Hétfői Hírek, 1958 (2. évfolyam, 2-52. szám)
1958-01-13 / 2. szám
800000 forint adósságot fizetett ki íbifil, mégis minden tagnak új rádiót juttatott az újjáalakult talfájai tsz A talfájai Törekvés mezőgazdasági termelőszövetkezet az októberi események során feloszlott. „Megbolondították, megfélemlítettek bennünket is” — panaszolja Nagy Illés, a volt növénytermesztési brigádvezető. Felosztották, meg széthurcolták a közös vagyont s parcellázni kezdték a közel ezer holdas gazdaságot. S amíg egyesek azon iparkodtak, hogy minél többet szerezzenek a közösből, addig a tsz öreg főkönyvelője, Makula Laci bácsi és fiatal „segédje” Dudás Laci egy ír papírra feljegyezte, hogy ki mit vitt el A többi azután már ment a maga útján. Az ellenforradalom viharfelhői elvonultak Kecskemét környékéről is és még le sem hullt az első téli hó, amikor kilencen összejöttek a tsz kis irodájában és felbecsülték a széthurcolt javaik értékét. Aztán elindultak a volt tagokhoz. „Elismerem, hogy az októberi események alatt elvittem egy (vagy több) Cornwall (vagy másfajta) anyasertést, két mázsa (több vagy kevesebb) súlyban, amelyet a bizottság 2200 forintra (többre vagy kevesebbre) értékelt. (Aszerint, hogy ki mit vitt el.) Kötelezem magamat, hogy 1957. október 31-ig visszaadom és állattartásért semmiféle anyagi igényt nem támasztok.” A kötelezvényt kivétel nélkül mindenki aláírta. Most már csak újjá kellett alakulni. A tanács nem bízott... A többség akarta. De a Városi Tanács — Talfája puszta közigazgatásilag Kecskeméthez tartozik — mezőgazdasági osztálya ellenezte. Tízszer is fennjárt a küldöttség. A válasz örökösen az volt: nem életképes a szövetkezet, sok az adóssága. A tagok fogadkoztak: rendbehozzák a dolgukat. A tanács nem bízott bennük. Február 13-án mégis összejöttek. Kimondták az újjáalakulást és elfogadták az ideiglenes alapszabályt. De a tanács, Kecskemét városa, mégsem adta meg a hozzájárulást a megalakuláshoz. A talfájai puszta népe a megyei tanácshoz fordult s miközben a városi mezőgazdasági osztály hitetlenkedve csóválta a fejét, az erőskezű parasztok közös munkába fogtak. — Hat év minden rosszat, baját raktuk a vállunkra — mondja Nagy Illés, az újjáalakult tsz elnöke. •—* A feloszláskor majd egymillió forint volt a vagyonhiányunk. Jóformán minden kecskeméti vállalatnak tartoztunk. Nem csoda, elég ha annyit mondok: hat év alatt tíz agronómus váltotta egymást nálunk. Semmink sem volt az új kezdethez. A zsebünkből kellett a szántásdíjat fizetni, magunknak kellett saját pénzünkön a vetőmagot beszerezni. Hitelt már nem kaptunk.. Megfogtuk hát a munka nehezebbik végét. Nem kupeckodtunk A 67 tag (feloszlatás előtt 97 volt) nagy összeforrott családként dolgozott. „Nemkupeckodtunk, nem loptunk” — mondja a főkönyvelő és előveszi az idei zárszámadást. 1957. október 31-ig kifizettek 829 000 forint adósságot. Egy munkaegységre 35,21 forint jutott. A zárszámadást jóváhagyó közgyűlés ujjongva fogadta a bőséges osztalék hírét. Négy tag mindjárt motorbiciklit vásárolt, az elnök is. Minden tagnak új rádiója s szinte mindegyiknek új tűzhelye van. Tárfája puszta minden tsz dolgozója disznót vágott az idén. És most már bátran tervezgetnék: 36 szarvasmarhát vásárolnak, az év végére 50 tehenük, 392 sertésük lesz. S mindezt ebből az eladósodott földből teremtették meg. Ha nem lett volna adósságuk... „Így is milliomos szövetkezet leszünk” — búcsúzik az elnök. (g. ) Több mint kétmillió kötnya kelt el a Téli Könyvvásáron Vidéken Debrecen ért el csúcsforgalmat — Hódmezővásárhely: 10 000 kötet Elkészült a Téli Könyvvásár forgalmának előzetes mérlege. Becslések szerint, csupán