissáruhiány. Többre nincs is szükség, mert nyolc órára már a nappali műszak is tud friss árut küldeni a boltokba. Ez annyit jelent, hogy minden üzemnek egy hónapban egy hétig éjszakai műszakot kellene tartani. Ezt talán a pékek is szívesen vállalják és a Belkereskedelmi Minisztérium is beleegyezne. Gépet romboltak, hogy lophassanak! "A Magyar Vegyiművekben százezer forintos kárt okoztak a szesztolvajok A Magyar Vegyiművek ibrómetil-üzemének dolgozóiegyik reggel megdöbbenve tapasztalták, hogy a hűtő- kompresszor rézcső vezetékéből az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek kitörtek mintegy méteres darabot. A megrongált gép miatt az üzemrészben két napig szünetelt atermelés. A XVII. kerületi rendőrikapitányság nyomozói hamarosan kézrekerítették a tettest: a lopás miatt már kétszer büntetett Kimmel Jánost, aki ezúttal sem tagadta meg önmagát. Most is lopott, csak előzőleg gépet rombolt, hogy lophasson. A hűtőkompresszorból kitört csodarabra szeszlopáshoz volt szüksége. Hévízi István kazánházi dolgozó és Virág István éjjeliőr segítségével ugyanis még az éjjel a géprombolás után „megszívta“ vele a gyártelepre érkezett finomszeszes tartálykocsit. 1957. május 6. hétfő Mi a DIVAT? HOGY KÉSZÜL a divat? selyemhatású szaténkarton Nagyon divatosak a kartonba készült bő, kivágott ruhák, kétrészes karton és vászon kosztümök. A bő, húzott, fodros nyári ruhák alá elsőszoknyát is viselnek, ez még jobban kihangsúlyozza a nőiességet és karcsúsítja a nő derekát. Hogy készül a divat Budapesten? — tesszük fel a kérdést a legilletékesebbnek Nádor Verának, a Ruhaipari Tervező Vállalat tervező osztálya vezetőjének. — A tervezőosztályon a munkatársak közösen állapodnak meg minden egyes divatvonal kiválasztásában. A rajzokat közösen beszéljük meg és csak azután adjuk a modellező szabászoknak. Ők elkészítik az első mintadarabokat, ést ha a bel- és külkereskedelem illetékes megbízottai elfogadják, akkor a szabász részleg elkészíti az első középméreti modellt és a szabásmintát, fi. vállalat a modelleket szezon előtt már legalább egy félévvel elkészíti A Ruhaipari Tervező Vállalat nemcsak a belkereskedelem részére dolgozik, hanem a MODEX részére is. Most állítják össze a gyönyörű exportkollekciót. A ruhadarabok rövidesen külföldön hirdetik . magyar tervezők és a magya szabászok nagyszerű munkáját. Készülődnek már a Nemzetközi Divatkongresszusra is melyet júniusban rendeznek a Szovjetunióban. A Szovjetunión kívül ezen a kongresszison részt vesznek a népi demokratikus országok. Budapesten rövidesen a nagyközösség elé kerül az a kollekc, mellyel Magyarország tervezői szerepelnek. Reméljül hogy tervezőink, szabászati alkotásai ez alkalommal is olcsőséget szereznek a magya divatnak. Pálinkás Magda — „Milyen gyönyörű az idei nyári divat!" — kiáltanak fel a nők elragadtatva a szakmai- és üzemi divatbemutatókon. — „És nem is drága, — állapítják meg titokban a férfiak, — mert főleg kartonból készül __ A nyári ruhák legkedveltebb anyaga a karton, különösen a