Hétfői Hírek, 1958 (2. évfolyam, 2-52. szám)

1958-07-07 / 27. szám

Külföldre küldhető ajándékcsomagja ügyintézését csomagolását, postára adását elintézi TEMPO KSZ V. Bajcsy-Zsilinszky út 52 Telefon : 310-94­1 A Hétfői Hírek őrjárata: \ & " ' Betartja-e ígéreteit az ipar és a kereskedelem ? Mikor van igaza és mikor nincs a vásárlónak ? A vásárlók rendszerint az újságokból értesülnek az újabb cikkek gyártásáról. Előfordul azonban, hogy utána bosszankodva tapasztalják: amit olvastak, az még nem kap­ható, vagy nem olyan mennyiségben, illetve minőségben, min ahogy azt a sajtó jelezte. Az ipar és kereskedelem együttműködését vizsgáltuk, amelynek során mindenekelőtt arra kerestünk választ: az ille­tékesek hogyan tartják be ígéreteiket és mikor van igaza az iparnak és a kereskedelemnek — és mikor a vásárlóknak? Mit tartott be az ipar és a k­ereskedelem? Fél évvel ez­előtt a Könnyűipari Miniszté­rium bejelentette például több új cikk gyártását: kötszövött alapú gyermek műbőrkabátot, műanyag plüisspullóvert, angórával kevert gyapjú­kulit, női kötött szoknyát és ruhát ígért. Az ellenőrzésünk során min­den cikket megtaláltunk. Hasonlóképpen betartották fél évvel ezelőtti ígéretüket, hogy növelik a gyermekcipők gyártását. Kétszázezer párral gyártottak többet, úgyhogy ritka eseteket kivéve, ez a ,,hiánycikk“-probléma megol­dódott. Megemlíthetjük még, hogy a ruhaiparban — amint ígérték­­—, bővítették a különleges mé­retválasztékot, a minőség is kielégítőbb, több kisfiúru­­át gyártanak, férfiruha bélés­anyag pedig már korlátlan mennyiségben kapható. Egyes cikkekkel kapcsolat­ban azonban még ma is akad­nak kisebb zökkenők. Elsőnek megemlítjük az egész vékony­­szálú női nylonharisnyák gyenge minőségét. Tehet-e er­ről az ipar és a kereskedelem? A Könnyűipari Minisztérium iparági vezetői a következőket mondották: — A harisnyák valóban gyorsan tönkremennek, de hozzá kell tennünk, hogy eze­ket nem mindennapi, hanem alkalmi használatra gyártjuk. Azt javasoljuk a nőknek, hogy mindennapi viselés­re a 30-as vagy a 60-as fo­nalszámú harisnyát vásá­rolják. Az iparág vezetői egyébként­­Agilon elnevezéssel szénszálé és tartós harisnyát adtak át a napokban a kereskedelem­nek, hogy ezzel is enyhítsék a jogos panaszokat, egy műsza­ki brigád pedig azt vizsgálja, hogy az említett vékonyszálú harisnyákat — szemfutás-gátló vegyszerek alkalmazásával — hogyan tehetnék tartósabbá. Hasonlóan gondot okoz ma is a közönségnek a ballon­kabát vásárlás. Az idén is, alighogy megjelent a piacon, már elfogyott. Mi a helyzet a ballonanyag gyártással — kér­deztük. Az őszi esőzéseikre lényege­sen javul a ballonkabát-ellá­­tás. A Hazai Pamut negyed­évenként százezer négyzetmé­ter extra ballonanyagot készít nők számára. Férfiaknak ket­tőszázezer négyzetméter ballon készül a Sortexben. A Kelen­földi Goldbergerben ötszázezer négyzetméter ballont szőnek és a Lőrinci Fonó is bekap­csolódott a ballongyártásiba. Negyedévenként összesen kb. egymillió méter bal­lonszövetet készít a köny­­nyűipar. Hozzá kell tenni azonban, hogy még ez a mennyiség sem fogja tel­jesen kielégíteni a keres­letet. Az illetékesek tehát erről őszintén beszélnek, s amint látjuk, tőlük telhetően igye­keznek leküzdeni a nehézsé­geket. Vannak viszont problémák, amelyek feltétlenül gyors meg­oldást kívánnak az ipartól és a kereskedelemtől. Többnyire filléres dolgok és mégis­­ vé­leményünk szerint felesleges bosszúságot okoznak és a kö­zönség jogosan teszi szóvá az illetékesek felelősségét. Itt vannak a húzózárak. Ezt a cikket eddig impor­tálták is — gyártották is. Most megszüntették a be­hozatalt, a jelenlegi gépek