Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-05 / 1. szám

Legújabb jelentéseit a világűr meghódításának főpróbájáról A szovjet űrraRőia mar a Holdon miről sugározza nagy loiontosago tudományos észleletén Vasárnap délben 12 órakor: 422 ezer kilométernyire száguld a Földtől Második napja tartja izgalomban a világot a szovjet űrrakéta. Száz- és száz­milliók tárgyalják az évszázad legnagyobb szenzációját, a korszakot jelző eseményt, hogy az emberiség sok tízezer éves történetének során első ízben törte át a Föld vonzókörét. A világlapok szerkesztőségei, a nagy rádióstársaságok munkatársai állandó készenlétben állnak, hogy a szovjet űrrakétáról érkező híreket minél előbb Világgá röpítsék. Moszkvától New Yorkig és Pekingig, Izland városaitól a Fokföldig a világ minden táján izgatottan várják az emberek a XX. század csodájáról érkező legfrissebb híreket. Szombaton este Budapesten is sok család későn feküdt és vasárnap korán kelt csupán azért, hogy mint kortárs minél tájékozottabb tanúja lehessen e rendkívüli nagy eseménynek. íme a legújabb jelentések és tudósítások a szovjet űrrakéta útjáról, a világűr meghódításának főpróbájáról, és visszhangjáról. Vasárnap hajnalban a Hold mellett haladt el a „tizedik bolygó66 Moszkva, január 4. (TASZSZ) A január 3-ról 4-re virradó éjszaka, a TASZSZ több jelen­tésben számolt be a Hold irá­nyában kilőtt szovjet űrrakéta útjáról. A Szovjetunió keleti részén elhelyezkedő tudomá­nyos megfigyelő állomások ja­nuár 3-án moszkvai idő sze­rint 20.36 órától újból vették a rakéta rádió jelzéseit a 19.993, a 19.995 és a 19.997 megaherz frekvenciákon. A vétel jóval előbb megkezdődött, mint a ra­kéta a horizont fölé emelke­dett. Moszkvai idő szerint 0.30 órától kezdve a 183.6 megaherz frekvencián is vették az űrra­kéta rádiójelzéseit. Január 4-én moszkvai idő szerint hajnali 3 órakor az űrrakéta 336 600 kilométerre volt a Földtől, mégpedig az Indiai-óceán fölött. Január 4-én, moszkvai idő szerint 5.59 órakor (magyar idő: hajnali 3.59 órakor), a szovjet űrra­kéta áthaladt pályájának a Holdhoz legközelebb eső pontján. Ez a pont 7500 kilométerre volt a Hold felszínétől, s 370 000 kilométerre a Föld kö­zéppontjától. A rakéta műszerei és rádióál­lomásai normálisan működnek és értékes tudományos anya­got közölnek a földi megfi- gyelőállomásokkal. A szovjet holdrakéta ma­radéktalanul teljesítette a felbocsátása előtt kitű­zött tudományos felada­tokat. A Földtől való távolodás, va­lamint az energiaforrások ki­merülése következtében a rá­diókapcsolat aa űrrakétával fokozatosan romlani fog, majd a legközelebbi napokban nyil­ván megszűnik. Moszkvai idő szerint vasárnap reggel 9.00 órakor a szovjet űrrakéta a dél-afrikai Angola fölött volt, a Földtől 390 000 kilométer tá­volságra* A mesterséges bolygó pályája a naprendszerbeli • s ^ koordinációs és számító köz- j adat feldolgozását, ugyanakkor | ték feldolgozása is- Ezek ered- pont tovább folytatja a pálya- folytatódik a szovjet űrrakéta menyeit a feldolgozással pár­elemekről beérkező bőséges | révén nyert kísérleti észlele- j huzamosan teszik közzé. (MTI) 34 óra alatt száguldottá he a szovjet űrrakéta a Föld és a Hold közötti 370 000 kilométeres távolságot Moszkva, január 4. (TASZSZ) A Földtől és a Holdtól tá­volodó szovjet űrrakéta vasár­nap, moszkvai idő szerint 12 órakor a Föld közép­pontjától 422 ezer kilo­méterre, a Hold közép­pontjától 60 ezer kilomé­terre volt. Az űrrakéta folytatja útját és fokozato­san rátér napkörüü ellip­tikus pályájára. A Szovjetunió megfigyelő állomásai továbbra is veszik az űrrakéta rádiójelzéseit. Mint ezekből megállapítható, r> rakéta felületi hőmérséklete plusz 10—15 fok, belső beren­dezésének és a tudományos műszereket tartalmazó gáztar­tályának hőmérséklete nagyjá­ból ugyanilyen hőmérsékletű és ez biztosítja a műszerek normális működését. A pályaszámítások azt mu­tatják. hogy a szovjet űrrakéta alig Így áll be a napkörüli pályájára a világ első mester- másfél nap, 34 óra alatt séges bolygója megtette a Föld és a Hold közötti 370 ezer kilométe- I A Hold közelében elhaladó űr- I nyos közlések feldolgozása fo­res távolságot. I rakétáról sugárzott tudomá- | lyamatban van. (MTI) Az emlier utazása a világűrbe a technikai kislpzás szakaszába tépett Szovjet tudósok nyilatkozatai az űrrakéta tudományos jelentőségéről / Eb­$ & i \> \ \ \ \ / / \a / / / / I-föl \ \ \ \ \ 1 \ &ÖLY&Ó PA\YÄ3ÄNA * __________ NA_____ V fi Í .......