az Állami Könyvterjesztő Vállalat budapesti és vidéki városi boltjaiban — a falusi könyvesboltok a SZÖVOSZ kezelésében működnek —, egymillió hatszázezer könyv kelt el december folyamán. Ebből a fővárosra körülbelül 900 000, vidéki városokra 700 000 kötet jut.. A budapestiés vidéki antikváriumok mintegy 90 000, a Könyvtárellátó pedig 100 000 kötetes forgalmat bonyolított le a múlt hónapban. A falusiszövetkezeti könyvesboltok decemberi forgalma 350 000 kötetre becsülhető. A vidék városai közül Debrecenben 50 000 kötet könyv talált gazdát. Hódmezővásárhelyen, ahol Móricz Zsigmond emlékezetes riportja szerint, volt olyan hónap, amikor egyetlen könyv sem fogyott el, most 10 000 kötettalált vevőre. Az alig 25 000 lakosú Mohácson 5100 könyvet vásárolt decemberben a lakosság. A bányavárosok közül Tatabánya ért el figyelemreméltó eredményt: egyetlen utcai pavilonban több mint 1000 kötetet adtak el. Az állami könyvesboltok 30 százalékkal értek el nagyobb forgalmat, mint tavalyelőtt. Több letartóztatás a Svájcban meggyilkolt magyar disszidens bűnügyében Édesanyja jelenlétében szombaton temették el Méri Lászlót A múlt vasárnap beszámoltunk arról, hogy Bernben rejtélyes gyilkosság ügyében nyomoz a svájci rendőrség. A 20 éves Méri Lászlót — aki 1956 őszén disszidált és december 10-én Ihaza akart térni Magyarországra — közvetlenül elutazása előtt a Lettingen, strasse 73. számú házban levő , manzard-szobájában megölték. A Berner Tageblatt felvetettel azt a lehetőséget, hogy valaki meg akarta akadályozni, hogy izéri visszatérjen Magyar-országra. . Mint ismeretes, Méri Péterné, a meggyilkolt fiatalember édesanyja január 4-én az Arlberg-expresszel Svájcba utazott, egyrészt hogy ott legyen fia temetésén, másrészt hogy a fiától kapott leveleket és egyéb bizonyítékait a berni rendőrség rendelkezésére bocsássa. Pénteken késő délután az ürömi postahivatal vezetőjét telefonon felhívta Svájcból Méri Péterné. Megkérte, továbbítson üzenetet a községben lakó férjének, hogy Méri Lászlót Bernben szombaton délelőtt fél tíz órakor temetik. Ugyanakkor Mériné elmondotta a postahivatal vezetőjének, hogy összeköttetésbe lépett a berni rendőrséggel és a vizsgálóbíróval, és közölte velük gyanúját a tettes személyére vonatkozóan. A svájci rendőrségen jegyzőkönyvbe vették Mérné vallomását, ugyanakkor közölték vele, hogy az ügyben már eddig több embert letartóztattak. Mériné szerint egy Farkas nevű egyén is a rendőrség őrizetében van, hogy azonos-e Méri László leveleiben említett Farkas Rudolffal, arra nem sikerült határozott választ kapnia. Úgy látszik, most a nyomottfó döntő szakaszba került, tehetséges, hogy Meri Péterné, aki a jövőhét végén szándékozik hazatérni, már tudni fogja, ki volt fia gyilkosa. B. O. Két találkozás (Egyikben a fantázia, másikban a valóság teng túl) Érdekes cikket olvashattunk nemrég az újságban. Elméletileg lehetséges, közölte a cikk, hogy az ember legyőzze az időt. Ha tudniillik valaki a világűrben repül néhány hónapig vagy egy-két évig, ezalatt a Földön évszázadok, sőt évezredek telnek el, s mire ő visszatér, egészen máskor fogadja itt, bolygónkon. Nos, bármennyire is elméleti ez a feltevés , én állítom, hogy találkoztam egy ilyen emberrel! Az autóbusznál történt. Tucatnyian várakoztunk régóta és türelmesen az állomásom, s egyszercsak megjelent, éppen a busszal egy időben. Mindenkit durván félrelökött, elsőnek kapaszkodott a peronra, ott nylonharisnyán rúgott egy nőt és megmártotta könyökét egy bácsika veséjében. Ekkor kissé megnyugodott, s férfiúi dicsőség teljében elégedetten körül jártatta tekintetét a kocsiban. De úgy látszik, mégsem