viszont nem készítenek sárlóknak? Aligha lehet erre egyértelmű igennel válaszolni. Gyakori ugyanis, hogy a vá­sárlók panasza teljesen alap­talan. Vannak olyan kérések, amelyek merőben indokolatla­nok és az ipar és a kereske­delem vezetőinek van teljes mértékben igazuk. Ilyen in­dokolatlan kívánság például, hogy az ipar tömegesen gyárt­sa, a nőiruha konfekció üzle­tekben pedig különböző vá­lasztékban árusítsák a „külön­leges“ fazonú ruhákat: pél­dául a most felkapott divatos trapéz-formát. Ez a fazon már a divatbemutatón is megbu­kott. De ha gyártanák is, már nem kellene a nőknek, mert ki lenne hajlandó olyan „kü­lönleges" ruhában járni, amelyből több ezer hasonló van, eleget. Egyetlen gép be­szerzésén múlik a helyzet megoldása. Ide sorolhatjuk azokat a cik­keket is, amelyeket már a saj­tó is többször beharangozott, gyakran mégsem kaphatók, így például színes cérnákat, var­rótűt, géptűt, és a többit, gyak­ran hiába keres a vásárló. Fil­léres dolgok, de ezekről sem szabad megfeledkezni, mert jogos a vásárlók panasza. Igazuk van-e mindra a rá­összegezhetjük tehát, hogy a kereskedelem és az ipar vezetői, amit megígérnek — ha nehézségek árán is —, de általában m­egtartják. Megbecsülendő az ipar és kereskede­lem munkájában­:­ újabban nyíltan megmondja, melyik cikkből nem tud elegendő mennyiséget adni. S ha vannak is fennakadások, a kereskedelem és az ipar további szoros együttműködése bizonyára segít majd az apró — vagy nem apró — hiányok megoldásában. Horváth Zsóka 220 kilométernyi csatorna a moszkvai bádogból A Fővárosi Tanács 29 építő­ipari vállalatának főmérnökei, az Építési Igazgatóság vezető­jének elnöklésével értekezle­ten számoltak be az eddig vég­zett lakóházfelújítási munkák­ról és más időszerű építési fel­adatok teljesítéséről. A félévi beszámoló adatai szerint a ta­nácsi építőipari vállalatok 184 milliós lakóházfelújítási fel­adatukból eddig 160 millió fo­rint értékű munkára kötöttek kivitelezési szerződést. A tel­jesítés üteme pedig négy szá­zalékkal meghaladja az elő­irányzatot A lakóházak tatarozásához rendkívül nagy segítséget nyújtott a Moszkva városától ajándékba kapott nagymennyi­ségű horganyzott vaslemez, melynek segítségével 220 kilo­méter eresz és lefolyó csator­na megépítése vált lehetővé. Ilyen mennyiség a felszaba­dulás óta még sohasem állt rendelkezésre. Ez lehetővé te­szi, hogy ez év végéig szinte valamennyi budapesti ház ereszcsatornáit és lefolyóit meg lehet javítani. Hétfőn a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről tárgyalnak a Népfront szakemberei Hétfőn, a Hazafias Népfront szakemberei, a megyei mezőgazdasági felelősök és a mezőgazdasági bizottságok elnökei megtárgyalják azokat a tapasztalatokat, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átszervezése során a népfront bizottságok eddig sikeresen alkalmaztak. A hétfői értekez­leten megbeszélt javaslatokat, a későbbiek során majd az Országos Elnökség is megtárgyalja. Az értekezleten részt vesznek a Földművelésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a Termelőszövetkezeti Tanács képviselői is. A népfront bizottságok az egész országban fontos felada­tuknak tekintik, hogy részt vegyenek a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének nagy munkájában. Emellett a kü­lönböző népfront bizottságok segítséget nyújtanak az ala­csonyabb típusú termelési társulások megalakításához is. Pesti Mozaik Jóakaróim több ízben figyel­meztettek, hogy vigyázzak, mert „az embernek utcán is fejére eshet egy tégla“ (k külö­­nösen árkádos, állványos fő­városunkban), arra azonban senki sem figyelmeztetett, hogy az utcán ázsiai hörcsög is