*. • *** \ \ \ \ \ \ \ \ \ \ X \ V “aTöío f Amint az űrrakéta távolodik a Földtől és a Holdtól, e két testnek a rakéta mozgásiára gyakorolt hatása egyre gyen­gül, s a rakéta mozgását mind nagyobb mértékben a Nap vonzóereje fogja meghatároz­ni. A rakéta gyakorlatilag január 7—8-án rátér vég­leges napkörüli elliptikus pályájára s ily módon a naprendszer első mester­séges bolygója les«. A mesterséges bolygó pályájá­nak legnagyobb átmérője 3'’3,6 millió kilométer, napkörüli keringési ideje 15 hónap. A napkörüli pályán haladó szovjet mesterséges bolygó 1959 január 14-én kerül nap­közelségbe, s ekkor a Naptól mért távolsága mintegy 146,4 millió kilo­métert tesz ki. elején eléri pályájának a Nap­tól legtávolabbi pontját, e pont és a Nap távolsága 197,2 millió kilométer lesz. Ami a szovjet űrrakéta nap­körüli pályáját illeti, ennek excentricitása 0,148, a pálya nagytengelye a földpálya nagy­tengelyével 15 fokos szöget zár be. A pályasík tehát gyakor­latilag egybeesik a föld­pálya síkjával. iWW-űrrakéta l-fl&a szeptember«.f A. Saovjatairóóban naóbödó. Moszkva, január 4. (TASZSZ) Anatoiij Dorodnyicin akadé­mikus a szovjet űrrakéta fel­bocsátásával kapcsolatban nyi­latkozatot adott a TASZSZ munkatársának. Elmondotta, hogy az űrrakéta révén sikerül választ kapni sok olyan kérdésre, amely az első holdexpedíciót szállító űr­hajó megszerkesztésével függ össze. Az első szovjet mesterséges hold felbocsátásával, 1957. ok­tóber 4-én megindult kutatá­soknak a végcélja egy ilyen expedíció elindítása. Az űrrakéta súlyáról szólva Dorodnyicin akadémikus kije­lentette: ez a nagy súly elen­gedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a jövőben emberrel is le­hessen holdrepülést végezni. Elmondható, hogy ez a munka az ismeret­len utak felkutatásának szakaszából a technikai kidolgozás szakaszába lé­pett. Vlagyimir Dobronravov pro­fesszor, az ismert szovjet ra­kéta-szakértő a következőkép­pen nyilatkozott: — A bolygóközi utazáshoz a szovjet tudósok és mérnökök már megtették a legfőbbet — olyan hajtóművet szerkesztet­tek, amely képes megadni a rakétának a második kozmikus A jelenlegi űrrakéta-mé­retek mellett minden le­hetőség megvan arra, hogy benne két-három ember számára lakófülkét rendezzenek be. Földi atmoszféra az űrhajó körül A legfontosabb és a legérde­kesebb feladat, amely most vár megoldásra, azoknak a fel­tételeknek tanulmányozása, amelyek lehetővé teszik az éle­tet az ember számára a koz­mikus térségben. A rakétában is ilyen feltételeket kell meg­valósítani. Dobronravov professzor nyi­latkozatában kiemeli, hogy a szovjet űrrakéta mesterséges csóváját vizuálisan és csilla­gászatilag is meg lehetett fi­gyelni. Á jövő űrhajóit tehát megfigyelhetővé lehet tenni. Az a körülmény, hogy a nát­riumgőz nem oszlik szét a koz­mikus térségben, felveti azt a kérdést, hogy esetleg földi atmoszférát lehet létesíteni az űrhajó körük Ez lényegesen megkönnyítené a bolygóközi utazást. Dobronravov professzor a legközelebbi jövő fontos fel­adataként utalt olyan mester­séges hold felbocsátására, -amelyet »issaa lehet.. juttatntí a Földre. Ehhez mindenekelőtt stabilizálási rendszer kidolgo­zása, valamint olyan berende­zés szükséges, amely a Föld légkörébe Ikerüléskor leféke­zi a szputnyikot. Á bolygóközi gáz felderítése Jakov Alpert professzor, az ismert szovjet mágnességi szakember nyilatkozatában többek között ezt mondotta: A szovjet holdrakéta által létesített nátriumfelhő megfi­gyelése révén iontos értesülé­seket szerezhetünk a. bolygó­közi anyag sűrűségéről. E mesterséges csóva világosságá­nak és méreteinek változása közvetlen összefüggésben van a bolygóközi gáz sűrűségével és tömegével. Az űrrakétában elhelye­zett műszerek lehetővé te­szik a bolygóközi gáz ve­gyi összetételének megha­tározását. Eddig az volt a vélemény, hogy ez a gáz főképp hidrogénből áll. A bolygóközi gáz sűrűsé­gének és vegyi összetételének tisztázása lehetővé teszi a jö­vőben felbocsótgndó űrhajók pályájának és sebességének- j&oisfíatá*- M i. ohimiofhj

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék