Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1959-06-01 / 22. szám
Olivecrona opera! — a „lélek” megváltozik Új fellendülés a világnézeti ismeretterjesztésben Rakéták röppennek élőlénynyel a világűrbe, — ezalatt Lourdes-ban fáklya lobog, csodás gyógyulást remélő zarándokok a kezében. Korunk egyik jellegzetes tünete e kiáltó ellentét. Az emberiség mind szélesebb területen hajtja uralma alá a természetet, sokak gondolkodásábanviszont még élnek a középkor apáról-fiúra szállt, tudománytalan nézetei, hiedelmei. Ez utóbbiak ellen nem hatalmi szóval, gúnnyal, megbélyegzéssel kell küzdeni: a tudomány, a tények meggyőző ereje az egyedül célravezető eszköz. Van-e gondolatolvasás ? A pesterzsébeti Vasas Művelődési Otthonban nemrég előadást rendeztek „Van-e gondolatolvasás?” címmel. Az előadó bemutatott a hallgatóságnak egy „gondolatolvasót”, aki mindenkit ámulatba ejtett mutatványaival, fellapozta, a telefonkönyvben egy mellette álló, ismeretlen ember nevét, élő szóban nemközölt utasításokat teljesített stb. Ezek után az előadó bebizonyította, hogy mindez pusztán idegrendszeri jelenség, különleges érzékenység, amely képes felfogni a másik ember erős koncentrációjának apró, külső jeleit. A „gondolatolvasó” körül támadt misztikus köd ily módon végül is szertefoszlott ... Ugyanitt, az „Agyunk titkai” című előadás, például, Olivecrona profeszr szer műtéteiről ismertetett, fényképekkel illusztrált, kórtörténeti adatokat — köztük egy 50 éves nő esetét, akinek jellemében, a sikeres agyműtét után teljesen új vonások mutatkoztak —, melyek azt bizonyítják, hogy az úgynevezett emberi lélek nem valami elvont, az anyagtól független képződmény. A „Csodák a tudomány fényében” című előadás pedig eredeti orvosi leleteket idézett annak igazolására, hogy a konnersreuthi Neumann Teréz testén megjelenő sebhelyek — melyekben sokan Krisztus sebeit vélik felismerni — biológiailag és orvosilag indokolt, ismert jelenségek. Ez is „izgalmas** Ezeknek az előadásoknak — amelyek egy 17 előadásból álló sorozat részét képezték —, nagy sikerük volt Pesterzsébeten, némelyiket meg is kellett ismételni. De nemcsak itt, egész Budapesten, sőt országszerte megnőtt az érdeklődés a világnézeti problémákat tárgyaló előadások iránt. A tömegszervezetek, üzemek és intézmények művelődési otthonai „Az űrhajózás”, „A házasélet problémái” és más, régóta kedvelt, „izgalmas” témák mellett ma már egyre gyakrabban kérnek a TIT-től olyan előadót, aki az ember származásáról, a Naprendszer kialakulásáról, a vallás eredetéről, a babonákról, az ünnepek keletkezéséről stb. beszél a hallgatóságnak. A pesterzsébetihez hasonló sorozatok is kezdenek „divatba” jönni: az Újpesti Munkásotthonban „A világ keletkezése”, a „Van-e lélek?’’, a„Hipnózis”, a MAHART-nál „Az ember és a világmindenség”, a „Varázslat, mágia, vallás", a „Babonákról, mai szemmel" (a két utóbbit meg is ismételték) követte soron egymást. A Csepeli Munkásotthonban 250-en voltak kíváncsiak „Az ember származása” című előadásra, a Dombóvári úti munkásszálláson kétszázan ismerkedtek meg a „Boszorkányhit, boszorkányüldözések” történetével. Gondolatébresztő viták — a hallgatóság — nem csupán hallgat. A Közlekedési Klub „Hipnózis” című előadását követően 17 kérdés, megjegyzés hangzott el; egy vasutas saját esetét mondta el, amely, szerinte, a telepátia létezését igazolja. Az előadó meggyőzte, hogy egyszerű hipnózisról volt