eshet az ember fejére. ■ Éppen ezért — felebarátaim és felebarátnőim okulására — elmondom, mi történt velem e hét közepén, este tíz óra táj­ban. (Aki nem hiszi, járjon utána. Érdemes!) A Lajos utcán baktattam hazafelé, amikor éreztem, hogy valami puha és meleg a fejemre pottyan, onnan meg a lábam elé bukfencezik. Per­sze akkor még fogalmam sem volt, hogy a levegőben szárny és ejtőernyő nélkül­­közlekedő jószág miféle szerzet. Minden­esetre felemeltem s tenyere­men az elalélt állattal benyo­multam a 33 számú házba. Itt tudtam meg, hogy az „illetőt'' Muc-nak hívják, ázsiai szüle­tésű hörcsög és a II. emelet 6-ban lakik egy művészhálas­­párnál, a következő albérlők társaságában: 52 darab szivárványos gupi, 37 neonhal, mintegy 160 pre­parált trópusi lepke és öt tek­nősbéka. Névszerint: a hím­nemű Betty, Közép-Ameriká­­ból, a nő­nemű Piero, Görög­országból, Treff, Kor. Káró: a hazai mocsarakból. (Lám mi minden elfér egy pesti lakás­ban.) A főbérlők a Rasztámagár­ban dak­rnivaik. Szeretik és hi­vatalból is tanulmányozzák az állatokat. Mucról egyébként tudni kell, hogy egész napját egy üveg­házban, vattapaplan aktit­álva tölti, este ébred s indul vadá­szatra. Az említett szaltó ugyan megviselte kicsit, de most már kutya — illetőleg hörcsög — haja, vidáman nyü­zsög, csak az ablakot kerüli gondosan. Elég volt egyszer a „repülésből”. Az újságíró számára önként adódik a tanulság: .A téma az utcán hever, sőt­ pottyan. Előző mozaikjaink nyomán. Június 23-án az Úttörő Áruház „Úttörő mozijának"’ helytelen műsorpolitikájáról írtunk. Cik­künkre Dr. Bors ügyintéző vála­szolt, aki arra hivatkozik, hogy jó filmekből igen kis választék áll a vezetőség rendelkezésére. A Hét­fői Híreken keresztül kéri a Film­­kölcsönző Vállalatot: gondoskod­jék végre az ország egyetlen gyermek mozijának megfelelő filmellátásáról. A Gyógyászati Segédeszközök Gyárából Katona főmérnök tele­fonált, hogy Schulhoff néni — lapunkban két ízben reklamált — orthopéd cipőjét megjavították. A Margitszigeti gyermek­­játszóteret a kicsi emberek számára élvezhetetlenné teszik a kamaszok és a felnőttek. A hintákon papák és mamák lengetik félmázsás, vagy ennél is nagyobb testsúlyukat a padokon han­gán-ifjak garáz­dálkodnak s holmi „hecc-mes­­terek" döglött békákat rejte­nek a homokba. Csősz sehol... Pedig ideje lenne már véget vetni az il­letéktelenek hintapalintázásá­­nak, mert a felszerelés any­­nyira megrongálódott, hogy gyereket életveszélyes a kö­zelébe engedni. A parkőr je­lenléte a rendbontóikat is meg­fékezné. „Kedves Barátom! Én vagyok az a szerencsés, aki hosszú időn át hű leszek... Használjon minél gyakrabban, ígérem meg lesz ve­lem elégedve .. .«■ Többek között ez áll a levélben amely a napok­ban annyira megörvendeztetett. Aláírás: „Az ön karavánja". A levelet nem kézzel írták, ha­nem nyomtatták s voltaképp nem is levél, hanem ötletes és udva­rias, sok okos tanácsot tartalmazó használati utasítás. A Fám és Vastömegcikk Ktsz. csomagolja „Karaván" elnevezésű új kávé­­főzőgépe mellé. A vevő, aki régen elszokott at­tól, hogy ilyen kedves hangnem­ben törődjenek vele, meghatódik. — Hát létezik még ilyesmi? — kérdi önmagától. Létezik. Az udvariatlanság ku­tyája néhol ugat de a „Kara­ván“ halad... És ez a haladás már a szocialista kereskedelem diadala. Természetrajztanárok figye­lem! Kicsi lány sétál a nagy fák alatt a Városmajorban. Bele­botlik a földön heverő gesz­tenyekupacokba. Az éjszakai vihar sodorta le őket éretlen korukban az ágról. A gyerek négy éves. Ko­moly, gondolkodó elme. Gát­lás nélküli csodálója a világ­mindenségnek. Most is megáll, félrehajtott fejjel lesi a „tüs­kés labdát“. Él-e? Mozog-e? Mi lehet? Lehajol, óvatosan felemeli, aztán archimedesi felfedezé­sek diadalmas heurékájával futásnak ered a közeli pad felé: — Papa' Idenézz! Megtalál­tam a sündisznó tojását... Kun Erzsébet Sörgyártási verseny indult Kőbányán A Brüsszeli Világkiállításon a magyar konyhaművészet remekein és híres táj­borainkon kívül a külföldi ínyencek felfe­dezték a magyar sört is, úgy, hogy sürgősen pótolni kellett az oda kivitt magyar export­söröket. A siker láttán a Kőbányai Sörgyá­rak tovább fejlesztik a minőségi gyártást. Ennek érdekében a palackfejtő üzemek kö­zött nagyszabású minőségi gyártási verseny indult meg. A gyár műszaki vezetőinek véle­ménye szerint a kőbányai telep párját ritkító természetes adottságai — megfelelő műszaki fejlesztéssel —, világhírűvé tehetik a magyar, sört, így legfontosabb szükségleti anyagra, a­ különleges összetételű lágy vize (30 bővizű kút szolgáltatja) valósággal csodaszámba megy. Ilyen vízzel csak a híres pilseni sör­gyárak rendelkeznek. A régi világban a leginkább külföldről szerződtetett serfőzőmesterek nem avatták be gyártási titkukba a mellettük dolgozó szak­munkásokat. Most, a szocialista tervgazdál­kodásnak megfelelően, fiatal, tehetséges szak­munkásokból válogatták ki a serfőzőmester­jelölteket, akik kellő géptani, vegytani és áru­ismereti tudással rendelkeznek. A Kőbányán megindult gyártási verseny alapfeltétele: kristálytiszta, áttetsző, fényes­színű, dús szénsav és habtartalmú sör gyár­tása, olyan zamattal, amely versenyképes a külföldi piacokon. A verseny elbírálására ala­kult szakzsűri e hónap második felében hoz­za meg döntését. (n­y.) T­ermelőszö­vetkezeti árusító­ napok a pesti piacokon A fővárosi zöldövezetben ebben az évben már több mint 50 ker­tészeti termelőszövetkezet műkö­dik. Az idei rendkívül szeszélyes tavaszi időjárás ellenére ezek a jól felszerelt üzemek bőséges termést várnak alma­paradicsomból, zöldpaprikából, káposztaféléből, uborkából és egyéb zöldáruból, mert megfelelő mennyiségű tar­talékpalántáról is gondoskodtak és így könnyen pótolták a ta­vasszal fagykárt szenvedett nö­vényzetet. A fenti áruknak nagy tömegben való szállítását már e hónap közepén megkezdik. A termelőszövetkezeti elnökök most szervezik a zavartalan, gyors értékesítést. Céljuk, hogy minél több fővárosi piacon direkt kap­csolatot teremtsenek a fogyasz­tókkal. Ez az óhajuk most telje­sült, mert a vásárcsarnokok és piaci felügyelőségek engedélyére e hónap második felétől hetenként kétszer termelőszö­vetkezeti árusító­napokat tar­tanak a tágasabb piacokon, ahol a közönség elsőkézből sze­rezheti majd be a friss, márkás kertészeti­­ termékeket. Ennek az intézkedésnek — a háztartások részéről rövidesen meginduló be­főzési és savanyítási idényre való tekintettel — igen nagy jelentő­sége van. EGYMILLIÓ FORINT gyűlt össze a pécsi televíziós közve­títő állomás építésére a tár­sadalmi­­ megmozdulásból. A pécsi televíziós közvetítő állo­más valószínűleg még az ősz­szel megkezdi működését. „Borválogatottunk" összeállításának döntői A Mezőgazdasági Múzeumban kedden kez­­dődik a felszabadulás utáni IV. Országos Borverseny. Az idei verseny,­­mely a szep­temberi nemzetközi borverseny seregszemléje lesz, hazánk minden bortermelő vidékét meg­mozgatta. A verseny színhelyén, a pincékben, már ott sorakoznak egymás mellett az arany csillo­­gású tokaji és badacsonyi borok, a vérnél is vörösebb szekszárdi és egri borok■ Versenyre jelentkeztek a somlói, villányi, mecseki és soproni hírességek is és ne­m maradtak el az­­Alföld fehér- és vörösborai sem. Előzőleg már minden megyében megtartották a