nyerte meg tetszését ez a hely és állapot, mert váratlanul és gyorsan megfordult. — Ne lökdössön, kérem — szólt rá egy asszony. — Ha nem tetszik, járjon taxin — válaszolta Ő. Igen! ő volt az! Jónéhány évezred távolából röppent ide — abból a korból, amikor az emberiség éppen csak leszáll a fákról és bunkóval a kezében kereste kenyerét. Legfeljebb azóta megborotválkozott. * * Én is találkoztam a világ-k űrből visszatért emberrel. De a jelek szerint az én embe rem az előbbivel ellenkező irányban repült néhány hó-X napig vagy évig, s ezalatt itt a Földön évszázadok, sőt év- ezredek telteik el — ugyan- csak visszafelé. Vagyis hát ez az én emberem a távoli jövőből szakadt vissza a mai Budafpestre. Ez a találkozás is az autó- busznál történt. Tucatnyian várakoztunk régóta és türel-4 mesen a megállónál, s egyszer-4 csak megjelent, éppen az busszal egyidőben. S míg mi, s addig látszatra civilizáltam-4 berek rugdosni, lökdösni és* taposni kezdtük egymást a járdán, az autóbusz lépcsőjén* s bent a kocsiban is, nylon-4 harisnyákat rúgdostunk, vesék- be könyököltünk és a nagy Brehm összes címszavait üvöltöttünk egymásra, ő nyűgod-*tan állt lent a járda szélén és? a lépcsőre segített, egy anyja kezéről leszakított kisleányt. Valaki a háta mögül ráordi tott: 5 — Ne akadályozza a fel-i szállást, barom! — De kérem, felférünk, mindannyian — válaszoltam,4 s előreengedte a tülekvőt, majd felszállt maga is. 4 Igen, 15 volt az! Jónéhány évezred távolából röppent ide, abból a korból, amikor már a pesti villamos- és autóbusz- utasok is emberré váltak. ] 4E.g9.14 | Öblögetik az új kutakat Hétfőn és kedden a III. és IV. emeleten is lesz víz Némileg enyhült a vízhiány. Bár a Duna szintje vasárnapra nem emelkedett, Budapest lakossága sokkal kedvezőbb körülmények között néz az elkövetkező hét elébe, mint az elmúlt héten, amikor a hetet teljesen üres víztároló medencékkel kezdték. Hétfő reggelre ugyanis a főváros vízellátásában számottevő valamenynyi medencét sikerül többékevésbé feltölteni: a kőbányai és a pestlőrinci „Gloriett” medence valószínűleg teljesen, a gellérthegyi pedig kielégítően feltöltődik. Előreláthatólag hétfőn és kedden a nap bizonyos szakában a III. és IV. emeleteken is lesz víz. E héten valószínűleg újabb 25 csőkutat is bekapcsolnak a vízszolgáltató hálózatba s ezáltal mintegy 10 ezer köbméter újabb vízmennyiséghez jut naponta a főváros lakossága. E kutakat most „öblögetik” és mintát vettek a vizükből, mert a hálózatba való bekapcsolás előtt természetesen egészségügyileg is megvizsgálják. Alacsony a Duna Hurrá, végre hazai vizeken. (Mészáros András rajzai) Beszélgetés Erdei Ferentel az Akadémia új főtitkárával tudományos munkájáról és terveiről A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi nagygyűlésén Erdei Ferencet választották az Akadémia főtitkárává. Megválasztása alkalmából a következőket mondotta a Hétfői Híreknek: — Az Akadémia főtitkárává történt megválasztásomat nem úgy fogom fel, mint tisztviselői megbízatást. Ez a vezető tisztség egyébként sem ilyesmit jelent, hanem azt, hogy az Akadémia egy tagja, hivatásszerű tudományos munkássága mellett, a választás alapján, bizonyos akadémiai ügyviteli, szervezési feladatokat is ellát. Épp ezért agrárközgazdasági munkásságomat méginkább hivatásszerűen igyekszem folytatni, de szélesebben, a magyar mezőgazdaság és általában a magyar falu egész fejlődésének problémáival is foglalkozni kívánok. Ilyen törekvés alapján készült már a belterjességről szóló tanulmányom is, amit székfoglalóként mondtam el a nagygyűlésen. A belterjesség kérdését és a magyar mezőgazdaság belterjes fejlődésének ügyét egész népgazdaságunk, ezen belül egész mezőgazdaságunk fejlődésének egyik alapkérdésének látom. Én mostanában ennek a közgazdasági, üzemgazdasági feltételeivel foglalkozom. — Mint az Akadémia fő- s titkára, az egész magyar tudományos fejlődést a tudomá- I nyos szervező munkával igyekszem előmozdítani. Úgy gon-1dolom, e tekintetben nemcsak • az agrárközgazdasági, hanem egyéb tudományágakban is tudok valamit segíteni. • Nemrégen adták ki újra Erdei Ferenc régi nagysikerű munkáját, a „Futóhomok”-ot. [ Mi erről a szerző véleménye? [ — Igen megörültem — mondotta Erdei Ferenc —, amikor [szóba került, hogy első könyvemet, az utó honlakot újra [kiadják. Akönyv megjelenését fontosnak tartom mind a [magam, mind általában hely[ zetismeretünk, történelmi [ szemléletünk szempontjából. [ Számomra azért tanulságos, [ mert szembesít azzal, amit két [ évtizede írtam, s azzal a képpel, amit a Duna-Tisza közén [ akkor találtam. Jelentős vál tozásokkal, rengeteg tapaszta[ lattal teli húsz év próbája után [ bizakodva adom ismét az ol[ vasó kezébe a Futóhomokot. Magától vetődik fel a kérdés: Az akkori valóság ábrázolása, valamint a fejlődésről levont következtetések menynyire állják ki az azóta eltelt idő problémáját? Szükség volt-e a Futóhomok lényegbevágó átdolgozására? — Nem volt szükség — mondja Erdei Ferenc. — Az új kiadás hívein tükrözi az első kiadás szövegét. A Futóhomok megállapításai általában helytállóak s azokat ma is helyesnek tartom. Csupán egy kérdésben, a munkásosztály történelmi szerepét illetően, kellett lényegesen hozzányúlni a szöveghez. AKT IK ISTVÁ1V | iiniwir [ estje | a művész külföldi | vendégszereplése miatt | január 15-ről február 1-re halasztva * | Zeneakadémia (T 3. bérleti Tízféle kisüsti A Földművesszövetkezetek Busdapesti Értékesítő Vállalata a Lenin körút 28. szám alatti min*taboltjában, a Rákóczi téri csarnoki, a Teleki téri piaci, az Üllői út 52. szám alatti, a Thököly út 122. szám alatti, Kispesten a Kossuth téri piac boltjaiban tízféle palackozott falusi kisüsti pálinkát hozott forgalomba. A csesresznye, meggy és barackpálinka ára literenként 104.70, a félliteres töltésű 53.40, a negyedliteres 28.20 forint. Szilva, boróka és őszibarack pálinka literenként 84.70, fél-* literes töltésben 43.40, negyedlite»renként 23.20 forint. Alma, epera körte és törkölypálinka literen* ként 74.70, félliteres töltésben 38.40, negyedliterenként 20.70 forint. Az üvegbetétet külön szá*» mítják fel. Ezenkívül kiváló minőségű albániai malaga-bor ke* rült forgalomba hét decis palackokban 35 forintért. Véres verekedés a Nemzeti étteremben Véres verekedés volt szombaton éjszaka a körúti Nem■mzeti étteremben. A kétórai záróra előtt tört ki a verekedés, amelynek során Kónya Lajos 27 éves fiatalembert leütötték. A mentők agyrázkódással vitték a Költői Anna- kórházba. Ezt találod a piacon A Nagyvásártelepre befutó burgonya-, hagyma- és egyéb zöldáru szállítmányok fagymentesen érkeznek, mivel a különféle nedvdús árukat szalmával bélelt vagonokban, gondos csomagolásban szállítják. A hétfőn reggel érvénybelépő fogyasztói árak az állami boltokban: Gülbaba burgonya 3, Ella 1.40, vöröshagyma 2.20, fokhagyma 10.80, fejeskáposzta 1.60, kely káposzta 2.80, petrezselyem-gyökér 2.60—3, gumós zeller 4—4.80, céklarépa 2, sárgarépa 1.50, nagydobosi sütőtök 1.60, tisztított karalábé 1.60, vöröskáposzta 4, torma 11.50—14, fekete retek 2 forint kilónként. Pirosfajtájú télialma 3.60—6.80, fehérfajtájú 3.20—5.80 papírhéjú dió 18.40 forint kilónként. Baromfiárak a szövetkezeti boltokban: liba, vagy kacsazsiradék 33, zsíros libahús 31, zsíros