szó. Óbudán, a „Behatolhatunk-e a világ titkaiba?” előadás végén , az álmok „jelentését”, a spiritizmus, a holdkórosság magyarázatát firtatták számosan. Az előadó válasza, a tudományos álláspont — ha egyik-másik kérdezőt nem is győzte meg teljesen —, mindenesetre elgondolkoztatta őket, s ez már egy lépés afelé, hogy avult nézeteiktől megszabaduljanak. Az a tény, hogy az emberek, a mértéktartó tárgyilagos hangú előadások hatására beszélnek, vitatkoznak ezekről a problémákról: már magában is sikere az ismeretterjesztő munkának. S a fejekben végbemenő lassú, de fokozatos tisztulás jellemző bizonyítéka egy budai családnak a közelmúltban történt esete. A család több tagját „szellem”-víziók gyötörték; előbb a plébánoshoz, majd egy jósnőhöz fordultak, harmadik, segélytkérő útjuk viszont már az Élet és Tudomány szerkesztőségébe vezetett... Nagy lehetőségek A folyamat meggyorsítására adva vannak a feltételek. Egyrészt az emberek kiapadhatatlan tudásszomjában, másrészt a TIT gazdag „repertoárjában”, amely a legkiválóbb tudósok, szakemberek előadásait kínálja olyan fontos és érdekes témákról, mint: „Találkozás az ősemberrel”, „Az üstökösök” és így tovább. A két feltétel egyeztetéséhez csupán az szükséges, hogy azok, akik a népművelés felelősségteljes munkáját végzik, éljenek is a lehetőséggel, s kellő gonddal rendezzék meg az ilyen előadásokat. Nyilvánvaló, hogy például az Állatkert különböző pontjain, a járókelő közönségnek tartott biológiai előadások nem felelhettek meg a követelményeknek; annál örvendetesebb, hogy júniustól a Barlang mozit veszik majd igénybe erre a célra. Hasznos lenne az is, ha a TIT központi rendezései mellett a kisebb üzemeknek, intézményeknek a felvilágosult, természettudományos gondolkodást terjesztő előadásaira is (hszen ezekből van a legtöbb) felhívnák a távolabbi városrészek lakóinak figyelmét, hogy tehát a Csepeli Munkásotthonban tartandó előadásra akár Újpestről is elmehessen az, akit a téma érdekel. Berényi György Papírgyűjtő hetek május 20— június 30 Egy nagymúltú hangszer „feltámadása“ Ismét divatba jött a cimbalom Üzlethelyiség a Baross utcában. Valahányszor az ajtó nyílik, odabent, a műhely falára erősített kis acélrugó megpendít egy kifeszített húrt, s felzendül a normál A- hang. Felhangzik napjában ötvenszer, százszor, s nemcsak az ügyfél jöttét, vagy távozását jelzi: befészkeli magát mindazok fülébe, akik itt, a Minőségi Hangszerkészítő és Javító KTSZ cimbalomrészlegében dolgoznak. Bohák Lajos részlegvezetőnek már az édesapja is elismert mester volt a szakmában. Akkoriban, a századforduló táján, a cimbalom olyan divatos hangszer volt nálunk, mint ma a tangóharmonika. A zongora elterjedése azonban csökkentette népszerűségét, s új cimbalom vásárlása, vagy a régi javíttatása ügyében már leginkább csak hivatásos muzsikusok jelentkeztek. Így volt ez egészen a legutóbbi évekig. A Rákóczi úti hangszerboltban mostaniban havonta ötenhatan keresnek cimbalmot. Méghozzá nem is hivatásos zenészek. Apa és fia Évtizedeken át kizárólag a Zeneművészeti Főiskolán oktatták, a tavaly elhunyt Rácz Aladár vezetésével, a cimbalom művészetét. Hat esztendeje azonban, hogy a Fővárosi Zeneiskola Szervezet is megindította cimbalom-tanszakát, s a jelentkezők száma egyre nő. Tavaly ősszel tizenhatan iratkoztak be, a tanulók létszáma immár 30. A Népköztársaság Úti 1. sz. körzeti zeneiskola „cimbalomszakos” növendékei között találjuk a szőke, gimnazista, Hambalek Jancsit, akinek édesapja a Hámán Kató Fűtőház segédmunkása. A gyerek, bár szobrásznak készül, a cimbalomművészetet élete egyik fő céljának tekinti. Egy másik tanítvány, Varga Laci, a Röntgengyár szerszámkészítőjének kilencéves fia. Apa és fia együtt járnak az órákra, remélik, nemsokára már duettet játszhatnak odahaza, nemrég vásárolták meg a a második cimbalmot.Azután jönnek a többiek. Bachot, Händelt, Mozartot és Schumannt játszanak délután 2-től este negyed 10-ig... Az első művész-diploma A Semmelweis utcai Bartók Béla zenei szakiskola cimbalom-óráján Ferencsik Jánossal, a tereskei tanácstitkár 17 éves fiával találkoztunk. Scarlatti szerenádját adta elő. Hat éve indult itt is a cimbalom-oktatás, 11 hallgatója van, köztük hat leány. Valamennyiük vágya: bejutni a Zeneművészeti Főiskolára. Tanáruk, Gerencsér Ferenc ott szerzett 1954-ben — Magyarországon elsőként — cimbalomművész-diplomát, s akárcsak a tavaly végzett Szalay József, évről évre önálló hangversenyt ad, amelyre mindig megtelik az Országos Filharmónia kamaraterme. Rácz Aladár utolsó tanítványa, az idén végzett Tóth Elek pedig a székesfehérvári zeneiskolában tanít cimbalmozni húszegynéhány hallgatót (. gy.) A Budapest Kórus nagy sikere a Prágai Tavaszon A prágai Művészek Házában sikerrel mutatkozott be az idei Prágai Tavasz magyar vendégegyüttese, a Budapest Kórus. A prágai fővárosi szimfonikus zenekar kíséretével, Ferencsik János vezénylésével Bartók Cantata profanáját és Kodály Psalmus Hungaricus-át mutatta be. A szólókat Udvardy Tibor és Faragó András énekelte. A két magyar mű először került előadásra Prágában. A zenei fesztivál közönsége nagy tetszéssel fogadta Bartók és Kodály kórusműveit, hosszan ünnepelte a kitűnő magyar énekkart, Ferencsik karnagyot, a szólistákat, Forrai Miklóst, az énekkar vezetőjét, valamint a prágai szimfonikusok zenekarát. Gzafilszaléta Sokat hallottam a papírszalvéta gyűjtési szenvedélyről, de első hullámai csak a mintig jutottak el hozzám. Barátom tizenkét éves kisleánya mutatta meg gyűjteményét, amely szerinte nem is tartozik a leggazdagabbak közé. „Alig” 150 különböző szalvétája van, de egyik osztálytársa, akinek nevét tisztelettel ejtette ki, több mint ezret mondhat magáénak. Meglepett, hogy a kislány gyűjteményében, melyet felnőttes gőggel és leereszkedő türelemmel kezdtem nézegetni, milyen sok szép, sőt jónéhány kifejezetten művészi, érdekes, színes, modern szalvéta van. Megértettem, miért nézik úgy ezeket a gyermekek, mint a festményeket és miért hat művészi ízlésük, kultúrájuk fejlődésére ez a gyűjtési szenvedély észrevétlenül is. Ki hinné: van olyan szalvéta, amely a közlekedési eszközök történetét mutatja be a szekértől a rakétáig; egy másikon három nyelven szerepel különböző tárgyak neve; a harmadik pedig térképet ábrázol, megmutatva, hogy a föld melyik táján milyen állatok élnek. A kislány elmondotta a szalvétákról: Ez francia, ez olasz, ez dán. Ez kínai, meg lehet ismerni a finom rizspapírról. Ez meg csehszlovák, sorbaálltunk érte az ipari vásáron. — s a magyarok? — kérdeztem. Kiderült, hogy nálunk általában kevésbé szép szalvétákat gyártanak. Így a gyermekek legtöbbször jónéhány magyar szalvétát adnak egy külföldiért. Első megjegyzésem: nálunk is érdemes volna a gyermekek gyűjtő szenvedélyét buzdítandó, az eddiginél szebb és pedagógiai célokat is szolgáló szalvétákat terveztetni, forgalomba