selej­tezőket s a mintegy három és félezer bor kö­zül csak a legjobb 800 érdemelte ki az elő­döntőben való részvételt. Kedden, szerdán és csütörtökön tehát lé­nyegében már a­­középdöntőkre került sor s a bizottságok előtt hat kategóriában mérkőznek a borok. A bizottság tagjai Vcézről-kézre adják a finom nedűkkel teli üvegeket s a hat bizott­ság tíz-tíz tagja váltott műszakban kóstolgat­ja majd a jobbnál jobb italokat. A 800 borfajtából körülbelül 200 kerül be az országos „borválogatottba”, mely szeptem­berben a nemzetközi börversenyen mérkőzik majd Budapesten, nagynevű olasz, spanyol, francia és egyéb nemzetiségű ellenfeleivel. n. L A közeli napokban tárgyalta a Népbíróság a szőnyi gyerekgyilkos bűnügyét A Népbíróság a közeli na­pokban tárgyalja Pente Béla bűnügyét, aki két héttel ez­előtt Szőny községben a szü­lei lakásáról eltűnt Pintér Pa­lika, 10 éves kisfiát meggyil­kolta. Június 22-én, a falu le­gelőjének kútjában találták meg a gyermek holttestét. A gyilkos most itt ül, szem­ben az ügyésszel. Nyugodtan, minden izgalom nélkül mond­ja be személyi adatait, nevét, és hogy 1931-ben született. Az újságíró, aki a nem min­dennapi tanúkihallgatásnak szemlélője, az ügyész kérdé­seire adott — egyelőre tagadó — válaszokból tárgyilagosan megállapíthatja, hogy Pente Béla feleletei épelméjűségre vallanak, válaszai világosak. Az ügyész cigarettával kí­nálja Pentét. Kissé tétovázva, de h a biztatásra mohón nyúl utána, nőies ujjaival. Míg nyeli a füstöt, érzelmi élete kerül szóba és ahogy fogyni kezd a cigaretta, úgy húzódik össze — szinte szemmel lát­hatóan —, a középtermetű, elég erős felépítésű fiatalem­ber. Válaszai most már aka­doznak és alig hallhatóak. — Kerültem a társaságot, magamban voltam és sokat gondolkoztam. — Min gondolkozott? Hosz­­szú hallgatás a válasz. Az ügyész türelmes, de végül a bizonyítékokhoz nyúl. Előke­rülnek a bűnjelek. Egy faaprí­tó balta és egy tőr. A­­gyilkos idegesen turkál a hajában. Arca meg-megrán­­dul, fejét hol leszegi, hol te­nyerébe hajtja. Ekkor újra elhangzik a kér­dés: — Mikről gondolkozott? Szófoszlányokban érkezik a válasz: — Hosszú ideje már..., hogy magam elé képzelt alakokat ...baltával meg késsel ütöttem és szurkáltam. Ismét dermedt csend, majd elhangzik — a kihallgatáson ki tudja hányadszor —, az ügyészi szó: — Legyen őszinte és köny­­nyítsen lelkiismeretén. A konok tagadás azonban csak akkor változik beisme­réssé, amikor elébe tárják ko­rábbi szószerinti vallomását, amely szerint gondosan előké­szítette a gyilkosságot. És a jegyzőkönyv további részletei is erre vallanak. Mielőtt a gyermeket kicsalta a legelőre, a háza előtt várakoztatta, ő maga pedig bement a baltáért és a késért, amivel borzalmas tettét végrehajtotta. Mi másra vallana, mint elő­re megfontolt szándékra, az a cselekedete, hogy a bűntény elkövetése után a kisfiú ru­­háit különböző helyeken elrej­tette, majd holttestét a legelő kútjába dobta. Beszámítható­­ságára vall az is, hogy miután hazament, az udvaráról elho­zott egy kocsikereket, azt a kútba eresztette, hogy a víz he legyen árulója aljas csele­kedetének. A kihallgatás a vége felé közeledik. Ahogy apránként, mondatonként világosság de­rült a szörnyű bűntényre, az ügyész és a riporter egyre nyo­masztóbban érzi az undort és felháborodást. A gyilkos — nem. Megszakított egy életet, örökre elhallgattatott egy kék­szemű, szőkehajú, színjeles diákot. És ez vallomása során egy pillanatra sem keltett ben­ne szánalmat és még villa­násnyira sem mutatott megbá­nást. Tárgyalására rövidesen sor kerül, de az ítéletet már ki­mondta felette a közvélemény. Sándor Ernő Pente Béla, a gyilkos

Next