kacsahús 32, nyúzott libahús 28, nyúzott kacsahús 30, kivágott libacomb 32, liba vagy kacsaaprólék 17 forint kilónként. ----------------- szert Szputnyik I. sorsa és utódai Nagy Ernő professzor nyilatkozata Pontosan három hónapig keringett földünk körül a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik I. A világ minden táján tudósok lesték az első holdbébi útját, rádión vették a magasból küldött híradásait. Január 3-a óta azonban már egyik megfigyelő állomás sem látta a kis Szputnyikot: a tudományos körök véleménye szerint valószínűleg befejezte pályafutását. Lezuhant. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük hazánk egyik legismertebb rakétaszakértőjét, Nagy Ernő professzort, hogy feltevése szerint hogyan csökkenhetett a mesterséges hold pályájának magassága és mikor zuhanhatott le. *— Minél magasabban kerring amesterséges hold — kö-zölte a professzor —, annál nagyobb a keringési ideje. A keringési idő csökkenéséből tehát következtetni lehet az élettartamára. Az első Szputnyik kilövésekor 96 perc alatt kerülte meg a Földet s ezt a keringési időt két hónapon át tartotta. Ettől kezdve azonban, ahogy lejjebb került, mind nagyobb mértékben csökkent a keringési ideje- December végén már csak 90 perc volt a keringési ideje, amely egyben azt is jelentette, hogy az élete végéhez közeledik. A világ első mesterséges holdja a megfigyelés ideje alatt több mint 1360-szor kerülte meg a Földet és mintegy 60 millió kilométer távolságot futott be. December végén már perdülésenként egy— négy kilométert vesztett magasságából, az utolsó körben pedig valószínűleg már 30—60 kilométert. Mivel bekerült a sűrűbb légtömegekbe, ugrásszerűen csökkent a magassága és a nagyobb súrlódás következtében minden valószínűség szerint kigyulladt s elégett a légkörben. Teljesítette feladatait Az első mesterséges hold a legmesszebbmenőkig eleget tett küldetésének. Mindenekelőtt bebizonyította annak az elvnek a helyességét, amely szerint egy rakéta képes igen nagy sebességgel magasba lőni egy mesterséges holdat. Ugyanakkor — amiről eddig egyébként kevés szó esett —, a Szputnyik is bizonyságot adott a szovjet irányítástechnika magas fejlettségéről. A legnagyobb feladatot ugyanis nem magának a rakétának a fellövése jelenti, hanem a mesterséges hold pályájának beállítása és irányítása. Az első mesterséges hold segítségével beigazolódott, hogy az ionoszférán keresztül is lehet rádióadást továbbítani a Föld felé. Semmi akadálya sincs tehát a világűr-utazó és a Föld közötti állandó rádiókapcsolatnak. Fontos adatokat közölt a levegő sűrűségének, nyomásának, a hőmérsékletének váltakozásáról is, amelyek ismerete nélkül elképzelhetetlen a világűr utazás. Ugyanakkor jelentős csillagászati megfigyeléseket is végezhettek a világ tudósai az első mesterséges hold révén. Alz idei Szputnyik-prognózis A szovjet tudományos körök bejelentése alapján 1958- ban több és nagyobb mesterséges holdak kilövése várható- A Nemzetközi Geofizikai Év keretében ugyanis az amerikaiak által majdan, fellövendő mesterséges holdak és a már fellőtt és a további szovjet mesterséges holdak pályáját összevetik. Várható, hogy a szovjet tudósok a Lajka kutya után újabb világűr-utasokat indítanak majd a messzeségek felé. Valószínű, hogy nagyobb mesterséges holdak fellövésével lehetővé válik, hogy az élőlény vissza is kerüljön a Földre. Aligha hihető azonban, hogy még ebben az évben sor kerülhetne az ember világűr kutatására. Az 1958-as év újabb kísérletei mindenképpen további előrehaladást jelentenek majd a világűrhajózás tudományában. — fejezte be nyilatkozatát Nagy Ernő professzor, N. Ef .