hozni. Második megjegyzésem (ha nemis ebben az összefüggésben, de ugyancsak papírszalvéta ügyben): az éttermekben, büfékben negyed, jó esetben fél papírszalvétákat adnak a vendégnek. Ez finoman szólva: udvariatlanság, hivatalnoknyelven kifejezve: közegészségügyi értékeket sért szerintünk elpuskázott takarékosság, áltakarékosság (1 fillér egy ebédnél!), amely nemcsak a gyerekeket fosztja meg gyűjtésük tárgyától, hanem . . . nos, az nem utolsó dolog, ha akkora szalvétát kapunk ebédünk mellé, hogy végül nem zsebkendőnket kell szalvétaként használni. V. I. Balázs Béla esztétikáját tanítják az olasz filmfőiskolán Nyilatkozat a film és televíziós főiskolák nemzetközi szervezetének római kongresszusáról Olty Magda, a Színház és Filmművészeti Főiskola főigazgatója pénteken érkezett haza Rómából a film és televíziós főiskolák és egyetemek nemzetközi szervezetének kongresszusáról. A négy napig tartó tapasztalatcsere jellegű tanácskozásról, amelynekmár félévvel ezelőtt meghatározott napirendi pontja a „Színészi játék a filmen és televízióban" volt, a következőket mondotta munkatársunknak: , , A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Chile, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Görögország, a Német Szövetségi Köztársaság, Tajvan, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és mi magyarok vagyunk tagjai a filmfőiskolák nemzetközi testületének.Valamennyi delegátus hazájában már alaposan megvitatott beszámolóval érkezett a kongresszusra. A magyar főiskolán folyó oktatás gyakorlati eredményeit, a legfiatalabb filmtehetségek neveit a kongresszus részvevői általában már ismerték, de nagy érdeklődéssel fogadták beszámolómat filmoktatási rendszerünkről, tanmenetünkről, tanrendünkről. — Vendéglátó házigazdánk az olasz filmfőiskola volt, ennek aulájában folytak a tanácskozások is. Házigazdáink rendkívül kedvesek, szívélyesek, barátiak voltak. Vita a neorealizmusról A kongresszus átfogó beszámolóját Geraszimov szovjet filmrendező mondotta. Ezen és a magyar beszámolón kívül dr. Brousil, a cseh főiskola, dr. Toeplitz, a lodzi lengyel főiskola, , dr. Williams, az USA képviselője és Thessoneau, a párizsi filmfőiskola igazgatója ismertették hazájuk filmoktatásának helyzetét. A beszámolókból a többi között megtudtuk, hogy az USA-ban egy-egy nagyváros egyetemén tanítják a filmtechnikát, a rendezést, az operatőri munkát, ezeken az egyetemeken képezik ki a hangmérnököket is, de filmszínészképzés nem folyik. Az olaszok viszont teljesen elkülönítették a film-, illetve a színpadiszínész képzést, más főiskolán folyik az egyik is, másik is. Nem nagyon termékeny, de annál szenvedélyesebb vita alakult ki a neorealizmusról, mint irányzatról és a televízió sajátos stílusáról, amely nemcsak nálunk van a kísért létezés állapotában, hanem ott is, ahol már hosszabb idő óta működik a televízió. A neorealizmusról az egybegyűlt nagynevű filmesztéták, gyakorló művészek és tanárok megállapították, hogy hozott ugyan fejlődést a filmművészetbe, de nem lehet végleges és üdvözítő irányzatnak tekinteni. A neorealizmus a filmművészetnek jelentős lépcsőfoka lett, tovább kell azonban haladni. Televízió kontra mozi — A televízió problémái gyakorlatibbak. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy a színészi játék a televízióban a színház, a film és a rádió sajátos, egymástól el nem választható elegye. Ezért az olasz főiskolán külön művészi-technikai televíziós oktatás indult. Sok panasz hangzott el a filmesek részéről, hogy a televízió pillanatnyilag már-már háttérbe szorítja a mozit. Az olasz mozik egykét naponkint cserélik műsorukat, s már nagy sikernek számít, ha egy filmet öt napon át vetítenek. — Az olasz filmszakembereknek magánbeszélgetésben elmondottuk, milyen szívesen fogadják az olasz filmeket Magyarországon, s sajnáljuk, hogy Olaszországban kevéssé ismerik a magyar filmművészet eredményeit. A válaszuk erre az volt, hogy már régebben foglalkoznak egy magyar —olasz közös film forgatásának a gondolatával, témát keresnek hozzá. Megemlítettem Garibaldi nevét, mint közös történelmi nagyságét, az ötletet érdeklődéssel fogadták. A kiváló, haladó szellemű olasz főiskolai tanári kar, amely a legjobb rendezőkből, tanárokból tevődik össze, nemcsak nagyrabecsüli Balázs Béla filmesztétát, hanem valamennyi olaszra lefordított művét tanítja is a főiskolán. Sok dolog köt össze bennünket az olasz filmművészekkel, nem véletlen, hogy jól megértettük egymást. Egy év múlva: Varsó — Még valamit kell megemlítenem, már csak azért is, mert a mi fiataljaink olykor nem értékelik kellőképpen azt a támogatást, amit államunk nyújt számukra. A nyugati filmművészeti főiskolákon a tandíj rendkívül magas. A főiskolásoknak a maguk által készített diplomafilmért fizetniök kell. — A római kongresszus lényegében eredményes munkát végzett. A jövő évi kongreszszust Varsóban rendezik meg — mondotta voül Olty Magda. Nyerges Ágnes Érdemes felfigyelni ... arra, hogy André Maurois életrajzi regényt írt a penicillin felfedezőjéről Alexander Flemmingről. Mauroist a penicillin-kérdés szakértői vezették be a felfedezéstudományos részleteibe. ... arra, hogy a görög kormány sajtóhadjáratot indított annak érdekében, hogy a világ minden táján szétszórt hellén műkincseket, így a párizsi Louvre-ban kiállított milói Vénuszt is adják vissza Görögországnak. ... arra, hogy vasárnap délelőtt újszerű érdekes műsort mutattak be a „Szellemi zsonglőrök” a Józsefvárosi Művelődési Házban. A csupa braviferszámból álló műsorban többek között szerepelt: Seregély István, huszonegy hangszer virtuóza, Irhás János fejszámolóművész és Maros László mnemotechnikus. Byssz Róbert, a népszerű karikaturista rögtönzött rajziskolát rendezett. Az összekötő szöveget Túri András mondta. A „Szellemi zsonglőrök” a jövő héten a fóti gyermekvárosban lépnek fel. ... arra, hogy a skóciai Glyndbourneben május 23-án a „Rózsalovag” felújított változatával megkezdődtek az ünnepi játékok. ...arra, hogy Csehszlovákia és Nyugat-Németország között a napokban megindult a képzőművészek kiállításainak cseréje. Elsőnek nyolc csehszlovák festő és grafikus állított ki Majna-Frankfurtban. ... arra, hogy június 18 és 19-én hazánkban vendégszerepel a kínai (katonai) zenekar. Az együttes díjat nyert a IV. és VI. Világifjúsági Találkozón, vendégszerepeit már a „Prágai Tavasz”-on, Bulgária- ban, Albániában és a Mongol Népköztársaságban is. ...arra, hogy Svájcban újra megfilmesítik Schiller Teli Vilmosát. A három nyelven készülő film címszerepét Curd Jürgens, a női főszerepet elő- ,reláthatólag Maria Schell alakítja. ^ Izgalmas szovjet film Bemutató : június 4. 10 éven alul nem ajánlott ! 8 agancs Magyar film írta: FEKETE ISTVÁN Rendezte: FEJÉR TAMÁS Főszereplők: MAKLÁRY ZOLTÁN BARSI BÉLA VASS ÉVA SZABÓ ERNŐ KISS FERENC Bemutató: június 11